Baba

“Olyan, mintha egész nap csak szoptatnék”

A kezdeti hosszas és gyakori szoptatások sokszor megviselik az újszülött babák anyukáit. Olyannyira, hogy az is felmerülhet bennük, valamit nem jól csinálnak a szoptatásban.
2021. Május 31.
"Olyan, mintha egész nap csak szoptatnék" (fotó: Getty Images)

“A babám állandóan szopizni akar! Ez normális?” Talán már te is találkoztál hasonló kérdéssel vagy éppen te magad is gondoltál ilyesmire. Amikor egy baba szinte vagy szó szerint egész nap mellen lenne, akkor sokszor nekünk felnőtteknek nem mindig egyértelmű, hogy ennek mi az oka. Nehezen hisszük el, hogy egész nap éhes és sokan attól félnek, ha hagyják, hogy akkor cicizzen, amikor csak akar, akkor elrontják a babát. Erről azonban szó sincs, a babák nem kis gépek, nem lehet őket elrontani.

A gyakori szoptatás teljesen normális

A születés utáni első napokban nagyon gyakori, hogy a csecsemők 12-15 vagy még ennél is több alkalommal táplálkoznak. Az első 1-2 napban nagyon kis mennyiségeket nagyon gyakran vesznek magukhoz. Egy szoptatás alkalmával nagyon pici kolosztrum is elég ahhoz, hogy a baba pici gyomra megteljen. Az anyatej pedig könnyen emészthető, gyorsan felszívódik.A gyakori szoptatásnak az a jelentősége és haszna is megvan, hogy minél többször kéredzkedik mellre a baba, minél több stimulálás éri a mellet, annál több tej fog termelődni. Egyszer csak beáll a kereslet-kínálat elve és éppen annyi teje lesz anyának, amennyire a babának szüksége van. Ebben az időszakban a babák 1,5-3 órás alvási periódussal szakítják meg a szoptatásokat.Az első hónapban átlagosan 8-12 alkalommal történik a szoptatás, nappal és éjszaka is mellre kívánkozik a baba. Ez teljesen szokványos.A csecsemőknek a szoptatás nem csupán a táplálék-és folyadékigényét elégíti ki, hanem megnyugtatja és fájdalomcsillapító hatása is van. Ezért a szoptatás bármilyen – időtartam, gyakoriság – korlátozása nem szerencsés. Ha megpróbáljuk rákényszeríteni a babát egy szigorú rutinra, az gyakran könnyekkel és stresszel jár a mama és a baba számára is. Rutin előbb-utóbb így is kialakul, de amit érdemes fejben tartani az az, hogy egyetlen dolog állandó a szoptatásban, és az a változás. Amikor a babának megindul a fogzása, amikor kinyílik számára a világ, amikor közeledik egy új nagymozgás forma megjelenése, amikor megkezdődik a hozzátáplálás, akkor újra és újra felülíródhatnak – és rendszerint felül is íródnak – az addigi szokások, szoptatási, alvási rutinok.A legtöbb baba esetében a szigorú rutin nem működik. Próbálj meg sodródni az árral, figyelj a babád jelzéseire, hogy mikor szeretne szopizni, akkor szoptasd meg. Csakúgy, mint mi, ők sem fogják minden nap ugyanazt a “rutint” betartani. Mi sem ugyanazt és ugyanabban az időben esszük minden nap, akkor miért gondoljuk azt, hogy a babáknál ez lenne az elvárható?

Attól, hogy normális még fárasztó lehet

Igen, attól, hogy elfogadjuk a fentieket, még igen fárasztó a kialvatlanság, az állandó készenlét. Mégis mit tehetünk?Először is tartsuk szem előtt, hogy ez csak egy átmeneti időszak. Vége lesz. A káosz és a bizonytalanság pár hónap alatt magától is átalakul valamilyen rendszerré.Fontos, hogy aludjunk, legalábbis pihenjünk, amennyit csak tudunk. Ez azt jelenti, hogy amikor a baba alszik, akkor ne takarítani, rendet rakni, főzni kezdjünk, hanem pihenjünk mi is. Ezt nehéz elfogadni a kezdeti időkben. De vegyük rá magunkat.Fogadjuk el, hogy nem tudunk úgy tervezni, ahogy korábban tudtunk vagy ahogy elképzeltük. Meglehet, hogy egy kiadósabb szoptatás után egy nagy sétát terveztünk, de tisztába kell tenni a babát, sírva fakad, megint megszoptatjuk és ő elalszik. Próbáljuk meg újratervezni a programot.Engedjünk el dolgokat: nem lesz mindig makulátlan tisztaság, nem lesz mindig rend, lehetséges, hogy hetekig nem mosunk hajat. Hidd el, eljön majd ennek is az ideje!Ne méregessük magunkat másokhoz. Tudjuk, a gyerekneveléshez mindenki ért. Engedjük el a fülünk mellett a kéretlen tanácsokat.Ha tudunk, kérjünk segítséget. Ha arra van szükségünk, hogy 20 percet sétáljunk mindennap vagy nyugodtan meg tudjunk vacsorázni, akkor kérjünk segítséget. Beszéljük meg a párunkkal, anyukánkkal, barátnővel, hogy mire van szükségünk. Ne szégyelljük magunkat, mert nincs miért! Ezen az élethelyzeten mindenki keresztülment, néha, pár jó mondat is sokat lendíthet a kedélyállapotunkon.