A gyakoribb csecsemő- és gyermekkori tüdőgyulladásokat kialakulásuk oka szerint a következőképpen osztályozhatjuk:
Bakteriális tüdőgyulladások
Elsődleges gyermekkori pneumococcus – tüdőgyulladás
A tüdő egy egész lebenyének gyulladása. A betegség rendszerint a jó közérzetű gyermeknél hirtelen borzongással, hidegrázással kezdődik, sokszor lázgörccsel, mindig magas lázzal. A gyermek bágyadt, elesett, ágyba kívánkozik, köhög, étvágytalan, néha hány. Aránylag gyakori a hasi fájdalom. A tüdőgyulladás gyanúját erősíti, ha arc erősen kipirul, és a 2-3. napon ajakherpesz. A légzés szapora, orrszárnyi, a kilégzést nyögések is kísérik, a pulzus szapora.
Kezelt esetekben ritkán van szövődmény. Ha mégis, akkor gyakoribb szövődmények a középfül-gyulladás és a többi tüdőlebenyt megtámadó tüdőgyulladás. A mellhártya érintettsége kismérvű, leginkább száraz mellhártya-gyulladás formájában jelentkezik.
Csecsemőkori elsődleges pneumococcus – tüdőgyulladás
Csecsemőkorban pneumococcus-tüdőgyulladás gócos formában jelenik meg. A gócok rendszerint mindkét tüdőfélben láthatók, melyek a gyulladás különböző stádiumait mutatják. Az első életéven túl e gócok összefolyhatnak. A betegség magas lázzal kezdődik, lázas görcs is előfordulhat. Jellemző a szapora pulzus. Feltűnő az orrszárnyi légzés, a szapora, nyögéssel kísért légvétel, a kékesen elszíneződött ajkak.
Staphylococcus – tüdőgyulladás
Nem ritka, igen súlyos, már újszülötteknél is előforduló betegség. Gyakran követ előzetes bőrfertőzést, pl. furunkolózist. A betegség kezdettől fogva súlyos állapotot okoz, és jellemző rá, hogy órák alatt tovább súlyosbodhat. Az újszülöttek és fiatal csecsemők láza nem szükségszerűen magas, de a szürkés-kékes arcszín a felületes, szapora pulzus, a puffadt has, súlyos általános fertőzésre utal. A légzés orrszárnyi és szapora. Ez a betegség a csecsemőkorban a tüdőgyulladás egyik legsúlyosabb formája. A veszély annál nagyobb, minél fiatalabb a csecsemő, és minél később diagnosztizálják.
Vírusos tüdőgyulladás
Elsődleges vírusos tüdőgyulladás
Kisebb járványokban jelentkező, izgatott köhögéssel járó, elhúzódó tüdőgyulladás. A lappangási idő 1-3 hét. A kezdet fokozatos. Emelkedő lázzal, száraz, kínzó, görcsös, izgatott köhögéssel. A lefolyás két hétnél hosszabb is lehet, a köhögés is lassan szűnik, a lábadozás hosszadalmas, és a csecsemőt igen megviseli.
Csecsemő és kisgyermekkori kevert eredetű tüdőgyulladások
A csecsemőkori tüdőgyulladások eredetük szerint legtöbbször “kevertek”, vírusok és baktériumok együtthatásából keletkeznek. Gyakran felső légúti fertőzések, influenza előzik meg a tüdőgyulladást. Gyakran csatlakozik a tüdőgyulladás egyéb fertőző betegségekhez, de ezek előfordulása a védőoltások bevezetése óta ritkábban fordul elő.
A felsőlégúti hurut rendszeresen megelőzi a tüdőgyulladást. A légzés szaporább lesz, gyakori az inkább kilégzéskor jelentkező nehéz légzés. Feltűnő az orrszárnyi légzés. Súlyos esetben szapora a pulzus, puffadt a has. A csecsemő súlyos általános állapotúnak látszik. Nagy fokú az étvágytalanság, hányás és hasmenés is társulhat a felsőlégúti hurut tüneteihez. Magas láz esetén lázgörcs kísérheti.
Idegen test belégzése után kialakult tüdőgyulladás
Nem ritka, hogy a koraszülött, a csecsemő a táplálékot vagy a hányadékot a légcsőbe szippantja, “cigányútra megy”. A belégzés pillanatában, köhögés, nehéz légzés, elkékülés keletkezik. Az idegen anyagok izgató hatása és a társuló bakteriális fertőzés tüdőgyulladást okozhat. A tüdőgyulladás többnyire a tüdő jobb felső lebenyében helyezkedik el. A köhögés elhúzódó lehet, a megoldás az idegen test eltávolítása.
Allergiás tüdőgyulladás
E futó, múló jellegű, igen enyhe általános tünetekkel járó betegség sokszor csak véletlen átvilágításkor vagy vérkép vizsgálatkor diagnosztizálható. A betegség sokszor az ascaris nevű giliszta lárváinak köszönhető, amelyek a tüdőn keresztül vándorolnak, és allergiás reakciót váltanak ki. Ilyenkor a tüdőfolyamat kezelést nem igényel. Csak a giliszta elleni gyógyszeres kezelés szükséges.
Kapcsolódó cikkek:
Forrás: Madarász Utcai Gyermekkórház és Babaszoba.hu