Hogy altassam el?
A bölcsődal, az altatódal, az altató-ringató mondókák, a barikaszámlálás szokása mind azt jelzi, hogy ősidőktől fogva segítették a szülők, nagyszülők a baba álomba merülését. Jó, ha ma is követjük ezeket a szokásokat, a baba korának, a család igényeinek megfelelően.
Az első hónapok
A kisbabának még nincs szüksége külön pizsamára, éjszakai ágyneműre, az esti lefekvést az különbözteti meg a nappalitól, hogy fürdés előzi meg – bár nem muszáj mindennap fürdetni -, nagyobb a nyugalom, és sötét van.
Sok csecsemő szoptatás közben alszik el a legkönnyebben. Ha ezt a (közhiedelemmel ellentétben: normális és természetes) szokást elfogadjuk, támogassuk meg azzal, hogy az édesen alvó babát nem bolygatjuk utána méréssel, pelenkázással, csak ha ez elkerülhetetlen. Az esti összebújós szoptatás akár évekig is megmaradhat. A kisbabák nagyon élvezik a fürdés utáni nyugtató masszázst, melyet újszülöttkortól vezethetünk be. Apa is végezheti a masszázst, dörmögő hangja, határozott, mégis finom mozdulatai biztonságot sugallnak, amely az elalvás egyik legfontosabb feltétele.
A második fél év
Ha a szülők jónak látják, már egész korán kialakíthatnak egy esti szertartásfélét altatódalokkal, ringatással, duruzsoló meséléssel, mely számukra is keretet ad a napnak. Ám ennek igazából nyolc hónapos kor környékén lesz értelme, amikor a baba már tart attól, hogy magára hagyják. Ekkor a kicsinek is nagyobb biztonságot jelent, ha mindig ugyanazok a lépések követik egymást, nagyjából ugyanabban az időben.
A legtöbb családnál vacsora után jön a fürdés, majd irány az ágy. Az apróbb részleteket a szülők többsége a gyerekkori emlékei alapján alakítja, máshol a kicsi formálja az estét, jelezve, hogy neki mi esik jól. Lássunk néhány változatot, mi történik kétéves kor előtt!
– Lefekszünk a nagyágyba, szoptatom, közben elalszunk mind a ketten. Én úgy fél óra múlva felébredek, és kimegyek a szobából. Aztán később mellé fekszünk apával. (Enikő)
– Úgy altatom, hogy a karomba veszem, vállamra hajtja a fejét, énekelek neki, és finoman táncolunk. (Judit)
– Összebújunk az ágyban, morzsolgatja a pólóm szélét, szopja az ujját, én meg dúdolgatok. (Emese)
– Körbeviszem a szobában, elbúcsúzunk a lámpától, a macitól, a cseresznyefától, a cicás képtől, utána imádkozunk. Vagyis egyelőre én mondogatom ezeket helyette, de biztos be fog kapcsolódni, ha nagyobb lesz. (Klári)
– Csak az éjszakai fény ég, bekapcsolom a magnót, halkan szólnak a kedvenc ír altatódalok. Az ágya mellé ülve simogatom a hátát. (Ági)
Így alszik el a kisgyerek
Az altatási szertartások a totyogókor után is fontosak maradnak, de ekkor már a mese is az este részévé válik. Egyéves kor előtt többnyire képeskönyvet nézegetünk, majd ha a pici már beszélni tud, egyszerűbb mesekönyveket szoktunk felolvasni. Sok családban beválnak a könyvek, máshol jobban szereti a kicsi, ha apa és anya néha fejből mesél. A gyerek egy idő múlva elkezdi irányítani a szereplőket, visszatérő fordulatokat vagy szinte szó szerinti ismétlést követel. Ez segít neki földolgozni az újdonságokat vagy a szorongást keltő élményeket, amelyek foglalkoztatják. Olvasóink is ezt tapasztalták:
– Ha fejből meséltem, akkor megszabta, kik legyenek a szereplők, legtöbbször állatok, jó sok, nehéz volt észben tartani, hogy egy se maradjon ki, mert akkor jött a reklamáció. (Éva)
– Ha százszor nem meséltem el a Tarka kutya biciklije című mesét az Égből pottyant mesék közül, akkor egyszer sem. Már ott nyílt ki a könyv, aztán ki is esett a lap, aztán lap se kellett egy idő múlva. Hamarosan kiderült, hogy ő is tudja kívülről, mert ha elrontottam, rám szólt. (Anna)
Miért nem akar elaludni?
A legtöbb gyerek számára szorongást kelt az elalvás, főleg, ha egyedül kell átélnie. Mivel nincsenek tapasztalatai, nem elég fejlett az időérzéke, úgy érezheti, elhagyták. A nagyobbacskáknál ezt tetézi, hogy a csemete nem akar kimaradni semmiből. Hogy tűrhetné a mindenre kíváncsi totyogó, hogy nélküle folytatódjék az este? Az is lehet, hogy nehezen tudja feldolgozni a nap eseményeit. Egy gyerekkel mindig történik valami, mindig új dolgokat tanul, lát, tapasztal.
Az is lehet, hogy azért szeretné húzni az időt, mert csak ilyenkor van esélye arra, hogy személyes figyelmet kapjon. Sok oka van tehát, hogy küzdjön az elalvás ellen. De mi ne válaszoljunk harccal! A nyugodt alváshoz vezető egyetlen út, hogy a kicsi elégedetten aludjon el. Ha fél, zaklatott, el van keseredve, akkor csak azt erősítjük meg benne, hogy egyáltalán nem szabad hagyni, hogy anya kitegye a lábát a szobából, sőt azt se, hogy eltávolodjon az ágytól. Ha időt szánunk rá, és megadjuk neki, ami jár, akkor akár magunk is élvezhetjük, és nem érezzük elpazarolt időnek ezt a fél-egy órát.
Több testvér-egy este
Amíg egy gyerekünk van, nem is olyan nehéz kielégíteni az igényeit. Ha testvéreket kellene nagyjából ugyanabban az időben elaltatni, lehet, hogy eleinte megoldhatatlannak érezzük a feladatot. Ahogy minden másba, ebbe is belejön a legtöbb szülő. Van, ahol elosztják a gyerekeket egymás közt, máshol a kicsi szoptatása, dajkálása közben mesél a szülő a nagynak. Ha már a kicsi is igényli a mesét, lehet, hogy találunk olyan témát, amely mindkét gyereknek megfelelő, de az is lehet, hogy kétféle mesét mesélünk minden este. A nagyobbacskák sokszor nem is igénylik, hogy velük legyünk elalvásig, hiszen biztonságot nyújtanak egymásnak.
Többnyire nem válik be
– Ha a kiságyban odaadjuk a babának a cumisüveget, és így alszik el, számíthatunk arra, hogy minden ébredésnél újratöltött üveget kell adnunk, és reggelre alaposan összepisili magát, ráadásul a fogai is megsínylik.
– Ha cumival alszik el, lehet, hogy éjjel többször vissza kell adnunk a szájába.
– Ha mellettünk alszik el, úgy, hogy közben mi nézzük a tévét, olyan hatások érik, amelyek zaklatottá teszik, viszont nélkülöznie kell azt a személyes figyelmet és melegséget, amire szüksége van.
– Ha sírni hagyjuk altatás helyett, lehet, hogy egy idő múlva abbahagyja. De ez nem azt jelenti, hogy megtanult elaludni és jó gyerek lett, hanem azt, hogy megtört, és megtanulta: hiába szól, nem számíthat a szüleire.
– Ha addig nem dugjuk ágyba, amíg magától “össze nem esik”, nagyon nyűgös estékre és éjszakára számíthatunk. Ha egy gyerek túlpörög, még nehezebb elaltatni. Ugyanez történik akkor is, ha nem hagyjuk délután aludni, hogy este hamarabb le tudjuk tenni.
Altatási szokások világszerte
Sehol sem szokás egyedül hagyni a kicsit!
Svájc
A gyerekek több mint felét altatódallal ringatják álomba.
Fülöp-szigetek
A kisgyereket a karjára fekteti az egyik szülő, és addig hordozgatja, amíg elalszik.
Tanzánia
A gyerek kendőbe kötve alszik el az anya vagy az idősebb testvér hátán.
Brazília
Közkedvelt és elterjedt a függőágy, ebben ringatják a kisgyereket, amíg elalszik. Sokszor az anyukája is mellé fekszik, és álomba cirógatja.
Algéria
Egészen kicsi kortól kezdve a Koránból olvasnak fel elalváshoz a gyereknek.
Japán és Tajvan
Valamelyik szülő odafekszik a gyerek mellé, és ott marad, amíg a kicsi el nem alszik. Közben semmi különöset nem tesz, csupán azt jelzi: itt vagyok számodra és vigyázok rád!
India
Minden este lazító masszázsban részesül a kisgyerek, ez segíti az elalvást. A gyerekek 99 százaléka a szülők ágyában alszik.
Irán
A kisbabát az anya lábszárára fektetik egy kispárnára. Lassan ide-oda ringatják, így alszik el.
Kapcsolódó cikkek:
- Tévhitek a baba alvásáról
- A baba altatása: ezen a 4 dolgon múlik a jó alvás
- Altatás: ha a gyerek tiltakozik a lefekvés ellen
Forrás: Kismama magazin