A kéretlen tanácsokkal az őrületbe lehet kergetni az anyukákat
…és már nem okoskodsz, ahogy próbálsz elmélyedni a friss szakirodalomban, illetve ismerve, milyen rosszul tud esni, ha bombáznak a “jó szándékú” tanácsokkal. Következő gyűjteményünkben a sorban ezúttal azokat a bölcsességeket, nevelési tanácsokat szedtük csokorba, amik hallatán lehet, te is kiugranál legszívesebben az ablakon, mert vagy elavultak, vagy akár károsak is lehet(né)nek, ha betartod őket.
1) Ne hagyd, hogy neki legyen igaza, mert nem lesz tekintélyed!
Miért ne fogadd el? Miért ne lehetne igaza egy gyermeknek? Ha így van, el kell ismerned szülőként – ilyen magatartással tudod megmutatni neki, hogy mennyire gyümölcsöző lehet, ha az emberi viszonyok azon alapszanak, hogy mások véleményét, gondolatait tiszteletben tartjuk, hogy beismerjük tévedéseinket, nem másra hárítjuk a felelősséget. A gyermek sem a tökéletesnek álcázott felnőttet látja majd benned, hanem az őszinte, felelősséget vállaló felnőttet. Ettől még lehet/lesz tekintélyed, ha a következetességre figyelsz.
2) Egy-egy pofon hiányzik neki, meglátod, megtanulja, hol a helye!
Miért ne fogadd el? Mert gyermeket és felnőttet sem ütünk meg. Pont. A fegyelmezés nem egyenlő a veréssel. Agresszióval konfliktust kezelő szülő pedig a lehető legrosszabb minta a gyereknek! Az elcsattant pofon azt jelzi, szülőként képtelen vagy kontrollálni az érzelmeidet, és azt az üzenetet közvetíted, hogy ez egy bevált eszköz. Persze, lehet, te is felnőttél úgy, hogy lekevertek a szüleid egy-egy – állítólagosan – nevelő célzatú taslit, de te inkább magadban keresd a megoldást ezekre a helyzetekre, hogyan tehetnél másként. Magadért és a gyermekedért.
3) Hagyd, hadd sírjon, ha mindig ugrasz, elkényezteted!
Miért ne fogadd el? Tudományos alapokon nyugvó tény, hogy egy kisbabát nem lehet elrontani, az első három hónapban meg pláne nem! Ez az az időszak ugyanis, amikor a szülőnek a lehető leggyorsabban kell reagálnia a kicsi szükségleteire, így elősegítve, hogy babájában kialakuljon a bizalom környezete iránt. Minden későbbi kapcsolatára hatással lesz ez az időszak! Ha jelzéseire válaszolsz minden esetben, azt az üzenetet kapja, hogy érdemes jeleznie, mert mindig lesz, aki segítségére siet, szeretik, vigyáznak rá. Ez a típusú válaszkészség hosszú távon gyümölcsözik majd, ne hallgass a sírni hagyós tanácsokra!
4) Ne hurcold, ne vedd fel annyit, sosem fogja elengedni a szoknyádat később!
Miért ne fogadd el? A kicsik alapvető igénye az anyai/apai közelség, ha sírnak és nyűgösek, ám nincs más bajuk – mert végigzongoráztál mindent – akkor egyszerűen az édesanyjuk közelségére van szükségük, ezt pedig a kezünket is szabaddá tevő kendőben, megfelelő kialakítású hordozóban (a kenguru nem ilyen!) tudod biztosítani. Nem manipuláció, ha sírnak, nem téged akarnak kiborítani, és nem lesz ez mindig így. Most add meg nekik a testközelséget, meglásd, egy ősbizalommal teli kislurkó kerekednek belőlük!
5) Perverz felnőtt lesz belőle, mert még kétévesen is szoptatod, válaszd el!
Miért ne fogadd el? Az anyatej nemcsak táplálék: megnyugvás, anyai közelség a kicsinek, és semmi nem indokolja, hogy elválaszd a gyermekedet akár néhány hónap szoptatás után, ahogy az a közhiedelmek szerint “illik”. A szoptatás mindenkinek a magánügye, akkor is, ha az anyósod, a nagymama vagy bárki más hiteles megmondóembernek gondolja magát, főleg úgy mondjuk, hogy ő maga nem/alig szoptatott annak idején. Az Amerikai Gyermekorvosok szövetsége így fogalmaz – ha a kétkedőknek kellene igazolás: “Nincs felső határa a szoptatás időtartamának, és semmiféle bizonyíték nincsen arra nézve, hogy a 3 éves korig vagy az azon túl tartó szoptatás bármilyen pszichés vagy fejlődési sérülést okozna.”
6) Ne beszélj erről a gyereknek, kicsi hozzá!
Miért ne fogadd el? A gyermek nem hülye, csak kicsi. Mindenről lehet és kell is vele beszélni a saját nyelvén! Ne menekülj soha a kínos témák elől, különösen, ha a gyermek kérdez! Annyit mondj, amennyit megért, amennyi nem terhes neki – témától függően, de ne rázd le, ne tarts vissza információt kényelemből, félelemből. Ilyen például a halál témája vagy bármilyen, szexualitással kapcsolatos kérdés, a nagyszülő gyógyíthatatlan betegsége, de még sorolhatnánk.
7) Jaj, mit idegeskedsz, ezek csak tejfogak, még nem kell komolyan venni a fogmosást!
Miért ne fogadd el? A tejfogakat legalább olyan gondosan ápolni kell, mint a maradandókat. A korai időkben ülteted el a kicsikben a szájhigiénia fontosságát, azokat a lépéseket tanulhatja ekkor rutinszerűen, amelyek a későbbi, maradandó fogaknál kincset érnek majd. A romlás miatt idő előtt kihulló fog később fogszabályzási kérdéseket vethet fel. És itt fontos megjegyezni, hogy nem, a rágózás nem váltja ki a fogmosást, és nem, az almaevés sem! Ez utóbbi még a gyümölcssav -és gyümölcscukor-tartalma miatt még kissé fel is puhítja a fogzománcot.
8) Csak cuki, békés meséket olvass/engedj nézni neki!
Miért ne fogadd el? Mert bármennyire is brutálisnak tűnnek a Grimm- és Andersen-féle alapmesék, a közhiedelemmel ellentétben nem növelik a kicsikben a szorongást, sőt! Ezek segítik csak igazán a meglévő, tudattalan szorongás feldolgozását, a bennük rejlő szimbolikus történetekkel. És ami még fontosabb: inkább olvass, mint a képernyő elé ültesd, mert egyrészt az a gyerek, aki minden nap hall mesét az iskolába lépés idején, 1,5 évvel előzheti meg anyanyelvi szinten azt a kortársát, aki nem rendszeres mesehallgató. Másrészt a rajzfilmek sajnos egyszerűen kikapcsolják a bennük futó belső képet, a belső feldolgozást, amire viszont nagyon nagy szükségük van: a gyermekeknek rengeteg feldolgoznivalója van, ezért óriási a belső képekre az éhségük. Add meg nekik!
Kapcsolódó cikkeink:
- A szeretet hosszú távú hatása a gyereknevelésben
- Így neveld, hogy ne legyen mit megbánnod
- Top 5 tiltólistás dolog a gyereknevelésben
Kapcsolódó cikkek
