Vajon mi lehet a magyarázata annak, hogy másfél éves korára sok kisgyerek csak paradicsomszószos tésztát hajlandó enni? A gondok általában az egyre ingerültebb kínálgatással kezdődnek. Anya elkészíti a fíííínom zöldségpürét, etetni próbálja a csemetét, aki fintorog, köp, majd elfordítja a fejét, később fel is áll az etetőszékben, így jelezve, hogy befejezte az étkezést. Pedig a legcélravezetőbb megoldás az volna, ha olyan étellel kínálnánk a babát, amit magunk is ízletesnek találunk. Ha az első felkínált falat után elutasítás a válasz, ne erőltessük tovább.
Együk meg boldogan és a kicsi szeme láttára a pici kis kupac pürét, dicsérjük meg a főztünket, majd térjünk napirendre az eset felett. Ha néhány napon át ugyanez történik, legalább egy hétig, kettőig ne kínáljuk újra a babát, valószínűleg nem kér még szilárd ételeket. Biztosak lehetünk abban, hogy előbb-utóbb győz majd a kíváncsiság, és kóstolgatni kezd.
Csak szopni akar!
Gyakori, hogy csak nyolc-kilenc hónaposan kér az anyatej mellé mást is a csecsemő, ritkán, de előfordul, hogy csak másfél évesen történik ugyanez. Fontos, hogy mindennap kapjon lehetőséget az evésre, de sosem kell kényszeríteni, könyörögni. Majd megjön az étvágya!
Mit, mikor és mennyit?
Ahogy a gyümölcsök esetében, úgy a zöldségeknél sincsenek megfellebbezhetetlen szabályok. Válogassunk a baba igényei szerint! Az újabb és újabb alapanyagok közt akkor is érdemes néhány napot várni, ha csak nyolc-kilenc hónaposan vagy később kezd enni. A pürékből, főzelékekből annyit ehet a baba, amennyit akar, nincsenek előírt mennyiségek.Kezdetnek burgonyát, sárgarépát és sütőtököt adhatunk némi anyatejjel keverve.
A következő lépcső: hét-nyolc hónapos kortól jöhet a tök, a cukkini, a brokkoli és karfiol, és ide sorolhatjuk a nálunk kevésbé ismert édesköményt, valamint a salátát, spenótot, párolt hagymát, fokhagymát, petrezselymet is.
A harmadik fokozatot nyolc-kilenc hónapos kortól a hüvelyesek és a káposztafélék jelentik. Ekkor már nyersen is adhatunk hagymát, fokhagymát, persze csak kis mennyiségben, hogy ne tegye túlságosan csípőssé az ételt.
Főzve vagy nyersen?
A nyers zöldség előnye, hogy megőrzi vitamintartalmát, főleg, ha frissen tisztítottuk és szeleteltük. A főtt zöldség viszont sokkal könnyebben emészthető, ezért jobban hasznosulnak belőle a vitaminok és a nyomelemek. A szakemberek szerint a nyers zöldségek jó részét még nem tudják elég alaposan megemészteni a csecsemők, hiszen még nincsenek jelen megfelelő mennyiségben azok a bélbaktériumok, amelyek a rostok bontásához szükségesek. Az alacsonyabb rosttartalmú zöldségféléket könnyebben megemésztik. Ilyen a lehéjazott paradicsom vagy a saláta. A zöldségek külső vékony héja cellulózt tartalmaz, és szinte változatlan formában távozik a szervezetből, főleg, amíg nem tud jól rágni az apróság.
Érdekesség, hogy a hőhatás néhány allergiát okozó anyagot is “megszelídít”. Van olyan táplálékallergiás gyerek, akinek a nyers paradicsom pirosra csípi a szája környékét, a paradicsommártást viszont gond nélkül megeheti.
Legyen energiadúsabb!
A vízben főzött, híg állagúra pürésített zöldségek zöme sem energia-, sem vitamintartalomban nem veheti fel a versenyt ugyanannyi anyatejjel. Ezért az első hónapokban kínáljuk szoptatás UTÁN, és minél kevésbé vizezve, inkább zsírdús anyatejjel vagy a megszokott tápszerrel hígítva a pürét. Ha szükséges, dúsítsuk a hetedik-nyolcadik hónaptól olívaolajjal, gabonapehellyel, burgonyával, hússal. Így tehetjük egyre tartalmasabbá a főzeléket anélkül, hogy mennyiségét jelentősen növelni kellene. Ha a családban nem fordult elő allergiás megbetegedés, tíz hónapos kortól egy kis reszelt sajtot, joghurtot is adhatunk a zöldségekhez, majd egyéves kortól tejszínt, tejfölt is.
Ne csak a baba egyen!
Jó, ha a csecsemő etetése nem külön program, hanem a családi étkezés része. Akkor is, ha csak anya van otthon. Ezért minden recept után feltüntettük, hogy ugyanazokból az alapanyagokból milyen felnőtteknek való étel készíthető. A hozzávalók egy kisgyereknek és egy felnőttnek elegendőek.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
