A magány veszélyes is lehet
Nem véletlen, hogy a magánzárkát csak az igazán súlyos bűntettek esetén alkalmazzák.
Becslések szerint az Egyesült Államokban jelenleg is 42,6 millió 45 év feletti felnőtt él tartós magányban, a legfrissebb népszámlálási adatok szerint pedig a lakosság negyede egyedül él, több mint a fele nem házas, sőt a legutóbbi népszámlálás óta mind a házasságok, mind az egy háztartásra jutó gyermekek száma csökkent.
A társas elszigeteltség negatív hatásainak illusztrálására Holt-Lunstad két elemzést is végzett. Az elsőben több mint 300 000 résztvevő adatai alapján mutatta be, hogy a társas kapcsolatok 50 százalékkal képesek csökkenteni a korai halálozás kockázatát, a másodikban pedig több mint 3,4 millió alany bevonásával mutatta ki, hogy mind a társas elszigeteltség, mind a magány, mind az egyedüllét olyan mértékben képes megnövelni a korai halálozás mértékét, mint az elhízás.
A szakember szerint ezen a téren is fontos lenne a megelőzés, és már kisgyerekkorban nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a társas készségek fejlesztésére, valamint az orvosi szűrések részévé is kellene tenni a társas kötődések feltérképezését. Az embereknek pedig tudatosan kellene készülniük a nyugdíjas korra nem csak anyagi tekintetben, de úgy is, hogy megfelelő számú kapcsolatot alakítsanak ki maguk körül, emellett az is jó lenne, ha minél több olyan közösségi tér és helyiség lenne, ahol az emberek tartalmasan tölthetik el együtt az idejüket.
Kapcsolódó cikkek:
- 7 tipp a gyerek szociális érzékenységének fejlesztésére
- A szülőkkel való kapcsolaton múlik, barátkozik-e a gyerek
- Menjünk társaságba!
Forrás: Medipress
Kapcsolódó cikkek
