A gyomorkimenet-szűkület 2-8 hetes kor között kialakuló betegség, amely a fiúknál – főleg elsőszülött fiúknál- négyszer gyakrabban fordul elő, mint a lányoknál. Ez a rendellenesség koraszülött csecsemőknél gyakoribb, 3 hónapos kor felett azonban ritka. Kialakulásának oka ismeretlen, de genetikai tényezők is sejthetőek a háttérben. 1000 csecsemő közül 1-4 babát érint ez a betegség.
Ha az anya terhesség alatt dohányzik, kétszer nagyobb az esélye, hogy babája gyomorkimenet-szűkületben szenved.
A gyomorkimenet-szűkület
A betegség kórképére jellemző, hogy a gyomorkimenet ürülését szabályozó izomzat néhány nap alatt megduzzad, és elszorítja a gyomorból a patkóbélbe átvezető rövid csatornát (pyloruscsatornát). Ennek következtében a csecsemő által elfogyasztott táplálék alig vagy egyáltalán nem tud tovább jutni a vékonybélbe. Ez az állapot nem teszi lehetővé a normális táplálkozást, és számtalan súlyos következménnyel járhat (kiszáradás, elektrolit-egyensúlyzavarok, súlyvesztés, gyomorirritáció és légúti szövődmények).
A gyomorkimenet-szűkület tünetei
A betegség figyelemfelkeltő tünete a gyomorban maradó táplálék miatt szaporodó bő sugárhányások, amelyek az étkezést követő fél órán belül következnek be. Ezekre a hányásokra jellemző, hogy etetésről etetésre egyre nagyobb a mennyiségük és egyre erőteljesebbek. A gyomorkimenet-szűkületben szenvedő babák állandóan éhesek, még a hányást követően is, ugyanakkor a székletek száma csökken, a gyermek testsúlyának gyarapodás pedig leáll majd csökken.
Ezek a csecsemők gyakran sírnak, ingerlékenyek, arckifejezésük aggódó.
Néha megfigyelhető a has felső részének hullámszerű mozgása is a babáknál, mivel a gyomor próbálja kinyomni magából a táplálékot.
Gyomorkimenet-szűkület diagnózisa, kezelése
A diagnózis felállításához a jellegzetes tünetek, valamint laboratóriumi és ultrahang vizsgálatok nyújtanak segítséget. A has vizsgálatakor néha dudor formájában tapintható a gyomortájékon a megvastagodott gyomorkimenet, de ez leginkább akkor észlelhető, amikor már el van altatva a baba.
Míg a laboreredmények elsősorban az elektrolit háztartásról adnak képet, addig a biztos diagnózis felállításához hasi UH nyújtja a legbiztosabb támpontot. Hasi ultrahanggal meg lehet mérni a pylorus-gyűrű falvastagságát, ami – ha 4 mm-nél nagyobb – mindenképpen műtéti beavatkozást igényel.
A diagnózis felállítása után a szájon át törtnő táplálást leállítják, és a gyomorba tehermentesítő orrszondát vezetnek; emellett a baba infúziót is kaphat, hogy a folyadék- és elektrolitpótlás biztosítva legyen. A betegség kezelése sebészeti úton lehetséges: a pyloruscsatornát szűkítő izmokat bevágással nyitják meg, így nem lesz akadályoztatva a táplálék útja.
A műtétet követően átmenetileg gyomorszonda tehermentesíti a gyomrot, majd fokozatosan át lehet állni a szájon át történő táplálásra. Amennyiben nem lépnek fel komplikációk, a műtétet követően a legtöbb csecsemő 48 órán belül hazatérhet.
Erre figyelj!
A betegséget kísérő gyakori hányások miatt hamar kiszáradás alakulhat ki, ilyenkor a baba bágyadt, aluszékony, szemei karikásak lehetnek, kutacsa beesett, vizelete pedig csökken. Gyakori hányások esetén ezért mindenképpen forduljunk mielőbb orvoshoz!
A cikket lektorálta dr. Jókay Kinga gyermekgyógyász
Kapcsolódó cikkeink gyomorkimenet-szűkület témában:
Kapcsolódó cikkek
