Január 28. Vastag takaróba csavart kisfiút helyeztek el a hatvani kórház babamentő inkubátorába. A kisfiú súlya 3900 g, a hossza 52 cm, a kórház munkatársai Szombati Martinnak nevezték el.
Augusztus 17. Újszülött kislányt tettek a Heim Pál Gyermekkórház babamentő inkubátorába, a kórház intenzív osztályának dolgozói a Madarász Panna nevet adták a babának.
Szeptember 26. Egészséges, 3250 grammos kisfiút hagytak a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház előtt. A kicsi az Ábel nevet kapta.
Időről-időre hallunk arról, hogy szülők lemondanak az újszülöttjükről, és valamelyik kórház babamentő inkubátorába teszik őt – másokra bízva a sorsát. Minden ilyen hír szívszorító, bennünk, akik olvassuk sokszor vegyes érzéseket kelt. Próbáljuk megérteni a kétségbeesett helyzetben lévő anyát (apát?), aki súlyos döntést hoz, ugyanakkor el sem tudjuk képzelni, hogy van az a szituáció, amiben ezt lépnénk. Ott a boldogság lehetősége is: elgondoljuk, micsoda öröm lesz annak a szülőpárnak, aki befogadhatja a picit. Ugyanakkor sejtjük, hogy ez mégis örök megfosztottság-érzettel jár egy felnövő gyermek számára, kerüljön bármennyire gondos, szerető családba is.
Valójában azonban nem tudjuk, hogy mi történik az elhagyott babákkal, ami nem is teljesen véletlen: a gyermekvédelmi rendszer szigorúan őriz minden információt, ami a kicsikkel kapcsolatos, épp az ő jövőjük érdekében. A közvélemény nagy eséllyel nem fogja megtudni, hogy egy-egy gyermek hova került, habár ma már bizony nagykorúak az első magyarországi, ilyen módon megmentett csecsemők.
Persze maguk az okok is sokfélék. Lehet szó nem tervezett, akár el is titkolt terhességről, a megfelelő családi háttér hiányáról, anyagi problémákról, szülés utáni pszichés zavarokról vagy akár a megszületett gyermek fogyatékosságáról. Ha a szülő ilyenkor egyszerűen csak magára hagyja a picit, az akkor is veszélyeztetésnek minősül, ha ezt biztonságos helyen – például kórházi folyosón vagy egy mentőállomáson – teszi. Ilyenkor a rendőrség felkutatja a vér szerinti szülőt, akinek büntetőjogilag is felelni kell a tettéért. Más a helyzet a babamentő inkubátorokkal, amelyek kifejezetten a válsághelyzetbe került édesanyáknak jelentenek segítséget. Magyarországon harmincnyolc egészségügyi intézményben érhető el ilyen jellegű védett hely, ahova az újszülötteket biztonságban, anonim módon lehet elhelyezni. Mivel ezzel az édesanya nem veszélyezteti a baba életét, a rendőrség sem tesz lépéseket.
Láthatatlan védelem
– A babamentő inkubátorok az egészségügyi intézmények védett, csendesebb területén vannak elhelyezve. Nálunk például a belgyógyászati osztály lépcsőházában található, a hozzá vezető út ki van táblázva – mondja dr. Szász Mária, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika csecsemő-gyermekgyógyász, neonatológus főorvosa. – Használatát ábrákkal ellátott tájékoztató segíti, így könnyen bele lehet helyezni a babát. Az inkubátor jelzőrendszere késleltetetten lép működésbe, tehát csak azt követően jelez, hogy a szülő már magára hagyta a csecsemőt. Ilyenkor a belgyógyászati osztályon megszólal egy csengő. Az addig eltelt idő pont elég ahhoz, hogy a távozó ne találkozzon az egészségügyi dolgozókkal, nyugodtan el tudja hagyni az intézményt.
A csengő megszólalása után az osztályról orvos és nővér érkezik az inkubátorhoz, ők veszik magukhoz a babát. Első lépésben megvizsgálják, majd állapotától függően elhelyezik. Ha minden rendben van vele, akkor kiságyba fektetik, míg ha koraszülött (elvétve, de erre is van példa) vagy komolyabb betegség tüneteit mutatja, akkor az intenzív osztályra kerül, inkubátorba. A kórházban meghatározzák a baba születési idejét is, ami nem mindig egyszerű, leginkább a köldökzsinór állapota és néhány fizikális jel segíthet. Ezekből egyértelműen csak azt lehet megállapítani, hogy a kicsi fél napon belül jött-e világra, vagy pedig már néhány napos.
Fotó: Getty
Érkezés az ismeretlenből
– Mivel a babamentő inkubátorba helyezett újszülötteknél nem ismert az édesanya hepatitis-B státusza, ilyenkor kötelező a babák ellene való beoltása. Az újszülöttnél történik vérvizsgálat is, amiből kiderülhet, ha esetleg hordozza ezt a vírust. Ha igen, akkor passzív immunizáció is történik. Emellett szükség lehet egyéb fertőző betegség kizárására. A kórházban elvégezzük a szokásos újszülöttkori szűrővizsgálatokat is, aminek részeként sor kerül ultrahangvizsgálatra, anyagcsereszűrésre, gondoskodunk a hallás- és csípőszűrésről, a fejlődésneurológiai vizsgálatról és a látásvizsgálatról is. Rövid időn belül értesítjük a területileg illetékes gyámhivatalt, a gyermek további ügyeit – ilyen például az anyakönyveztetés és a törvényes képviselő kirendelése – már az ő szakembereik intézik – mondja dr. Szász Mária.
Amíg arra az állapota vagy a hivatali ügyintézés miatt szükség van, a babát a klinikán gondozzák, hasonlóan a többi gyerekhez – ilyenkor az osztályon dolgozók igyekeznek pótolni a másokkal sok esetben ott lévő szülőt. Ha a kicsi már kiengedhető a kórházból, akkor az orvosok a hatóság által kijelölt gyámügyi munkatársnak adhatják át, de előtte még megkapja a BCG-oltást. Megesik, hogy babamentő inkubátornak otthont adó kórházat olyan családok keresik meg, akikben fölmerül az örökbefogadás gondolata, de ez a megoldás nem működőképes, hiszen az örökbefogadásnak más a rendszere; az így felbukkanó újszülöttek sorsa is a hatóság által kijelölt utat követi.
Családba vezető út
Az inkubátorban hagyott újszülöttek elhelyezéséről a kormányhivatalok alá tartozó gyámügyi kirendeltségek gondoskodnak, így a babák további sorsáról tőlük kértünk információt. Válaszaikból kiderült, hogy az ilyen gyerekek ugyanígy kerülnek be az örökbefogadási rendszerbe, mint azok a kicsik, akikről az édesanya a kórházban mond le. Mivel a vér szerinti szülő hat héten belül jelentkezhet a gyermekéért, a gyámügy olyan örökbefogadó házaspárt jelöl ki az ideiglenes elhelyezésre, amely ennek tudatában van, és vállalja a következményeket. Ha nincs ilyen örökbefogadó, akkor a gyereket nevelőszülőnél, ennek hiányában – végső esetben – csecsemőotthonban helyezik el.
– Ha a vér szerinti anya hat héten belül jelentkezik az inkubátorban hagyott gyermekért, akkor az anyaság megállapítása iránt bírósági pert kell indítania. Amíg az nem zárul le jogerősen, addig az örökbefogadás folyamata megszakad. Ilyen eset csak elvétve történik, de volt már rá példa – mondja egy területen dolgozó szakember. – Az ilyen perek nem feltétlenül zajlanak le pár hét vagy hónap alatt, legalább is az a néhány évvel ezelőtti ügy, amelynél ez megtörtént, több mint egy évig tartott, a kimenetele pedig nem publikus.
Ha ilyen esetben a bíróság döntése az, hogy a felperes a vér szerinti szülő, akkor az örökbefogadás iránti eljárást a kijelölt gyámhatóság megszünteti. Az ugyanakkor nem automatikus, hogy a kicsi a vér szerinti szülőhöz kerül, előtte a gyámhatóság megvizsgálja, hogy a bíróság döntése alapján a szülői jogállásába kerülő személy alkalmas-e gyermeke gondozására. Ez egyébként lehet akár az édesapa is, ugyanis pert nem csak az anya indíthat; az apa is kérheti az apaság megállapítását hat héten belül. Ha azonban a babát a vér szerinti szülők nem keresik az erre rendelkezésre álló időben, akkor megindulhat az örökbefogadás folyamata, ami ilyenkor értelemszerűen titkos örökbefogadást jelent.
Örökre titok marad
Az örökbefogadás során a gyermek az örökbefogadók családi nevét, vagy az általuk a házasságkötés során megjelölt vezetéknevet kapja, míg az utónévről az örökbefogadási eljárás során lehet dönteni. Ha az örökbefogadók meg szeretnék változtatni a gyerek keresztnevét (amit általában a kórházi dolgozók adnak), akkor azt a jogszabály szerint indokolniuk kell. Az örökbe adás körülményei a gyerek előtt is rejtve maradnak, legalábbis részben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy származásáról ugyan kaphat információt tizennégy éves kora után, de akkor is csak azt tudhatja meg, hogy édesanyja lemondott róla. Hogy ez miként történt, nem publikus később sem. Magyarán elvileg senki nem tudhatja meg, hogy őt egykor inkubátorba tették. A gyereket a vér szerinti szülő sem kutathatja föl, ugyanis nincs olyan elérhető adat, ami utalna arra, hogy a kicsi hova került. Vélhetően nem könnyű sors ez egyik érintett számára sem, de bizony van, amikor egyszerűen nincs igazi megoldás, ez az eljárás viszont legalább az esélyt megadja.
Szerző: Szabó Emese
Kapcsolódó cikkek
