A legtöbb baba szereti a zenét, és ha énekelnek neki – ezt egy kutatócsoport is bizonyította, akik újdonsült édesanyákat kértek arra, hogy énekeljenek egy tetszőleges dalt a saját babájuknak, majd ugyanazt a dalt úgy kellett a mikrofonba énekelniük, hogy babájuk nem volt ott. Felnőttek egy csoportja, akik nem ismerték az anyákat, meg tudták állapítani, hogy mikor énekelnek a babáknak és mikor nem, és az éneklést “szeretetteljesebbnek” minősítették, amikor az a babának szólt – írja Vanessa LoBue, a Rutgers Egyetem csecsemő- és gyermekfejlődésre szakosodott pszichológia docense a psychologytoday.com portálon.
A zene nyugtató hatással is lehet a kisbabákra, különösen a koraszülöttekre. Valójában kutatások kimutatták, hogy ha koraszülött babáknak játszanak zenét, a babák kevesebbet sírnak vigasztalhatatlanul. Emellett kimutatták azt is, hogy a zene a koraszülöttek általános fizikai egészségét is fokozta.
Vajon a tanulásban is van valamilyen előnye, ha a babának zenét játszanak? LoBue szerint a válasz nem egyértelmű, de valószínűleg nem árthat. Mivel a babák sok új információt tanulnak meg, és mert agyuk az első két évben még fejlődik, a zenének és a zene gyakorlásának való kitettség előnyös lehet a hosszú távú memória számára.
Néhány kutató a gyerekek zenetanulását és nyelvtanulását is összehasonlította. A zenének és a nyelvnek sok azonos tulajdonsága van – mindkettő szabályokon alapszik, és kommunikációs módszerként is alkalmazható. Továbbá a nyelvhez hasonlóan a zene tulajdonságaival is életük korai időszakában ismerkednek meg a csecsemők. 6 hónapos korukra a babák már inkább a konszonanciát (a kiszámíthatóan és kellemesen hangzó zenét) hallgatják, mint a disszonanciát (a szabálytalanabb, kellemetlen hangzású zenét). A kisbabák meg tudják határozni azt is, hogy egy dallam a hangmagasságában emelkedő vagy ereszkedő, és akár különbséget is észlelhetnek a különféle hangközökben. Ez azt sugallja, hogy a nyelvtanuláshoz hasonlóan gyerekként felkészültebbek lehetünk a zene tulajdonságainak megismerésére, mint felnőttként.
- Kapcsolódó: A zene hatása a gyerekre – Tények, tévhitek
Arra is sok bizonyíték van, hogy a korai zenetanulásnak számos előnye van, mind zenei, mind nem zenei területeken. A 7 éves kor előtti zenetanulásról kimutatták, hogy több kapcsolatot alakít ki az agy motoros területein – ezek az agyterületek felelősek a mozgásért. Míg a 7 éves kor utáni zenetanulás egyáltalán nem volt hatással ezekre az agyi régiókra.
De ez nem azt jelenti, hogy azoknál a gyerekeknél nem jár előnyökkel, akik később kezdik a zenetanulást. Számos tanulmány mutat összefüggést a zenei képzettség, a nyelvi képességek, az olvasási készségek, a szókincs, sőt, még a matematikai ismeretek között is a 8 évesnél idősebb gyerekeknél.
Számos kísérleti tanulmány mutatta ki a zenetanulás előnyeit más akadémiai területeken is, ami azt sugallja, hogy maga a zenei képzettség más területeken is előnyös. A legtöbb ilyen tanulmányban minél hosszabb ideig vettek részt a gyerekek a zenei képzésben, és minél fiatalabbak voltak, amikor elkezdték azt, annál több előnyét élvezhették.
Még arra is van bizonyíték, hogy a zenetanulás növelheti a gyermek IQ-ját. Egy tanulmány során 6 éves gyerekeket úgy osztottak be véletlenszerűen csoportokba, hogy 36 héten keresztül zeneórákat (billentyűs hangszer vagy ének), vagy drámaórákat kellett venniük, vagy semmiféle órán nem kellett részt venniük. A zeneórákon résztvevő gyerekeknél az IQ növekedése meghaladta a többi gyerekcsoportnál tapasztalt növekedést. Az eredményeket megismételték egy másik mintában is, 5-6 éves gyerekek bevonásával – az után követő tanulmányok szerint a hatások hosszú távúak lehetnek, és az előnyök még az egyetemi évek során is megmutatkoznak.
De arra vonatkozóan is létezik bizonyíték, hogy otthon a zene megosztása egymással fokozott pro-szociális készségekkel függ össze. Egy friss tanulmány pedig kimutatta, hogy a gyerekek zeneórán való részvétele még a szülők hangulatát is javítja, különösen a szorongó szülők esetében.
Forrás: psychologytoday.com