Kiborít a kupis gyerekszoba? Így reagálj jól (Fotó: Getty Images)
Téged is kikészít a káosz, a kupleráj és a rendetlenség, de a gyerekeidet mintha ez a legkevésbé sem zavarná? (Sem a kupi, sem a te kiakadásod…) És hiába kéred őket újra és újra. Vagy el sem pakolnak, vagy ha rendet is raknak, pár órán (percen?) belül újra eluralkodik az őskáosz, te pedig teljesen kiakadsz – ismerős? Mintha azért csinálnák, hogy minél jobban kikészítsenek, és te bizony könnyen ki is borulsz, kiabálás lesz a vége. Ki ne akadna ki ekkora kupi láttán – gondolhatnád. Tényleg természetes, hogy ennyire kiborulunk a rendetlenségtől? Hogyan lehet ezt jól, türelmesen kezelni?
Miért akadsz ki annyira?
Hát, nem úgy, hogy csendben elpakolsz helyettük. De nem is úgy, hogy kiabálni kezdesz velük. Ha neked is gyakran elgurul a gyógyszered a rendetlenség láttán, mindenképp olvass tovább. Egy egészen különleges módszert javasol erre dr. Rebecca Kennedy, a dr. Becky at Good Inside klinikai pszichológus szakértője. A lényege: nem a rendetlenséggel kell valójában foglalkozni, hanem azokkal az érzésekkel, amiket a rendetlenség kelt bennünk.
Képzeld el, hogy meglátod a hatalmas kupit a gyerekszobában. Igyekezz minél jobban beleélni magad a helyzetbe. Mit érzel? Mit veszel észre a testedben – a mellkasodban, a válladban? Milyen a szívverésed? Megfeszül-e az állad. És mit csinálnál szívesen, mi az első reakciód? Belevetnéd magad a rendrakásba, kiabálni kezdenél vagy leginkább világgá futnál?
Dr. Becky szerint a rendetlenség nagyon sokunkat triggereli, vagyis erős reakciót vált ki belőlünk. De valójában nem a rendetlenség a „hibás”. A rendetlenség egy testi érzetet triggerel, amire te erős érzelmekkel reagálsz. Ha elsőre ez nem is tűnik jelentős különbségnek, érdemes mégis elgondolkodnod rajta. Mert valójában az. Ahogy dr. Becky mondja: ha megérted, hogy ez az erős érzelmi reakció nem kívülről, hanem belülről jön, akkor tudsz ezen változtatni.
Mit csinálj kiabálás helyett?
Oké, rendben van, de hogyan visz ez előbbre? A szakértő azt javasolja, hogy legközelebb, amikor a kiakasztó kupit meglátod, ne csinál semmit. Legalábbis „látszólag”. Ne szólj rá vagy kiabálj rá a gyerekekre, nem kezdj el pakolni. Hanem vizsgáld meg ezt a kellemetlen érzést, ami ilyenkor eltölt. Mert ez lesz a kulcs ahhoz, hogy legközelebb már felismerd a triggerelő érzéseket, és másképp tudj reagálni.
Hogy mit is jelent ez a gyakorlatban? A gondolatmenetet Szalai Balázs mindfulness-oktatóval fűzzük tovább. „Érdemes onnan elindulni, hogy tudatosítjuk, hogy hogyan hat ránk a rendetlenség, és épp a kiborulás szélén állunk, vagy már ki is borultunk. Ahogy fent is szó volt róla, nem azt kell megoldani, hogy ne érezzük így magunkat. Fontos annak tudatosítása és elfogadása, hogy épp így érzünk – úgy is szoktam mondani, hogy felismerjük és elismerjük az aktuális érzéseinket. (És az is segíthet, ha belegondolunk, hogy lehet, hogy ebben a másodpercben anyák százezrei érzik ugyanezeket.) A kérdés az, hogy ezekkel mit kezdünk.”
Fotó: Getty Images
Reagálj tudatosan
„Ha hagyjuk, hogy a trigger által vezetve, automatikusan, a berögzült minták szerint reagáljunk (majd ezt megbánjuk), akkor nem jutunk előrébb. Ha »triggerből« cselekszünk, azzal csak nagyobbra növesztjük a problémát. De ha ezeket a triggereket észrevesszük, és tudatosságot viszünk a dologba, akkor tudunk úgy reagálni, hogy azzal ne bántsuk meg a másikat – jelen esetben a gyerekünket. Dühöt érezni jogos, rendben van, viszont ezt a másik emberre (pláne gyerekre) zúdítani már nincs rendben. Ha te »triggerből« reagálsz, kiabálsz, az könnyen triggerelheti a gyereket is, és máris kész egy hatalmas és csúnya veszekedés. Te vagy azonban a felnőtt, te tudod mindezt megállítani, átalakítani.”
Ezt csináld kiabálás helyett
A titok tehát, hogy ismerd fel, mi triggerel téged, és változtasd meg a reakciódat. Most ebben az adott helyzetben: vedd észre, hogy a rendetlenség kiakaszt (el is gondolkodhatsz azon, hogy vajon miért), de ahelyett, hogy az eddigi módon kiabálni kezdenél a gyerekekkel, őrizd meg a tudatosságodat, és válassz egy olyan reakciót, amit helyénvalóbbnak gondolsz, és amit nem bánsz meg utána. Hogy ezt hogyan is csináld, ahhoz is van néhány tippje szakértőnknek.
1. Figyelj
A fent leírt módon figyeld meg magadat, az érzelmeidet és a a testi érzeteidet. Néha ez is elég ahhoz, hogy kilépj a megszokott körből, és ne reagálj a szokásos módon a triggerre.
2. Földeld le magad
Földelésnek hívják azt a technikát, amikor a fizikai érzetek megfigyelésével „horgonyzod le” magad a jelen pillanatban, a valóságban. (A mostani helyzetben amikor eléred azt, hogy ne a téged a rendetlenség láttán elárasztó, azáltal triggerelt érzelmek, kavargó gondolatok határozzák meg azt, ahogy reagálsz.) Ilyen lehet például, hogy megfigyeled, ahogy a lábad a talajjal érintkezik, ahogy érzed a testsúlyodat a földre vagy a székre nehezedni, a kezedben fogott tárgy keltette érzetet.
3. Nézz körül
Kipróbálhatod az 5-4-3-2-1 módszert – ez is egy földelési technika. Nézz körül, és tudatosíts 5 dolgot, amit látsz (lehetőleg ne a rumli közepén). 4 dolgot amit érintesz. 3 dolgot amit hallasz. Itt meg is állhatsz, vagy kereshetsz még 2 illatot és 1 ízt amit ízlelsz.
4. Segít a fény
Képzelj el egy egy meleg, sárga fényt, amely átjárja a testedet, és segít megnyugodni. A sárga szín és fény vizualizálása segíthet a belső stabilitás és biztonságérzet megteremtésében.
Próbáld ki bármelyiket – először lehetőleg ne „éles helyzetben”. Gyakorold néhányszor, hogy amikor ott van előtted a rendetlenség és te a kiborulás szélén állsz, fel tudd idézni és segítségül tudd hívni bármelyik technikát. Mert a rendetlenség felszámolása sokkal hatékonyabb (és kellemesebb), ha nem „kell” hozzá kiborulnod.
Kapcsolódó cikkek
