A 90-es évektől az emberiség digitális korszakba lépésével a játékipar is óriási változásokon ment keresztül. Megjelentek az interaktív játékok a gyermekek szobáiban, és ezek immár egy egészen új játékélményt nyújtanak az apróságoknak.
Mozgásban
9 és 12 hónapos kor között aktív mozgás veszi kezdetét a gyerekszobában: a babák mászni kezdenek, majd hamarosan felállnak, és megteszik az első lépéseket is. Ebben az időszakban a baba már különbséget tud tenni az egyes tárgyak között, és tudja, mit és hogyan használjon ezek közül játékra. A kicsik ekkortájt már egyre jobban vonzódnak a szórakoztató, problémamegoldásra serkentő interaktív játékok iránt is.
S hogy mitől lehet egy interaktív játék annyira vonzó a gyermek számára?
A játék során szükség van a gyerekek reakciójára, aktivitására is. Az interaktív játékok legnagyobb előnye, hogy lehetőséget adnak a gyermek számára a kommunikációra, a tanulásra, és a gyermek saját kezével vagy hangjával is bekapcsolódhat a játékba.
Használd a baba fejlődése kalkulátorunkat, hogy nyomon tudd követni kisbabád fejlődését!
Melyek a jó interaktív játék jellemzői?
Az interaktív játékok kiválasztásakor a legfontosabb szempont, hogy fejlessze gyermekünk kognitív képességét, fenntartsa érdeklődését, és közben szórakoztató és különleges élményt is nyújtson.
Egy interaktív játéknál fontos, hogy igazodjon mindig a gyermek korához, biztonságos legyen, és esztétikailag is megfeleljen a gyermek és szülő igényeinek. A jó interaktív játék kreativitásra is ösztönzi gyermekünket, fejleszti a motorikus készségeket, és lehetőséget ad arra, hogy a kicsik játékosan sajátítsák el az információfeldolgozás nehéz feladatát.
Egy jól megválasztott interaktív játék segíti az érzelemkifejezést, lehetőséget ad különféle problémák megoldására, és a gyermek az alkotási vágyát is kiélheti a segítségével.
Felfedezésre ösztönöz!
A Massachusettsi Műszaki Egyetem egy nagyon érdekes kísérletben szemléltette, miként érdemes az interaktív játékokat gyermekünk kezébe adni. A 4 éves gyerekek egyik csoportjának megmutatták, mit kell tenniük, hogy a játék hangot adjon. Egyéb instrukciót azonban nem adtak a gyerekeknek. A gyerekek másik csoportja viszont semmilyen használati útmutatót nem kapott a játékhoz.
A kísérlet végén azok a gyerekek, akik semmiféle útmutatót nem kaptak a játékhoz, egész egyszerűen tapasztalati úton kitalálták a játék összes funkcióját, azaz maguktól rájöttek, miként kell játszani vele. Míg a gyerekek másik csoportja csak a játék hangadó funkciójával volt elfoglalva, mást azonban nem csinált az interaktív játékkal.
Vagyis a kísérlet is tökéletesen rávilágít, hogy az interaktív játékok esetében is engednünk kell, hogy a gyermek magától tapasztalja ki a játék valamennyi funkcióját, és fedezze fel a játékban rejlő lehetőségeket, ahelyett, hogy mindent elmondunk és megmutatunk neki.
(Képen: Fisher-Price Tanuló Kutyus játék)
Kapcsolódó cikkek:
- Első szavak: mit mond először a baba?
- IQ kontra EQ
- Hagyd egyedül is játszani
- Így változik a figyelem ideje a gyerekeknél
Kapcsolódó cikkek
