Egy gyászoló édesapa osztotta meg saját történetét arról, hogy szerinte fia elvesztésével fizette meg az árat azért, hogy munkamániája miatt nem töltött vele elég időt. JR Storment technikai vállalkozó Portlandben ült egy konferencia teremben, amikor a felesége azért hívta fel, mert Wiley fiúk meghalt. A férfi nem akarta elhinni a dolgot, azonnal hazarohant, de 8 éves gyermeke tényleg elhunyt a kora reggeli órákban. Az apa utolsó emléke az volt fiáról, hogy előző este ő fektette le. – Az előző este minden a megszokott volt, Wiley egészséges volt, és semmi szokatlant nem láttunk rajta. A barátaink voltak nálunk vacsorázni, ami után mindannyian felmásztunk a néhány hete vásárolt új trambulinunkra a ház előtt, egy kicsit ugrándozni – mondta az édesapa.
JR szerint fia mindig is egy kicsit önfejű volt, aznap este pedig különösen. – Szigorú voltam vele, talán túl szigorú is aznap este, és el is sírta magát emiatt. Ez volt az egyik legutolsó interakciónk, amit azóta már rengetegszer megbántam. Még mindig látom magam előtt, ahogy folynak a könnyek az arcán – idézte fel a férfi. Az este végén kibékültek egymással, és az édesapa bekísérte a fiát a szobába lefeküdni, és jó éjszakát kívánni neki.
JR másnap reggel 5:40-kor indult el dolgozni otthonról, hiszen több találkozón vett részt aznap – előtte viszont el sem köszönt Wiley-tól, sem az ikertestvérétől, Olivertől. – Úgy mentem el otthonról aznap, hogy nem köszöntem el a fiúktól, és nem ellenőriztem őket. Amikor legközelebb látta a fiát, gyermeke békésnek tűnt az ágyban fekve, de már nem élt.
A szülők később megtudták, hogy fiúk az epilepszia miatt halt meg, hirtelen és megmagyarázhatatlan módon. Halála előtt nem sokkal ugyanis Wiley-nál epilepsziát diagnosztizáltak, amelyből szülei csupán egy rövid rohamot láttak addig. Az orvosok úgy gondolták, hogy az epilepsziát a kisfiú majd tinédzser éveire kinövi, és meg sem említették nekik azt, hogy az epilepszia járhat ilyesmivel is, hiszen az esély erre annyira csekély volt.
A következő hetekben az édesapa rengeteg dolgot bánt meg. – Két kategóriába tudnám ezeket sorolni: vannak olyan dolgok, amiket bánok, hogy nem másképp csináltam, és vannak olyanok, amiknél azt bánom, hogy lemaradtam róla – fogalmazott a férfi, aki írt egy figyelmeztetést a többi szülőnek. “Azt javasolja nekik, hogy öleljék meg a gyermeküket, és ne dolgozzanak túl sokáig. Sok olyan dolog van szerinte az életünkben, amire rengeteg időt fordítunk, és ezeket megbánjuk, ha már nem lesz több közösen eltölthető időnk.” JR szeretné erre emlékeztetni magát és másokat is, és mindenkit figyelmeztet arra, hogy ne hagyják ki a fontos dolgokat.
A fiai születése óta az édesapa most először vett ki egy egész hetet szabadságnak, amit másik gyermekével tölthet. Jelenleg azt sem tudja, mikor tér majd vissza dolgozni, vagy hogy valaha vissza fog-e térni egyáltalán. – Egyelőre nem tudom, hogy tudnék visszamenni dolgozni úgy, hogy ne érezzek folyamatosan megbánást. Ehhez olyan egyensúlyt kellene teremtenem a munkámban és az életemben, amire eddig nem voltam képes – egy olyan egyensúlyt, amelyben a világnak is tudunk nyújtani valamit, de nem a magunktól és a családunktól elvett idő árán.
(VIA)
Kapcsolódó írásaink:
- Mi számít minőségi időnek a gyereknevelésben?
- A mai szülők több időt töltenek gyerekeikkel, mint az 50 évvel ezelőtti szülők
- Ezért tölts több időt az anyukáddal!
Kapcsolódó cikkek
