Néhány jómódú családból származó srác különféle kihívásokat talál ki, és viszi-zsarolja bele egymást a veszélyes, megalázó vagy egyenesen undorító feladatok teljesítésébe. Erről (is) szól Hartung Attila FOMO-Megosztod és uralkodsz című filmje, ami 2019 őszén debütált a magyar mozikban, és egy nagyon égető problémát választott témájául. A film azt mutatja be, ahogy az online tér, mint egy fekete lyuk szívja be a szereplőket, akik erkölcsi gátak nélkül hajtják végre a legsúlyosabb cselekményeket is.
De vajon valóban ilyen sötét a helyzet? Aggódjunk-e a hiperkonnektivitás miatt? És vajon fel vagyunk készülve az online világ valamennyi kihívására? – erről kérdeztem Fülöp Hajnalkát, tudatos internetezés oktatót, a Tudatos Digitális Szülő oldal szerkesztőjét, aki maga is ötgyermekes gyakorló anya.
Hiperkonnektivitás – egy új világ küszöbén
A hiperkonnektivitás fogalma 2006-óta létezik, és egy kanadai kutatópárostól (Anabel Quan-Haase és Barry Wellman) származik.
A hiperkonnektivitásban az emberek szinte valamennyi tevékenysége digitalizálódott, és ebben a digitalizációs folyamatban minden résztvevő össze vannak kapcsolva. A hiperkonnektivitás tehát az életünk valamennyi területére hatással van, és olyan újfajta kihívásokat és kockázatokat is megteremtett, amit immár nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A hiperkonnektivitás új dimenziói
A hiperkonnektivitásnak köszönhetően kitágultak a határok, ami azt jelenti, hogy ma már gyakorlatilag bárki kapcsolatba léphet bárkivel a Földön. A hiperkonnektív világban újfajta közösségi és részvételi terek jöttek létre – magyarázza Hajnalka. Ezekben a terekben pedig újfajta kommunikáció jelent meg, amely folyamatos, gyorsan váltogatott tevékenységekből áll. A hiperkonnektivitásnak köszönhetően egyszerre több platformon is mozoghatunk akár, többféle digitális tevékenységet is végezhetünk egyszerre, miközben olyan érzésünk van, mintha tér és idő szinte semmiféle korlátot nem jelentene.
Mi jellemző a hiperkonnektív világra?
A hiperkonnektív világban az érzelmeink, az állapotaink és a kommunikációnkkal kapcsolatos adatok mind-mind mérhetővé, láthatóvá válnak. Láthatjuk, hányan reagáltak bejegyzéseinkre, mennyi lájkot kapott egy Insta képünk, hány csoporttag olvasta el egy-egy bejegyzésünk. Milyen hashteget, milyen emojit használunk, milyen időpontban és melyik platformon reagálunk, milyen gyors vagy éppen lassú a reakciónk, és mindez persze másokon is látható. Ennek a világnak azonban az egyik legszembetűnőbb jellemzője, hogy itt sem lehet nem kommunikálni. Mert ha nem válaszolunk, nem reagálunk vagy nem olvassuk el az üzenetet, annak is üzenetértéke van – hangsúlyozza a szakértő.
Hiperkonnektivitás – egy újfajta kapcsolódás
A hiperkonnektivitás a kapcsolatokat is újradefiniálja. A mai gyerekek, fiatalok számára az online világ egyenesen a valóság kiterjesztése, a fizikai valóság része- mutat rá Fülöp Hajnalka- tehát nemcsak egy szimpla eszköz, amivel bizonyos praktikus dolgokat el lehet intézni.A szülőknek, pedagógusoknak pedig el kell fogadniuk, hogy a gyermekek immár nemcsak a fizikai, hanem a digitális térben is kapcsolódnak egymáshoz. Sokszor úgy, hogy nem is ismerik egymást. Ennek a generációnak már nem alaptézis a “Ne állj szóba idegenekkel!” figyelmeztetés. Számukra egy másik földrészen élő online szerepjátékbeli játszótárs ugyanolyan partner lehet, mint egy osztálytársuk, vagy fizikai valóban ismert társuk, akivel beszélgetni lehet, és akivel eltölthetik a szabadidejüket.
- Kapcsolódás: Vigyázz a digitális lábnyomokkal!
A hiperkonnektivitás kockázatai
Az online térben sok kitalált, álinformáció van, és ezek felismeréséhez érettség, analóg tájékozottság, szövegértés, és pl. ún. digitális intelligencia kell – figyelmeztet a szakértő. Tartsuk szem előtt, hogy a fiatalok számára az online kapcsolódás is valóságos, ahol beszélgetések zajlanak, érzelmeket osztanak meg egymással, közös időt töltenek el. Érdemes szülőként, felnőttként figyelni ezekre, bevonódni az életükbe és beszélgetni erről is velük.Gondoljunk csak bele, hogy még felnőttként is milyen nehezen tudunk néha kezelni egy-egy olyan helyzetet, amikor letiltanak bennünket az online térben, nem sikerül valami digitális feladat, vagy negatív kommentek és reakciók érkeznek egy-egy megszólalásunkra, vagy csak simán nem érkezik válasz. Ez a szituáció egy gyermek számára is komoly szorongást, akár feldolgozhatatlan élményt is okozhat, amiben segítségére kell lennünk. Hisz a gép előtt mindig ember ül, érző (gyerek)ember.
Lélektani hatások
A hiperkonnektivitás erőteljes hatással van a fiatalok stressztűrő képességére is, hiszen a problémákat, nehézségeket azonnal meg lehet osztani – akár névtelenül is – az online térben, és azokra azonnali reakciók érkeznek. Ez meglehetősen leszűkíti a fiatalok stresszkezelését, ami sokszor az azonnaliságra, a kellemetlen élmények, rossz érzések megosztására fókuszál, és nem várja meg például, hogy egy meghitt beszélgetési helyzetig eljusson- mutat rá a szakértő.Itt is óriási s szülők és a pedagógusok felelőssége, akiknek meg kell ismerniük a digitális tér sajátosságait, és segíteniük kell a fiataloknak abban, hogy megismerhessék az érett személyiség (a szülő, pedagógus) által ismert és bevált problémamegoldási módokat, kommunikációs helyzeteket. Ehhez elsősorban önismeretre, folyamatos önfejlesztésre, mentális eszköztárra van szükség: hogyan nyugtassuk meg magunkat és a gyerekünket, hogyan legyünk kitartóbbak, hogyan kérjünk segítséget.Ahol a szükség, ott a segítség itt is, hisz a közösségi oldalakon, videómegosztókon számos szakember és hasznos anyag elérhető e témákban. Akár egy rákeresés utáni már a keresőkbe épített algoritmusok felismerik az érdeklődésünk mintázatát és további megoldásokat, szakembereket, közösséget javasolnak, ahol védetten tájékozódhatunk. Ehhez persze az is kell, hogy többet tudjunk magunkról és kérdéseinkről, mint a mesterséges intelligencia – gondolkodtat el Fülöp Hajnalka.
- Kapcsolódó: Ez a digitális eszköz a legkárosabb
Jelen lenni minden áron
Hartung Attila már említett filmje, a FOMO, valójában egy mozaikszó, ami a hiperkonnektivitás egyik komoly kockázatára utal. A Freak of Moving Online (“félelem attól, hogy nem leszek online”), és emiatt valamiről (vagy akár mindenről) lemaradok.A hiperkonnektivitásnak köszönhetően a fiatalok pillanatok alatt tudomást szerezhetnek arról, hogy mennyi izgalmas, érdekes dolog történik az ismerőseikkel. Esetleg olyanok is, amelyekre ők csak vágyakoznak, de még nem sikerült megvalósítani őket. Ez szorongást okozhat bennük, és miközben újra és újra belépnek az online világba, hogy le ne maradjanak, ez a szorongás egyre csak fokozódik.A fiatalok a folyamatosan feltöltött képekkel, videókkal és bejegyzésekkel akarják magukat bebiztosítani, hogy mindig kapcsolatban maradhassanak másokkal, miközben aggódva számolgatják a negatív és pozitív lájkokat vagy szoronganak tovább amiatt, ha nem kapnak semmiféle visszajelzést.Ingoványos vidék ez, hiszen az online világból táplálkozó önbizalom, a netes élményekből formálódó személyes önértékelés hamar semmivé foszlik, ezért nem ad biztonságot számukra.
Mi tegyek szülőként?
Olyan sajátos helyzet állt elő, hogy offline nevelkedett szülői generáció online élő gyereket nevel, ez az egyedi, csak most bekövetkezett helyzet pedig újfajta kihívásokat jelent a szülőknek.Ugyanakkora mai gyerekeknek, fiataloknak is épp ugyanarra van szükségük, mint a korábbi generációnak: hogy erős társas támaszt kapjanak a családtól – hangsúlyozza Fülöp Hajnalka. Egy a szüleiről leváló kamasz és fiatal ugyanis csak akkor tud a virtuális térben is helyt állni és magabiztosan létezni, ha megfelelő érzelmi intelligenciával rendelkezik; ha van, aki bízik benne, és aki folyamatosan törődik azzal, hogy önértékelése rendben legyen. Egyszerűen fogalmazva: ha jól szeretik. Hiszen ne feledjük, hogy a hiperkonnektív világban is érző, gondolkodó emberek állnak egymással kapcsolatban a telefonok, tabletek és számítógépek mögött!A stabil érzelmi háttér, a minőségi, együtt töltött idő, a sok közös program és beszélgetés és a gyermek felé való kíváncsiság és elfogadó odafordulás- ezek mind-mind biztos alapot nyújtanak a hiperkonnektív világban kalandozó gyermekünknek is – hangsúlyozza Hajnalka. A természetközeli, kütyümentes, sok közös és egyéni olvasással, mesékkel, történetekkel átszőtt, a kreativitást és fantáziát felszabadító gyermekkor továbbra is fontos és nélkülözhetetlen tapasztalás a gyermekeknek.Ugyanakkor érdemes megnézni, kutatni, mi az, ami olyan vonzó gyermekeink számára az online térben, és miként lehet ezeket az offline világban is megvalósítani. Így biztosíthatjuk számukra a kellő egyensúlyt- hangsúlyozza a szakértő.
Vonódj be!
A 21. században már olyan tudatos, magukat folyamatosan továbbképző pedagógusok és szülők kellenek, akik ismerik az új eszközöket, szoftvereket és digitális tereket. Muszáj lépést tartanunk a technológia fejlődésével, nekünk magunknak is tanulnunk kell, meg kell értenünk a hiperkonnektív világ mechanizmusait, életünkre gyakorolt hatásait. A fiataloknak pedig egy sor olyan dolgot kell megtanítanunk, amelyek kapaszkodót, segítséget adnak nekik az online térben is.Melyek ezek?
- Meg kell tanítanunk nekik, miként hozhatnak létre digitális egyensúlyt az életükben.
- Meg kell ismertetni velük vagy közösen általuk-a digitális írástudás eszközeit.
- Meg kell mutatni – közösen felfedezni – az online világ kockázatait.
- Meg kell tanítani számukra az online és analóg világban is a kapcsolatépítést.
Fülöp Hajnalka szerint azonban a technológiai fejlődés megértése is az alapoknál kezdődik, vagyis az önismerettel, érzelmi intelligenciával, és ezek folyamatos fejlesztésével és tanulásával. Mindez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy az új kihívásokra is megtaláljuk a szükséges válaszokat.Ha valaki szeretne szülőként többet megtudni a digitális világról, arról, hogy mit csinálnak ott a gyerekek és hogyan tud kapcsolódni érdemben hozzájuk, az alábbi oldalakat ajánljuk:
Tudatos Digitális Szülő Facebook oldal
Tudatos internethasználat oktatóként és ötgyermekes szülőként szerzett tapasztalataimat osztom meg azokkal a szülőkkel, érdeklődőkkel, akik az internethasználó gyerekeiket is tudatosan, szeretettel szeretnék vezetni az online térben, egyensúlyban és biztonságban szeretnék tudni őket, és ún. “jövőálló” munkakörök felé inspirálnák őket.
https://www.facebook.com/tudatosdigitalisszulo
Safer Internet Program – www.saferinternet.hu
Facebook: https://www.facebook.com/SaferinternetMagyarorszag/
a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat programja a biztonságosabb internetezés érdekében, oktatási anyagokkal, tájékoztatással szülők, pedagógusok és gyerekek részére.
Frici, Fülöp és a hackerek
Solymos Ákos internetbiztonsági szakértő, oktató közérthető, olvasmányos, kalandokon keresztül vezető könyve az internet veszélyeiről és azok megoldásairól, főleg szülőknek, pedagógusoknak és persze gyerekeknek.
https://www.facebook.com/friciesfulopKapcsolódó cikkeink:
- “Úgy hat a gyerekre a képernyő, mint a drog” – állítja egy szakértő
- Kik is azok az Alfa generációsok?
- Módszerek, amivel megvédheted a gyermeked a digitális korszakban
Kapcsolódó cikkek
