Baba

Nyári bőrápolás a babáknál, totyogóknál

Miként óvhatjuk a gyermekek bőrét nyáron? Mire figyeljünk különösen ezekben a meleg hónapokban? Ehhez adunk most néhány tanácsot!
2019. Augusztus 07.
Nyári bőrápolás a babáknál, totyogóknál

A csecsemők és totyogók bőre még sokkal érzékenyebb, mint a felnőtteké, a nyári melegben pedig számtalan olyan probléma adódhat, amelyre szülőként oda kell figyelnünk. Miként védjük, óvjuk a picik bőrét a nyári hónapokban?

1. Fényvédelem

Nyáron az egyik legfontosabb feladatunk, hogy a baba bőrét megóvjuk a napsugárzás káros hatásaitól. Minél kisebb a baba, annál érzékenyebb sérülékenyebb a bőre, melynek természetes védekező rendszere még nem alakult ki teljesen. Jó tudni, hogy a gyerekkori leégés a felnőttkorban növeli a rosszindulatú bőrdaganat – melanoma -kockázatát!

Dr. Rósa Ágnes, házi gyermekorvos arra is felhívja a szülők figyelmét, hogy nem mindegy, hogy otthoni környezeteben vagy vízparti nyaralás közben kell a fényvédelmet biztosítani, hiszen a víz megnöveli a leégés lehetőségét. Továbbá fontos, hogy ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a nagy melegben több folyadékot kell kapnia a gyermeknek- figyelmeztet a doktornő.

Így óvd a bőrét

Fontos, hogy a gyermekkel mindig az árnyékos helyeket keressük, de a legnagyobb melegben – 11 és 15 óra között – lehetőleg tartózkodjunk a napfénytől! Amikor a szabadban vagyunk, a csecsemők és kisdedek bőrét ne tegyük ki a direkt napfénynek!

Hat hónapos kor alatt a bababőrt elsősorban megfelelő ruházattal tudjuk óvni a káros napsugárzástól. Napvédelem szempontjából a karokat, lábat is takaró, sűrű szövésű anyagok ideálisak, de akár speciális UV védelemmel ellátott ruhákat is vásárolhatunk. Ügyeljünk arra, hogy a gyermek válla és nyaka is takarva legyen, hiszen ezek a területek égnek meg leggyakrabban a szabadban töltött játék során.

Mindenképpen egészítsük ki a gyermek ruházatát megfelelő fejfedővel: ez lehet egy széles karimájú kalap, vagy olyan sildes sapka, amely biztosítja a nyak és a fül védelmét is. Ne feledkezzünk meg a szem védelméről sem, a napszemüveg nemcsak a szemet, hanem a szemét körülvevő érzékeny területet is védi.

Dr. Rósa Ágnes arra figyelmezteti a szülőket, hogy ügyeljenek arra, hogy a napszemüveg valóban megfelelő UV védelmet biztosítson, azaz ellenőrzött forrásból vásárolják meg őket!

Hat hónapos kor felett, vagy ha már nehéz az árnyékban tartani a gyermeket, fényvédő készítményekkel egészítsük ki a bőrvédelmet! Ehhez elsősorban a fizikai szűrővel rendelkező – cink-oxidot és/vagy titán-dioxidot tartalmazó – napvédő termékeket részesítsük előnyben, amelyek fizikailag megakadályozzák, hogy a káros sugarak behatoljanak a bőrbe, miközben nem juttatnak a baba számára káros anyagokat a szervezetébe. A cink-oxid és a titán-dioxid tartalmú készítmények ideálisak az érzékenyebb bőrű gyermekek számára is.

A fényvédő készítmények megvásárlásakor ügyeljünk arra, hogy kifejezetten gyermekek számára kifejlesztett magas (30-50 faktorszámú) terméket válasszunk, amelyek vízállóak. Napozás előtt 20-30 perccel mindig vigyük fel a készítményt a gyermek bőrére, és ügyeljünk arra, hogy fürdőzés után újra alkalmazzuk!

Ha színezett terméket választunk, akkor azt is ellenőrizhetjük, hogy sikerült-e egyenletesen felvinnünk a készítményt a gyermek bőrére!

Ha megtörtént a baj

Az égő, viszkető bőr, a bőrpír és a fájdalom, valamint a bőr hólyagosodása mind figyelmeztető jelek. Súlyosabb esetben a bőrtünetek mellett hányinger, hányás, rossz közérzet is jelentkezhet. Fontos, hogy ilyenkor mihamarabb kezdjük meg a leégett testrész hűtését- ehhez a langyos vizes tusolás a legjobb -, mellette pedig kezdjük meg a gyermek folyadékpótlását! Ha csecsemő vagy kisgyermek napszúrást vagy népégést szenvedett, mindenképpen kérjünk orvosi segítséget, mert kórházi kezelés is szükségessé válhat.

2. Melegkiütés

Kisbabák és kisgyermekek különösen hajlamosak nyáron a melegkiütésre. Ilyenkor a bőr pórusai elzáródnak, a verejték nem tud távozni, ami gyulladást idézhet elő, és a gyermek bőrén vörös, érzékeny dudorok jelennek meg. Szerencsére, a melegkiütés ritkán válik súlyossá, és többnyire néhány nap alatt el is múlik, ugyanakkor kellemetlen tüneteket okozhat a piciknek.

A legtöbb, amit ilyenkor tehetünk, ha megpróbáljuk a baba bőrét minél szárazabban tartani. Kerüljük a túlöltöztetést és a szűk ruházatot, amely nem szellőzik megfelelően. Utazáskor minél többször vegyük ki a gyermeket a babakocsiból vagy a hordozóból és körültekintően használjuk a légkondicionálót! Alváskor pedig tegyünk a gyermek feje alá nedvszívó textilpelenkát, és nap közben – ha átizzadta a ruháját – gyakrabban öltöztessük.

Ha hőkiütés jelentkezik csak a felülfetőződés tünetei (vakarózás, a duzzanat fokozódása) esetén lehet szüksége speciális készítményre (pl. antibiotikumos krémre) a gyermeknek.

3. Pelenkakiütés

A pelenkával fedett babapopsi a nyári melegben hajlamos a befülledésre, és mivel ilyenkor a vizelet és széklet is gyorsabban lép reakcióba egymással, a pelenkakiütéssel is gyakrabban kell számolnunk. Ilyenkor érdemes még gyakrabban cserélni a pelenkát, és figyeljünk arra, hogy minél többször biztosítsunk pelenkamentes időszakot is a gyermek számára, hogy bőre szellőzhessen.

Fontos, hogy a pelenka alatti területet mindenképpen kenjük be hámosító kenőccsel, és mindig az időjárásnak megfelelő jól szellőző ruhát adjunk a babára!

4. Strandon, uszodában

Ha nyáron medencés helyen strandolunk, a fürdés előtt és után mindenképpen zuhanyozzuk le a gyermeket is. Mivel a meleg, nedves környezet kiváló táptalaja lehet a különféle gombás fertőzéseknek, ezért a totyogókra adjunk uszodai babapapucsot, az alapos zuhanyzás után pedig mindig töröljük szárazra a gyermekek lábát, hajlatait. Érdemes a papucsot is megszárítani, illetve a nedves fürdőruhát szárazra váltani, ha a gyerkőc már nem fürdik. Ügyeljünk rá, hogy a gyermeknek saját törölközője legyen, és csak ő használja azt!

A kisgyermekeket gyakrabban érintő probléma még az ún. uszodaszemölcs, ami egy rendkívül gyakori vírus okozta bőrbetegség. A fertőzés terjedését szintén – a fent említett – megfelelő higiénés szokások betartásával tudjuk megakadályozni. A szemölcsök megjelenésekor mindenképpen keressünk fel bőrgyógyászt, vágjuk rövidre a gyermek körmeit, és ne feledkezzünk meg a gyakori- akár fertőtlenítős- kézmosásról sem!

5. Rovarcsípés

A nyári időszakban a sok kinti tartózkodásnak köszönhetően a rovarcsípések is gyakrabban fordulnak elő. Milyen óvintézkedéseket tehetünk?

  • Kerüljük a szabadban tartózkodást hajnalban vagy alkonyatkor, amikor a szúnyogok aktívabbak.
  • Védjük a gyermeket bőrét takaró ruházattal!
  • Használjunk rovarriasztót, de ne tegyünk a készítményből a kézfejere, a szem környékére, és ne alkalmazzuk horzsolt, sérült bőrfelületen!
  • A rovarriasztókat érdemes egyébként nem a bőrre fújni – hogy elkerüljük az irritációt -, hanem inkább a ruhán használni.
  • A DEET tartalmú szerek használata egészségvédelmi okokból 2 hónapos kor alatti gyermekeknél kerülendő.
  • Ha a gyermeket csípés érte, mossuk le szappannal és vízzel, és kenjük be csípésre való krémmel! Figyeljünk arra, hogy egyes viszketéscsillapítók alkalmazása esetén nem mehetünk napra. A viszketési ingert csökkenti a hűsítő krém, és jótékony hatású lehet még a csípés borogatása is. Méhcsípés esetén a fullánkot mindenképpen távolítsuk el egy csipesszel!
  • Kullancscsípés esetén azonnal ki kell venni az állatot, lehetőleg speciális kullancscsipesszel! A kullancsot tilos bármiféle krémmel bekenni kihúzás előtt!
  • Méhcsípés esetén a fullánkot mindenképpen távolítsuk el egy csipesszel!

Dr. Rósa Ágnes azt javasolja, hogy a nap végén mindig vizsgáljuk át a gyermek bőrét, különösen a rejtett helyeket, a hajas fejbőrt és a hajlatokat! A kullancsot azonnal ki kell venni, lehetőleg speciális kullancscsipesszel, de bármely eszköz használható. Ehhez nem kell orvosi segítség ! -hangsúlyozza a doktornő. A kullancsot tilos bármiféle krémmel bekenni kihúzás előtt, és nem szükséges a kullancs esetleges fertőzöttségének vizsgálata sem. A kullancscsípés helyét fertőtleníteni kell. Jegyezzük meg a kullancscsípés helyét és idejét, hogy háziorvosunkkal tudjunk konzultálni bőrtünetek jelentkezése esetén.

Lektor: Dr. Rósa Ágnes, házi gyermekorvos.

Kapcsolódó cikkeink: