A nátha, amit a köznyelvben megfázásként emlegetünk, valójában gyűjtőfogalom. Olyan légúti fertőzések tartoznak ide, amelyek vírusos eredetűek, és többnyire komplikáció nélkül zajlanak le néhány nap vagy 1-2 hét alatt.
A nátha jellemző tünete az orrdugulás, tüsszentés, torokkaparás, fejfájás, rossz közérzet, étvágytalanság és izomfájdalom, orrfolyás, hőemelkedés, valamint láz.
De mi köze mindehhez a megfázásnak?
Az elnevezés arra utal, hogy a légutak lehűlésével csökken a nyálkahártya ellenállása a vírusokkal szemben, ezért a gyermek könnyebben megbetegszik. Ezt jól ismerik a gyakorlott szülők, hiszen egy óvodás évente akár 8-10 alkalommal is elkaphatja a náthát, ami – fertőző betegség lévén – egyúttal azt is jelenti, hogy a gyógyulásig nem mehet közösségbe a kicsi.
A szülőkön ilyenkor gyakran lesz úrrá a kétségbeesés, hiszen úgy érzik, hogy gyermekük egyik betegségből a másikba esik. Pedig egy teljesen természetes jelenség áll a háttérben: ebben a korban a gyermekek immunrendszere is érik, és a szervezetük az új kórokozókkal a közösségekben találkozva tanulja meg, miként védekezzen ellenük.
Persze ez nem jelenti azt, hogy ne tehetnénk meg néhány óvintézkedést, amelyekkel csökkenthetjük a megbetegedés kockázatát.
Így óvhatod meg a megfázástól a gyermekedet
-
Kerüljük a zsúfolt helyeket, beteg embereket!
Három hónaposnál fiatalabb csecsemők esetében a megfázást legkönnyebben úgy előzhetjük meg, ha távol tartjuk őket a beteg emberektől. Kerüljük a zsúfolt, túlfűtött és rossz levegőjű helyeket, tömegközlekedési eszközöket, nagyobb rendezvényeket.
Igyekezzünk minél több időt tölteni a szabad levegőn, kiránduljunk, sportoljunk, kerékpározzunk gyermekeinkkel, otthon pedig ne feledkezzünk meg a rendszeres szellőztetésről!
-
Kézmosás, kézmosás, kézmosás!
A megfázás cseppfertőzéssel és a kéz útján terjed, így az alapos és rendszeres kézmosás az egyik legfontosabb fegyver ellene.
A csecsemő gondozásakor a tiszta kéz és a higiénés szabályok betartása alapvető elvárás a szülők részéről, a kézmosási rutin kialakítását pedig tipegőkortól kezdjük el gyermekünknél! Ehhez persze nemcsak az állandó példamutatás és a helyes technika megtanítása tartozik, hanem az is, hogy újra és újra emlékeztessük azokra a helyzetekre a gyerkőcöt, amikor melegvizes-szappanos kézmosásra van szüksége, így egyebek között:
- a köhögést, tüsszentést vagy orrfújást követően,
- minden hazatéréskor és szabadtéri tevékenység után (játszótérről, óvodából, bevásárlás után stb.),
- étkezés előtt és
- vécéhasználat után.
Fontos, hogy soha ne a helytelen, hanem a helyes viselkedésre fókuszáljunk! („Ügyes vagy! Észrevettem, hogy ma a hazafelé vezető úton nem piszkáltad az orrod/szád!”) Ösztönözzük a jó gyakorlatot kis matricákkal vagy egyéb apróbb jutalmakkal!
-
Ügyeljünk a D-vitamin-bevitelre!
Érthető, hogy szülőként szeretnénk minden óvintézkedést megtenni annak érdekében, hogy gyermekünk erős immunrendszerrel vágjon bele az óvoda- és iskolakezdésbe. Az immunerősítéssel kecsegtető multivitaminok és különféle, gyermekeknek szánt étrend-kiegészítők hatékonyságát azonban nem támasztják alá vizsgálatok.
Ugyanakkor érdemes nagyobb gondot fordítani a gyerkőc D-vitamin-pótlására (erről 2022-ben új konszenzusajánlás látott napvilágot hazánkban), hiszen az ősztől tavaszig tartó időszakban a D-vitamin-szükségletét csak részben tudja a táplálkozásával fedezni, ráadásul a napfényen töltött órák száma is csökken a hideg idő beálltával. A D-vitamin nemcsak az egészséges csontszerkezet és az izomerő fenntartásában játszik fontos szerepet, de ma már tudjuk, hogy az immunrendszer megfelelő működéséhez is elengedhetetlen, hiányában a fertőzések elleni védekezés is gyengül.
A kisebbeknek cseppformában, a nagyobbaknak tablettában is adagolhatjuk, de előtte egyeztessünk a gyermek háziorvosával a szükséges mennyiségről és az ütemezésről!
-
Teremtsünk harmóniát az étkezőasztalon is!
Az újszülöttet elsősorban a szoptatással védhetjük meg a náthától, hiszen az anyatejjel pontosan azok ellen a vírusok ellen jut megfelelő ellenanyaghoz a gyermek, amelyeknek ki van téve.
Nagyobbacska gyermekeink esetében a hidegebb idő beálltával is igyekezzünk változatos étkezéssel, sok – elsősorban szezonális és helyi – zöldséggel és gyümölccsel biztosítani a kiegyensúlyozott táplálkozást és szervezetének harmóniáját.
-
Aludjon eleget!
Az alvás elengedhetetlen az egészség megőrzéséhez, és a gyerekeknek több pihenésre van szükségük, mint a felnőtteknek. Egy 3 és 6 év közötti gyermek alvásigénye napi 10-12 óra, de az idősebb gyerkőcöknek is szükségük van legalább 9 órányi zavartalan szundításra.
-
Számoljunk le a rossz szokásokkal!
Egy óvodáskorú gyermeknek már el lehet magyarázni, hogy a vírusok cseppfertőzéssel és a kéz útján terjednek, és ő maga is sokat tehet azért, hogy ne betegedjen meg.
- A rendszeres kézmosás mellett tanítsuk meg arra is, hogy ne piszkálja a szemét, száját és az orrát!
- Mutassuk meg neki, hogy a tenyere helyett inkább a könyökhajlatát használja tüsszentéskor, ha éppen nincs kéznél zsebkendő!
- Szoktassuk rá, hogy a használt papír zsebkendőt ne gyűrje vissza a zsebébe, hanem dobja ki a szemetesbe!
- Figyelmeztessük arra, hogy ne ossza meg más gyerekekkel az evőeszközeit, poharát vagy kulacsát, törölközőjét és zsebkendőjét sem!
-
Ezeket a tárgyakat se felejtsük el fertőtleníteni!
A nátha a beteg által érintett tárgyak közös használatával is továbbadható. Ezekről a közösen használt tárgyakról időnként hajlamosak vagyunk megfeledkezni, pedig ilyesmi jócskán akad egy-egy háztartásban.
Ilyenek például az ajtókilincsek, a székek karfája, a lépcsőkorlát, a villanykapcsolók, távirányítók és mobiltelefonok, a videójáték-kontrollerek, valamint a csaptelepek, fiókfogantyúk, fésűk és a gyermekek játékai – ezeknek a fertőtlenítőszeres tisztításáról se feledkezzünk meg!
Nyitókép: Fotó: Getty Images
Kapcsolódó cikkek
