A gyermek növekedése
A növekedés a testnek az a fejlődési időszaka, amelyben a gyermek fokozatosan eléri felnőttkori méreteit. Ebben a folyamatban a széltében-hosszában növekvő szervek sejtjei megsokszorozódnak. A végtagok hosszú csontjai megnyúlnak, a rövid csontok – például a gerincoszlop csontjai – pedig megvastagodnak. A belső szervek az izmok, a zsírpárnák és a testtömeg növekedésével arányosan fejlődnek.
Amikor a test mérete, a szervek funkciója eléri a rendeltetésének megfelelő maximumot, a sejtek sokszorozódása abbamarad. Az ember növekedése körülbelül húsz éves korára fejeződik be. Az egyes szervek fejlődési ciklusa egymástól eltérő lehet. Az idegsejtek megsokszorozódása a születés előtt befejeződik, később már csak a sejtek mérete nő valamelyest.
Más sejtek – pl. a bőr sejtjei – folyamatosan sokszorozódnak, megújulnak. A sebek hegedése is ennek az állandó folyamatnak köszönhető. A körmök és a haj is egész életünkben nő. Néhány más szerv szintén képes regenerálódni. Pl. a máj nagyobbik részének eltávolítása után újraképződik.
A gyerek növekedése fokról fokra
Az emberi szervezet egy parányi petéből a megtermékenyülést követő kilenc hónap alatt fejlődik ki. Az átlagos újszülött 52 cm hosszú, 3,25 kg súlyú. A csecsemő hossza és súlya egymással arányosan nő. Fontos követni a fejlődését, mert ez szemmel látható jele annak, hogy a gyermek jó egészségnek örvend.
A babáknak testükhöz viszonyítva túl nagy a fejük. A koponya mérete a születés után nem sokat változik, a születési méretnek csupán 1,7-szeresére nő. Ezzel szemben a végtagok hétszer olyan hosszúak lesznek, mint amilyenek születéskor voltak.
A baba növekedésének ritmusa
A növekedés ritmusa nem állandó. Az újszülötteknél a folyamat nagyon gyors. Három hónapos koráig a kicsi havonta 3 centimétert nő, míg négyéves korban már csak fél centimétert. Az átlagos méretű gyermek a születésétől három hónapos koráig 10, három és tizenkét hónapos kora között 14, a második évében 12, a harmadikban 9, a negyedikben 7,5, az ötödikben pedig már csak 7 centiméternyit növekszik.
A súlygyarapodás nem ennyire egyenletes. A zsírtartalom az újszülött súlyának 14%-át teszi ki. A hat hónapos babánál az arány már 25%-os. A test zsírrétege véglegesen hat éves korra állandósul. Az arány nagyjából 14%-os marad. Ez az hányad csak a lányok esetében – serdülőkorban – növekszik testük teljes súlyának 23%-ára. Előfordul, hogy egyéves kora után a gyermek növekedése egy időre megáll. Ez lehet spontán, de okozhatja betegség is. Nem kell aggódni, ha a megtorpanás csak átmeneti. Annyi bizonyos, hogy a születési súly ötéves korra általában megötszöröződik.
A kisgyermekekre jellemző gömbölyded formák az első két év után lassan eltűnnek, átalakulnak. A gyerek nyúlánkabb lesz. A hátgerince íveltté formálódik, ami lehetővé teszi, hogy az apró emberke álló helyzetben megtarthassa egyensúlyát. Az első években a központi idegrendszer rendkívül gyorsan fejlődik. Ekkor van az első fogzás időszaka. A gyerek súlyára is figyelni kell, mert az ilyenkor kialakuló túlsúlyosság végleg megmaradhat.
Később a növekedés egyenletessé válik (évente átlagosan 5-6 centiméternyi) egészen a serdülőkorig. A végtagok megnyúlnak, a tejfogak egymás után kihullanak, előbújnak a maradandó fogak. A termet, az alkat a gyermek nemétől és az öröklött tényezőktől függ. A növekedést a növekedési hormon, a táplálkozás, bizonyos pszichés tényezők, és mindezek kölcsönhatása is befolyásolja.
A csukló csontjainak kora
A “gyermekcsontokat” az első életévekben a csontsejtek “felnőttcsonttá” építik át. A csukló röntgenfelvétele lehetővé teszi, hogy a gyermek egészségi állapotától függetlenül megbecsüljük növekedését. A kép alapján megmondható, milyen a csont kora, továbbá az, hogy fejlődése életkorának megfelelő-e. A csukló csontjainak sajátossága, hogy fokozatosan, pontosan meghatározott sorrendben fejlődnek. Először növekedési porcsejtek halmaza alakul ki, amelyek szaporodnak, majd végleges csonttá alakulnak. E csontok még vastagodhatnak a csont külsejét burkoló csonthártya irányából.
A baba, gyermek egészséges növekedése
A felnőttkori testmagasságot már a magzati növekedés meghatározza. A növekedést megzavarhatja a méhlepény nem megfelelő működése, de az is, ha az anya a terhesség idején alkoholt fogyaszt vagy dohányzik. A méhen belül kialakult növekedési hátrány nem minden esetben egyenlítődik ki. Az öröklődésnek nagy a jelentősége a testméretek kialakulásában. A kedvező szociális körülmények között élő gyermekek észrevehetően magasabbra nőnek a szüleiknél. A csontok növekedését szabályozó hormonokat gyermekkorban a hipofízis (agyalapi mirigy) és a pajzsmirigy együtt választja ki.
A serdülőkori növekedést az agyalapi mirigy által kiválasztott hormon irányítja. De hatással van rá pajzsmirigyhormon és a mellékvesekéreg által kiválasztott egyik hormon is. Ennek a hormonnak a porcok elcsontosodásában is szerepe van, s ezáltal voltaképpen fékezi a további növekedést. Azok a gyerekek, akiknél a serdülőkor hamarabb következik be, az átlagosnál alacsonyabbak maradnak.
Fiúk, lányok és a magasság
Az 1. és a 4. életév között nőnek a gyermekek a leggyorsabban, lányok és fiúk nagyjából egyformán. Magasságuk ekkor 96-112 cm. Tízéves korukig további 4-6 cm-t nőnek évente. 11 és 16 éves kor között megy végbe a serdülőkori növekedés. A lányok 10,5 és 14 éves koruk között nőnek a legerőteljesebben, a fiúk – mivel nemi érésük később kezdődik – 12,5 és 16 éves korban.
A lányok növekedése 17-18 éves korukban leáll, míg a fiúké csak 20-21 éves korban.
A népesség átlagmagassága
A fejlett országokban a rövidesen véget érő XX. században az emberek átlagmagassága jelentősen nőtt. Ennek két oka van. Az egyik, hogy a növekedés napjainkban gyorsabban zajlik, mint régebben (a 16 éves fiúk tíz centiméterrel magasabbak, mint a nagyapjuk volt annyi idős korában). A másik magyarázat, hogy manapság jobban és változatosabban táplálkozunk.
A nem kielégítő étkezése szellemi visszamaradottságon túl testi rendellenességeket is okozhat (törpeség, késői serdülés). A növésben lévő gyermeknek tehát különösen fontos a megfelelő táplálék, amely tartalmazza az egészséges felnőtté váláshoz nélkülözhetetlen összetevőket.
Növekedési rendellenességek
A különböző szervek kialakulását és fejlődését szintén a hormonok szabályozzák. A belső elválasztású mirigyek nem megfelelő működése fejlődési rendellenességeket okoz. Ilyen például a törpeség, az óriásnövés vagy az akrome-gália, magyarán a fej, a végtagok túlzott megnagyobbodása. A hormonhiányban szenvedő gyerekek kezelésére ma már mesterségesen előállított hormonokat alkalmaznak. Ha a kezelést megfelelő időben kezdik el, a gyerekek elérhetik a szokásos testmagasságot. A túl nagy méretű gyerekeket is ajánlatos kivizsgáltatni és szükség esetén kezelni.
Gyermekek fehérjeszükséglete
A gyereknek minden étkezéskor meg kell kapnia a szükséges mennyiségű és minőségű fehérjéket, hiszen a fehérje az élőlények elsődleges alkotóeleme. A protein (fehérje) a görög “protos” szóból ered. Jelentése: elemi, alap, fő. Egy tizenkét éves gyereknek naponta nyolcvan gramm fehérjére van szüksége. Ez a mennyiség állati (hús, hal, tojás, tejtermékek), illetve növényi eredetű fehérjékből (kenyér, gabonafélék, hüvelyesek) tevődik össze. Az aminosavak ugyanis – melyekből a fehérjék felépülnek – éppúgy nélkülözhetetlenek, mint amennyire különbözőek. A húsz aminosav közül a gyermekeknek tíz, a felnőtteknek nyolc esszenciális aminosavra van szükségük.
Az esszenciális aminosavakat – ezeket a szervezet nem tudja előállítani – megfelelő arányban és mennyiségben csak az állati eredetű fehérjék tartalmazzák. A nem esszenciálisakat viszont a szervezet képes előállítani, növényi és állati eredetű fehérjékből egyaránt. Ugyancsak létfontosságú a víz. A gyermek szervezetének 80%-a vízből áll, és nagyon gyorsan ki tud száradni. Természetesen pótolni kell a vizeletürítés és az izzadás következtében elvesztett folyadékot is.
Kapcsolódó cikkeink:
- Mit mondanak a percentilis görbék?
- A szülők tudják a legjobban, hogy hány kiló a gyerek
- Vékonyak és gömbölyűek
- Mire jó a percentilis kalkulátor?
Forrás: Család és Egészség
Kapcsolódó cikkek
