Gyerek

„Nem olyan könnyű gyereknek lenni, mint sokan gondolják” – így kezelhetitek a stresszt

Hogyan ismerheted fel, ha gyermeked nagymértékű stresszel küzd nap mint nap, és hogyan segíthetsz neki ebben? Erről kérdeztük a Mindwell Pszichológiai Központ szakértőjét.
2023. Július 26.
gyerek stressz
Fotó: Getty

„Azt szokták mondani, hogy a gyerekeknek könnyű, hiszen még nincs rajtuk annyi felelősség, mint a felnőtteken. De azért nem olyan egyszerű gyereknek lenni, mint gondolnánk. Nekik sokszor még nincsenek szavaik sem az érzéseikre, nem tudják kifejezni azokat, ezáltal pedig kezelni sem” – figyelmeztetett korábbi előadásában Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pedagógiai szakpszichológusa. A szakértő a Gyerekszoba.hu kérdésére elmondta, milyen jelek árulkodhatnak arról, hogy egy gyereket túl sok stressz ér, túl nagy rajta a nyomás.

Olyan, mintha egy másik gyerek lenne

Mivel te vagy a szülő, te ismered a legjobban a gyermekedet. Vedd komolyan, ha azt látod, hogy hirtelen nagymértékű változás történt a viselkedésében. „Például agresszív lesz másokkal, hamar ingerültté válik, vagy éppen nagyon magába fordul, kevés dolgot mesél el és sokat sír, látszólag indok nélkül, arra érdemes figyelmet fordítani” – részletezi a szakpszichológus.
Gyakori továbbá gyerekeknél, hogy a feszültség valamilyen testi tünetben is megnyilvánul. Ezek a panaszok a legtöbbször egyértelműen nehéz helyzethez köthetőek, tehát például mindig az iskolába vagy edzésre indulás előtt lesz hányingerük, vagy fájdul meg a hasuk, fejük.
A stressz levezetését és helyes kezelését érdemes már gyermekkorban elsajátítani. Ha bosszankodtál már valaha azért, hogy mindezt neked senki nem tanította meg iskoláskorodban, akkor itt a lehetőség!” – mondja Budavári Eszter.

Mutatjuk, hogyan csináld

Nincs két teljesen ugyanolyan ember, ezért lehetetlen megnevezni egyetlen olyan stresszkezelési módszert, amely mindenkinél – felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt – működik. Tehát ne kövesd el azt a hibát, hogy biztosra veszed, hogy ami nálad hatékony a feszültség levezetésére, az lányodnál vagy fiadnál is ugyanannyira hatásos lesz. Ő önálló személyiség, fontos, hogy ő is megtalálja a hozzá leginkább illő megküzdési stratégiát, de ezen az úton szüksége lesz a támogatásodra.

Ösztönözd őt arra, hogy több stresszkezelési technikát is kipróbáljon, például a légző- és relaxációs gyakorlatokat, a testmozgást vagy a zenehallgatást. De sokszor már a természetközelség, a szabadban eltöltött idő is elég ahhoz, hogy helyrebillenjen a lelki egyensúly.

A nagyon pici gyerekeknek Budavári Eszter jó szívvel ajánlja az izomfeszítő-izomlazító gyakorlatokat, valamint véleménye szerint érdemes a feszültebb időszakokban olyan mesekönyvekből olvasni nekik esténként, amelyek segítik a megnyugvást. Ilyenek például az alábbiak:

  • Lori Lite relaxációs mesekönyvei, például: Buborékrepülés, Vidra-öböl, A dühös polip; Shona Innes pszichológus Ölelj meg!-sorozata;
  • Mézes Judit Gondűző mesék című kötete;
  • Bálint Piroska A Varázskert – Szorongásoldás és képzeletfejlesztés c. írása;
  • valamint Barcs Kriszta Így működik a lelked vagy az Utazás a lelked körül című művei.

Nagyobb gyerekeknél a meditáció, illetve a jóga is beválhat – és ne gondold, hogy egy örökmozgó, energiabomba gyerkőcöt ne lehetne bevezetni ebbe a világba! Mint Budavári Eszter kiemeli, a gyermekeket jól motiválhatjuk efféle lecsendesedős tevékenységekre, ha közösen csináljuk azokat. Emellett már a társasjátékok között is találhatsz olyanokat, amelyek kifejezetten a személyiségfejlődést, valamint az érzelemszabályozás és a megküzdési képesség erősítését célozzák (például: Pozitivity Fókusz, Az érzelmek birodalma).

Kamaszoknál pedig különösen hasznos lehet a naplóírás, amely segít a bennük lévő feszültség kiengedésében, a problémás helyzetek tisztábban látásában, valamint az érzések és gondolatok tudatosabb kezelésében.

Sok múlik a példamutatáson

Fontos szülői feladat az is, hogy megelőzd az egészségtelen stresszkezelési módszerek – például a stresszevés, az internet- vagy a videójáték-függőség – kialakulását, vagy ha ez már megtörtént, akkor segíts neki kiváltani azt a fentebb említett, egészségesebb megküzdési módok egyikére. A legpozitívabb hatást pedig azzal gyakorolhatod gyermeked szokásaira, ha te magad is megtanulod kezelni az érzéseidet, illetve kialakítasz hatékony stresszlevezető stratégiákat. „Az is nagyon fontos, hogy a szülő hogyan reagál arra, amikor a gyermek feszült. (…) Ha a szülő megőrzi az önuralmát, akkor hatékonyabban képes segíteni a gyereknek stresszhelyzetben” – fogalmaz a szakpszichológus. 

Ha viszont úgy érzed, hogy bármit próbálsz is ki a nyugodt körülmények megteremtése érdekében, nem jársz sikerrel, a stressz pedig már jelentősen kihat a mindennapi életetekre, ne szégyellj szakértői segítséget kérni – magadnak és gyermekednek egyaránt. De vajon mit mondj a fiadnak, lányodnak, ha szakemberhez vinnéd, de nem szeretnéd azt éreztetni vele, hogy valamit elrontott („túl sokat stresszelsz”), vagy szerinted rossz közösségben van („a tanáraid/osztálytársaid túlságosan idegessé tesznek”)?

Kezdhetjük a beszélgetést például azzal, hogy »Látom, mostanában sokszor úgy jössz haza, hogy feszültnek érzed magad. Szeretnék neked segíteni abban, hogy jobban érezd magad, ezért beszéltem egy nénivel/bácsival, akinek az a munkája, hogy segítsen a gyerekeknek a nehézségeik megoldásában. Szeretném, ha együtt is elmennénk hozzá, és beszélgetnénk vele«. Elmondhatjuk, hogy ott beszélgetni, játszani fognak a pszichológussal, lehet vele őszinte, illetve semmi olyan nem fog történni, amit a kicsi nem akar.

Perl Kitti