Arcüreggyulladás: az egyik kezdeti tünet az orrdugulás
Az arcüregek az orrmelléküreg-rendszer részeként a rostasejtekkel, a homloküreggel és az iköböllel együtt az arckoponya csontjaiban vannak, belső felületüket csillószőrös mirigyhám borítja. Kisdedkorban az anatómiai helyzet és a gyulladásos tünetek is különböznek a felnőttkoritól. Ilyenkor még csak az arcüregek és a rostasejtek fejlődnek ki, az orrüreg felé szűk nyíláson át szellőznek. Amennyiben – általában vírusfertőzés vagy allergia következtében – ennek nyálkahártyája beduzzad, az üregek elzáródnak. A bennük termelődő folyadék felszaporodik, és ideális táptalajt képez a baktériumoknak, gyakorta elgennyed – ez okozza a heveny arcüreg- vagy rostasejtgyulladáskor jelentkező panaszokat.
Az arcüreggyulladás tünetei
Közösségbe járó gyermekek esetében gyakrabban lép fel felső légúti hurut. Az arcüreg- vagy rostasejtgyulladás, mely a hurutos esetek 5-10 százalékában alakul ki, a nátha megszokott tüneteivel, orrdugulással, tüsszögéssel, emellett sárgás-zöldes, általában sűrű orrfolyással kezdődik. Fő tünet az orrfolyás, és a légcső felé lecsorgó váladék miatt a köhögés, de fejfájás, néha magas láz, szem körüli duzzanat is kialakulhat. Fontos jel az is, ha a nátha átmeneti javulását rosszabbodás követi. A gyulladás általában spontán is meggyógyul, de amennyiben tíz nap elteltével sem javul, szükséges az antibiotikus kezelés! Fő veszélyét az adja, hogy a fertőzés a szemüreg vagy az agyállomány felé is terjedhet. Az alsó légutakba kerülő váladék idővel légcsőhurutot, tüdőgyulladást is okozhat.
Az arcüreggyulladás diagnózisa, kezelése
Első lépése a fizikális vizsgálat, melynek során az orrnyíláson keresztül, általában endoszkóp segítségével vizsgálható az orrüreg, a középső orrkagylók alatti terület, ahová az orrmelléküregek nyílnak. Gyulladás esetén ilyenkor azt látják, hogy gyulladt, duzzadt, és gennyes váladék ürülhet. Túltengő orrmandula is fenntarthat elhúzódó gyulladást, ennek vizsgálata is lényeges. Ezenkívül fontos információt szolgáltat még a dobhártyák megtekintése, mivel a fülkürtön keresztül a dobüregre is átterjedhet a gyulladás, így fülkürthurut vagy középfülgyulladás alakulhat ki. Savas reflux, gyakori bukás is hajlamosít a betegségre.
Elhúzódó vagy szövődményes esetben szükséges lehet az orrmelléküregek képalkotó vizsgálata. Bár az arcüreggyulladást az orvosok többnyire tapasztalati alapon kezelik, szükség lehet bakteriológiai tenyésztésre, főképp akkor, ha a kis beteg nem reagál megfelelően a gyógyszerekre.
A kezelés célja, hogy helyreálljon az üreg szellőzése, ezáltal a gyulladásos izzadmány szabadon tudjon távozni, a baktériumok elpusztuljanak. Ehhez antibiotikumok mellett nyálkahártyát lelohasztó orrcseppekre van szükség. Szükség lehet láz- és fájdalomcsillapítókra is. Szövődményes esetben – a korszerű gyógyszerek mellett egyre ritkábban – műtét válhat szükségessé.
Így előzhető meg az arcüreggyulladás a gyereknél
Csecsemő- és kisdedkorban a náthával járó felső légúti hurut főleg az őszi-téli időszakban gyakori, fontos a szövődmények megelőzése a nyálkahártyát lelohasztó orrcsepp időben megkezdett adagolásával, rendszeres orrszívással, orrfújással.
Tipp anyának, ha a gyerek arcüreggyulladással küzd
Jó szolgálatot tehet egy infralámpa, mellyel az arcot orrcseppezés után érdemes naponta háromszor is melegítened, maximum 10-15 percig, a szemet letakarva. Lázas állapot mellett ne alkalmazd! Kerüld a dohányzást a kisgyermek közelében, mivel az nyálkahártya-irritációt okoz.
Szaklektor: dr. Augusztinovicz Mónika fül-orr-gégész, allergológus
Forrás: Kismama magazin – Gyermekbetegségek különszám
Kapcsolódó cikkeink:
- Így lehet megkülönböztetni az arcüreggyulladást a náthától
- Arcüreggyulladás és orrüreggyulladás gyermekkorban
- Az allergia fül-orr-gégészeti szövődményei
- Toxikus sokkot is okozhat az arcüreggyulladás
Kapcsolódó cikkek
