Az iskolabezárások első hulláma után Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke azt nyilatkozta, hogy a hibrid oktatás az, amikor a tananyag átadása (magyarázat a tananyag kezdetén), feladatkiadás (önálló otthoni munkavégzés), ellenőrzés, konzultáció (a tudás megerősítése, számonkérés) dinamikájának első része az iskolában, a második otthon, a harmadik pedig vegyesen, de inkább az iskolában valósul meg – foglalja össze a Qubit, hogy mit is nevezünk hibrid oktatásnak.
Egy évvel később az ELTE Informatikai Kara úgy kezdte az oktatást, hogy a diákok egy csoportja az egyik héten személyesen, a másik héten online vett részt a tanórákon. A hibrid oktatás ilyen típusú bevezetését javasolta az általános és középiskolákban a Pedagógusok Szakszervezete is – mondta el a Qubitnek Totyik Tamás, a PSZ alelnöke, aki szerint így gátat lehetett volna szabni a vírus iskolákban való terjedésének.
A hibrid oktatás nemcsak a pandémia alatt és miatt fontos, hanem élvezhetőbbé is tenné a tanulást és a mozgásukban korlátozott tanulók számára is alternatívát jelentene.
A magyar tanárok sem állami képesítést, sem támogatást, sem eszközöket nem kaptak a hibrid oktatáshoz, a maguk módján kellett átállniuk erre a tanítási formára. Pedig példák vannak, elsősorban a finnekre, észtekre, az erdélyi oktatásra és az osztrákokra lenne érdemes figyelni.
- Kapcsolódó: Mit jelent pontosan a hibrid tanítás?
Hogy néz ki a gyakorlatban a hibrid oktatás?
Egy online elérhető tanulmánykötetben a hibrid oktatás definícióját úgy határozzák meg, mint egy olyan tanítási eseményt, amely háromféleképpen kombinálja a helyszíni és az online résztvevők jelenlétét – írja a Qubit. E szerint:
- a tanár és néhány tanuló ugyanabban a fizikai térben van, míg a többi tanuló távkapcsolatban;
- az összes tanuló ugyanabban a fizikai térben, a tanár pedig távkapcsolatban;
- néhány tanuló ugyanabban a fizikai térben, míg a tanár és a többi tanuló online kapcsolódik.
A tanulmánykötet a finn, észt, erdélyi és osztrák résztvevőkkel megvalósuló FreeEd projekt eddigi tapasztalatait összegzi. Hasonló program magyar szervezésben is indult, Digiloping Teachers címmel.A tanulmánykötet módszertani ajánlásokat tesz, de emellett elemzi is a gyakorlatot. A hibrid oktatás nehézségeit így foglalja össze:
- a szükséges eszközökhöz való hozzáférés és azok kezelésének képessége;
- a tanárok hagyományos szerepének átkeretezése: oktatóból tanulásszervezővé;
- a tanítási és tanulási módszerek adott pedagógia helyzetre való optimalizálása;
- a kihívások elfogadása;
- kockázatvállalás és az új tapasztalatok beépítése;
- értékelés a vegyes tanulási környezetben;
- a tanulók egyéni támogatása;
- a tanulók együttműködésének fokozása;
- a jó gyakorlatok megosztása a többi kollégával;
- kommunikáció a szülőkkel és a tágabb közösséggel.
A Qubitnek név nélkül nyilatkozó tanár elmondta, hogy a hibrid órák, nehezebbek, “az otthon lévőknek unalmasabb az oktatás, mint azoknak, akik a tanteremben ülnek”, és szerinte a hibrid oktatásnak Magyarországon az is a kerékkötője, hogy “a tanárok tartanak attól, hogy a diákok belelátnak egymás privát szférájába”.
Forrás: Qubit.hu
Kapcsolódó cikkek
