A hasmenés általában hamar elmúlik a kicsiknél
A hasmenéses széklet kialakulásnak oka minden esetben a széklet víztartalmának megnövekedése; többféle mechanizmusa és számos oka van. A hasmenéses széklet minden esetben figyelmet érdemel; a hátterében lehetséges jelentéktelen táplálási/táplálkozási hiba és bonyolult kivizsgálást és kezelést igénylő komoly betegség is. Néhány napig tartó, kisebb hasmenés minden gyereknél előfordulhat, de hosszú ideig fennálló vagy rossz általános állapottal járó hasmenés mindig orvosi vizsgálatot indokol.
A hasmenéssel járó betegségeket (kissé önkényesen) két nagy csoportra lehet osztani: fertőzéses jellegű és nem fertőzéses jellegű betegségek. Utóbbiakról a cikk második felében olvashatnak.
Hasmenéssel járó, fertőző betegségek
A hasmenés leggyakoribb oka valamilyen fertőző ágens által okozott betegség és fordítva is igaz: csecsemő- és gyermekkorban az egyik leggyakoribb oka az orvosi vizsgálatoknak a hasmenés.
A leggyakoribb kórokozók:
– baktériumok (salmonella, campylobacter, shiggela)
– vírusok (rotavírus, calicivírus)
– paraziták (Giardia lamblia, Entamoeba hystolitica)
Gyermekek között leggyakrabban a rotavírus, a salmonella és a campylobacter okoz hasmenést. A rotavírus a légutakon keresztül, tárgyak, a kéz közvetítésével kerül a szervezetbe, a legtöbb betegség az őszi, téli és kora tavaszi hónapokban fordul elő.
A salmonellát és a campylobactert csaknem mindig élelmiszer közvetíti; vezető szerepe van ebben csirkéből/tyúkból és a tojásból készült, nem kellően hőkezelt ételeknek. A klinikai kép alapján a kórokozóra legtöbbször nem lehet következtetni. A kórokozó kimutatásához a széklet mikrobiológiai vizsgálata szükséges.
Fertőzéses esetekben a hasmenés oka az, hogy a gyulladt bélnyálkahártyán keresztül az elfogyasztott víz nem tud kellő mértékben felszívódni, sőt a gyulladás kórélettani folyamataiból adódóan a bél aktívan folyadékot választ ki, ezért a széklet víztartalma fokozódik. Ha a folyadékfogyasztás a vízveszteséggel nem tud lépést tartani, kiszáradásos állapot (exsiccosis) alakul ki.
A hasmenéses széklettel (és a hányással is) a folyadékvesztésen túl ionizált ásványi sókat is veszít a szervezet. Ezek közül a legnagyobb gyakorlati jelentősége a nátrium (Na) és kálium (K) elvesztésének van. Ritka esetben a szervezet sav-bázis-háztartása is felborul, vagyis savas irányba tolódik el.
A hasmenés nemcsak tünet, hanem a szervezet védekező reakciója is. A bél üregében található élő és elpusztult kórokozók, azok mérgező anyagcsere termékei, méreganyagai (toxinjai) – melyek a betegség kiváltásában és fenntartásában meghatározó szerepet játszanak – nagy mennyiségben távoznak a híg széklettel.
A fertőzéses jellegű hasmenéses betegségek kezelésének lényege az elvesztett folyadék és ásványi sók visszapótlása. Nagyfokú folyadékvesztés és/vagy elégtelen folyadékfogyasztás esetén infúziót kell adni. Az infúziókezelés indokoltságának megállapítása és megtervezése orvosi feladat. Ha a gyermek jól itatható, az elfogyasztott folyadékot nem hányja ki, akkor a kis és közepes fokú folyadékvesztés itatással is rendezhető.
Erre a célra a legmegfelelőbbek a szénsavmentes ásványvíz és a tea. A gyümölcslevek, üdítők magas cukortartalmánál fogva kevésbé alkalmasak. Az itatott folyadékot célszerű lehűteni (a langyos folyadéknak önmagában is hányingerkeltő hatása lehet). Egyszerre kevés folyadékkal, de gyakran kínáljuk a gyermeket. Az ásványi sók pótlására több, gyógyszertárban készített ill. gyári készítmény is rendelkezésre áll.
Ún. hasfogó vagy székletfogó gyógyszert ma már nem alkalmazunk. Ezek közül a gyógyszerek közül egyeseknek a hatása azon alapszik, hogy a bélmozgásokat jelentősen lelassítják, a belekből az ott található híg széklet nem távozik, a belekben pang, lehetőséget biztosítva ezzel a kórokozók szaporodásához és toxinjaik felszívódásához (ld. fent). Ezért az ilyen jellegű gyógyszerek adása a fertőzéses hasmenéses betegségek kezelésében szigorúan tilos. Egyes gyümölcsök, zöldségek a hasmenéses széklet víztartalmát képesek megkötni, ezért adásuk ajánlott. Ezek a hámozott, reszelt alma és a répa.
A Magyarországon termesztett répa nitrát-tartalma magas lehet, csecsemőknek adva methaemoglobinaemiát okozhat, ezért csecsemőknek csak tápszergyár által gyártott és csomagolt répalevet ill. répapürét adjunk. Nagyobb gyerekeknél a ropi fogyasztása a nátrium, a banáné pedig a kálium visszapótlását segíti. Banán adásakor (a káliumforgalom sajátosságai miatt) ügyelni kell arra, hogy a gyermeknek legyen kellő mennyiségű vizelete. A vizelet hiánya hasmenéses betegségekben a súlyos kiszáradás jele, ilyenkor a gyermeknek kórházi ellátásra van szüksége.
A diétával kapcsolatban megoszlanak vélemények; egyes szakemberek nem javasolnak diétát hasmenéses betegség ideje alatt. Nem követ el hibát az a szülő, aki a hasmenés ideje alatt tejet, ill. tejterméket nem ad a gyermekének, mivel a tejcukor bontását végző enzim a hasmenés ideje alatt – és bizonyos ideig utána – nem működik teljes értékűen, helyettük könnyen emészthető, ízletes ételeket ad.
Javasoltak a sós vízben főtt burgonya, rizs, csirkehús (utóbbit teflon edényben zsír és olaj nélkül át is lehet sütni), pirított péksütemények. Kerülendők a zsírban sütött csipszek, a magas rosttartalmú zöldségek és gyümölcsök. A szoptatott hasmenéses csecsemők anyatejes táplálását nem szabad felfüggeszteni. A tápszerre állított csecsemők hasmenéses betegségük alatt speciális gyógytápszerrel etethetők.
Fertőzéses jellegű hasmenéses betegségekben antibiotikum adása legtöbbször felesleges. Az antibiotikum adásának szükségességét eldönteni orvosi feladat.
Hasmenéssel járó, nem fertőző betegségek
Az összes idetartozó betegség ismertetése röviden nem lehetséges és nem is szükséges, de a legfontosabbakat sorra vesszük. Leggyakrabban az egyes ételek alkotórészeinek elégtelen emésztése, ételallergia, nem fertőző jellegű idült bélgyulladás, endokrin betegség tünete lehet a hasmenés. Ezekben a betegségekben jelentkező hasmenés lehet véres jellegű.
Laktóz intolerancia: a tejben lévő cukor, a tejcukor bontásának az elégtelensége. A bontást végző enzim, a laktáz a bélbolyhok felületén található. Ha szervezet elégtelen mennyiségben képez laktázt, akkor a táplálékkal a szervezetbe került tejcukor nem teljes mennyiségében bomlik le. A tejcukor elbontatlan része a vizet magához vonzza, az elégtelen bontás következtében gázok képződnek; haspuffadás, hasmenés alakul ki. Ezt a betegséget – helytelenül – tejcukor allergiának is szokták nevezni, valójában nem allergiás jellegű betegség. Tejcukormentes étrend betartásával kezelendő, néhány év után a gyermekek “kinőhetik”.
Tehéntej fehérje allergia: a tejben lévő fehérjére, illetve annak egyes részeire adott allergiás reakció. Ebben az esetben a tehéntej fehérjéje allergénként viselkedik. Hasmenésen kívül bőrtünetek (ekcéma), légúti tünetek (obstruktív jellegű bronchitis) lehetséges. Tehéntejfehérje-mentes étrend tartásával kezelendő. Néhány év után a gyermekek “kinőhetik”.
Nem fertőző jellegű, idült (krónikus) gyulladásos bélbetegségek: két betegség tartozik ebbe a csoportba, a szerzője után Crohn-betegségnek nevezett bélgyulladás (ez esetben a “krónikus” és a szerzői név csak véletlen egybeesés) és a fekélyes vastagbélgyulladás, a colitis ulcerosa. A hasmenés ezeknek a betegségeknek csak egyik tünete, számos más szervet érintő elváltozás is jelentkezhet hasmenéssel. A Crohn-betegség és a colitis ulcerosa diagnosztizálása és kezelése nagyon bonyolult, többféle szakorvos bevonását és együttműködését igénylő feladat.
Endokrin betegségek: a pajzsmirigy kóros túlműködése, a hyperthyreosis is okozhat hasmenést.
Kapcsolódó cikkeink:
- Totyogósok hasmarsa
- 10 dolog, amire figyelj oda, ha megy a gyerek hasa
- A hasmenés típusai, okozói – Táblázat
Forrás: Madarász Utcai Gyermekkórház és Babaszoba.hu
Kapcsolódó cikkek
