A babagondozás azok közé a témák közé tartozik, amihez Magyarországon mindenki ért, és sajnos nem is fél szóvá tenni, ha ő bizony másképp csinálta. Húsz évvel ezelőtt.
Sokan szkeptikusak az ajánlásokkal kapcsolatban, ugye mindenkinek ismerősek az “én is feles tejet adtam a gyereknek csecsemőkorában, még sem lett semmi baja” típusú mondatok. A helyzet azonban az, hogy sokkal több mindent tudunk ma a táplálkozásról, a babáról, sőt a magzatról is, mint 20-30 éve, ráadásul több olyan tudományterület is van, ami korábban egyáltalán nem létezett. Az ismeretek bővülnek, a kutatási eredmények pedig sokszor teljesen más irányba viszik az addig megszokott gyakorlatot.
De nem kell még több évtizedes távlatokban sem gondolkoznunk, néhány év alatt is sokat változott az ajánlás a csecsemő gondozásával, etetésével kapcsolatban.
Lássuk, mi az, amit nemhogy 20, hanem 6-10 éve sem teljesen így csináltunk. A legújabb ajánlásokat szedtük össze.
Fürdetés
Évekkel ezelőtt a napi rutin részeként, az esti szertartás kialakításáért azt ajánlották, hogy mindennap lehetőleg ugyanabban az időben, ugyanolyan körülmények között fürdessük meg a babát. Menet közben azonban kiderült, hogy a baba érzékeny bőrének nem tesz jót a mindennapos fürdetés, a kényes részeket úgy is tisztítjuk napjában többször is. Összekoszolni pedig nem tudja magát egy kisbaba. Manapság tehát nem ajánlatos a mindennapos babafürdetés.(Csak kicsit tartozik ide, de úgy tűnik, hogy néhány magyar kórházban is követik a nemzetközi gyakorlatot és a baba megszületése után nem csutakolják le azonnal, hanem inkább hagyják a magzatmázat beszívódni, a családot pedig ismerkedni egymással.)
Köldökcsonk kezelése
Talán ez az egyik terület, ahol a legnagyobb a változás, egy évtizede a köldökcsonk alapos, gondos, napi szintű ápolása dívott: a köldököt fürdetés után, 70%-os alkohollal körbe kellett törölni, majd hintőporral be kellett szórni, mindezt azért, hogy gyorsabban száradjon le. Ehhez képest a jelenlegi ajánlás: az égvilágon semmit nem kell csinálni a köldökcsonkkal, csak szárazon és tisztán tartani és megvárni, amig leesik magától (pl. Németországban már 15 éve is pont ezt vallották).Ráadásul a hexachlorophenes hintőporról kiderült, hogy korántsem ártalmatlan, agykárosodást is okozhat.
Lázcsillapítás
Ez a másik terület, ami nagyot változott, hazánkban a 2011-es év volt a vízválasztó a lázcsillapítási ajánlás tekintetében. Még mindig sokan vannak, akik megrémülnek, ha a gyerek lázas és masszívan tartja magát a több évtizedes beidegződés, miszerint a lázat mindenkinél, azonnal csillapítani kell és lehetőleg rohanni kell az orvoshoz vagy az ügyeletre.Ehhez képest a helyzet az, hogy a láz önmagában nem veszélyes, mindig figyelembe kell venni a gyerek egyéb tüneteit és életkorát. A 2011-es magyar szakmai protokoll felzárkózott a nyugat-európai gyakorlathoz, e szerint: a lázat egyáltalán nem kell csillapítani, ha a gyerek közérzete egyébként megfelelő. Sokkal inkább a gyermek hangulatát, színét, légzését figyeljük, semmint a hőmérsékletet: gyakori gyerekek körében, hogy akár magas, 39 fokot meghaladó lázzal is vidáman játszanak. Ilyen esetben a folyadékpótlás mellett nincs szükség lázcsillapításra.Rizikósnak a 3 hónaposnál fiatalabb csecsemők 38 fokos vagy azt meghaladó, illetve a 3-6 hónapos csecsemők 39 fokos vagy azt meghaladó testhőmérséklete mondható, ilyenkor kell orvoshoz fordulni és lázat csillapítani.Lázgörcs nem előzhető meg lázcsillapító adásával és a fizikai lázcsillapítás sem ajánlatos (hűtőfürdő, priznic).
Hozzátáplálás
Ez az igazán megosztó téma! Először is az anyatej a legjobb a babáknak, a legjobb, ha kizárólagosan ezt kapja 6 hónapos koráig. A hozzátáplálás nem kiváltást jelent, azaz nem kell 6 hónapos kor után sem csökkenteni a szoptatások gyakoriságát, hanem az anyatej mellett lehet kóstolgatni. De mit?Nemzetközi ajánlások szerint ne óvatoskodjunk az allergénekkel, hanem kis mértékben és fokozatosan, de nyugodtan adhatunk belőle a babának, még mogyorót is! Glutén tartalmú ételeket valamikor 4 és 12 hónapos kor között ildomos bevezetni (mondjuk ez némileg ellentmond a 6 hónapig tartó kizárólagos szoptatásnak, de nyilván azokra vonatkozik, akik valamilyen oknál fogva nem szoptatnak).Továbbra is fontos szempont a hozzátáplálásnál: 4 hónapos kor előtt semmiképpen ne kezdjük el, de a legjobb, ha 6 hónapos korig várunk, kis adagokban, egyszerre csak egy új élelmiszer bevezetése, figyeljük a baba reakcióit, sót, cukrot, hanyagoljuk, részesítsük előnybe a házi kosztot az előre elkészített, feldolgozott bébiétel helyett, sokféle ízzel ismertessük meg a babát.Kerüljük az édeskömény teát, a rizstejet, a primőr gyökérzöldségeket (nitrát tartalom miatt) és soha ne hagyjuk egyedül a babát, amikor eszik.
Légzésfigyelő
Minden magára valamit is adó szülő borsos áron beszerezte a légzésfigyelőt úgy tíz évvel ezelőtt. Ma már ezt sem tartják annyira jó ötletnek. A légzésfigyelőt arra találták ki, hogy ha a baba légzése kihagy, figyelmeztesse a szülőt. Igen ám, de most úgy gondolják, hogy a bölcsőhalál sajnos nem előzhető meg a szerkezettel, hamis biztonságérzetet ad, sokszor tévesen riaszt, és a legtöbb szülő nem jártas az újraélesztésben. Éppen ezért ma már nem ajánlják a légzésfigyelő beszerzését.
Otthonszülés
Szabályozatlan volt 2011-ig az otthonszülés, legalábbis, ami a bábákat, a szülést kísérő szakszemélyzetet illeti, az anyák ugyanis megválaszthatták addig is, hogy intézeten belül vagy kívül szeretnének-e szülni. 2011-ben azonban végre sikerült szabályozni az otthonszülést, bár azóta is elég sok kritikai éri a szabályozást, az egyik sarkalatos pontja, hogy nem támogatja a társadalombiztosítás. Nem csak anyagi akadályai vannak azonban annak, hogy ki szülhet otthon és ki nem, például 40 évesnél idősebb első szülő vagy császármetszésen átesett anya sem szülhet intézeten kívül. De legalább van szabály.
Együttalvás
Nincs egyértelmű, nemzetközi és magyar megegyezés sem arról, hogy hol aludjon a baba: a saját ágyában, a saját ágyában, de egy szobában a szüleivel, vagy egy ágyban a szüleivel.
Nyilván ma nem egészen azt ajánlják, amit korábban. Most éppen az szól az együttalvás mellett, hogy 3 éves korig a baba agyának és szívének is jót tesz. Más ajánlás szerint egy szobában, az anya közelében, de külön ágyban kéne aludnia. Nem mi fogjuk eldönteni ezt a kérdést, de az biztos, hogy azok, akik éjszaka többször is felkelnek megszoptatni a babát, azoknak sokkal kényelmesebb és életszerűbb, ha nem kell másik szobába vándorolniuk emiatt. Más előnyökről nem is beszélve.
Érdemes tehát újra és újra utánaolvasni az ajánlásoknak, mert úgy tűnik, a rutinra még 6-10 éves távlatokban sem támaszkodhatunk.
Kapcsolódó cikkeink babagondozás témában:
- Adj allergéneket 6 hónapos kortól
- Adjunk mogyorót, tejet és tojást a kisgyereknek?
- 5 érv az együttalvás mellett
- Mikor kell lázcsillapító után nyúlni?
Forrás: divany.hu/babaszoba.hu