Így tanítsuk meg gyermekünket veszíteni
Három-négy éves gyermekünknek még hiába próbálnánk elmagyarázni, hogy nem az a fontos, hogy ő nyerjen a társasjátékban. Minden kisgyermekes szülő ismeri azt a helyzetet, amikor mindent elkövetünk azért, hogy családunk legkisebb tagja legyen a győztes. Egy-két év múlva már megpróbálhatjuk lassan elmagyarázni, hogy a játékok, versenyek nem arról szólnak, hogy mindig győztesek vagyunk.
Engedjük veszíteni
Az első lépés afelé, hogy megtanítsuk dühkitörés nélkül veszíteni gyermekünket, ha megadjuk erre a lehetőséget. Nagyon jó érzés látni kisgyermekünk arcán a nyertes örömét, de ha meg szeretnénk tanítani arra, hogyan veszítsen méltósággal, meg kell ismertetnünk vele a vereség érzését is.
Először általában dühkitörés, sírás és egyéb negatív reakcióra számíthatunk. Ahogy értelmileg és érzelmileg fejlődik, úgy fogja egyre inkább megérteni, mit szeretnénk tanítani neki azzal, amikor elmondjuk, hogy mi sem borítottuk fel a társasjáték tábláját az előző körben, amikor ő győzött. Az a természetes, ha időnként győzünk, máskor veszítünk, de ez nem jelenti azt, hogy rosszabbak lennénk a másiknál.
A részvétel a fontos
Bár mindenki győzni szeretne, próbáljuk elmagyarázni gyermekünknek, hogy a játék a lényeg. Akkor is mókás dolog játszani, ha valaki más nyer a játékban, mert ebben az a legjobb, hogy együtt lehet a családjával, barátaival. Egy példával szemléltetve, a játék lehet a sütemény, az első hely pedig a hab a süteményen.
Gyermekünk önbizalmát csökkentheti, ha ügyességi játékban veszít. A nagyobbaknak már el tudjuk magyarázni, hogy a megmérettetés lényege, hogy kihozza magából a legtöbbet. Ha nem is lesz első, mutassuk meg neki, milyen nagyon büszkék vagyunk arra, hogy végigcsinálta és bánjunk vele úgy, mintha megnyerte volna a versenyt. Így jelentősen csökkentjük a vereség miatti kellemetlen érzését.
Sportszerű hozzáállás
A következő lépcsőfok, ha megtanítjuk gyermekünket arra, hogy gratuláljon a győztesnek. Magyarázzuk el, hogy versenyhelyzetben a sportszerű viselkedés, ha a játék elvesztése esetén nem hajítjuk el messzire a dobókockát, de nem is dicsekszünk azzal, ha nyerünk. Ennek elsajátításához már érettebb személyiségre van szükség.
Saját tapasztalatok
Meséljük gyermekünknek saját, társasjátékokkal, versenyekkel kapcsolatos élményeinkről, tapasztalatainkról. A mi példánkon keresztül is látni fogja, hogy néha azért veszítünk, mert nincs szerencsénk vagy azért, mert valaki ügyesebb volt nálunk, bár mi mindent megtettünk a sikerért. Minél jobban sikerül ésszerűen elmagyaráznunk, hogy sokszor nem csak a tudásunkon múlik, hogy megnyerünk-e valamit, annál kevésbé fogja érzelmi kérdésként kezelni, ha veszít.
Kapcsolódó cikkeink:
Kapcsolódó cikkek
