Az Illinoisi Egyetem új tanulmánya azt vizsgálta, hogyan hangolódnak össze a fizikai és viselkedésbeli reakciók az anya-gyermek játék közben – írja a sciencedaily.com. Az eredmények rávilágítanak a reszponzív (válaszoló, fogékony) kommunikáció fontosságára, és betekintést enged a szülők, a szakemberek és a kutatók számára.
“A tanulmányunk valós idejű fiziológiai és viselkedési összehangolást mér az anyák és a gyermekeik között, miközben interakcióba lépnek egymással” – idézi a portál Yannan Hut, az Illinoisi Egyetem Emberi Fejlődési és Családtudományi tanszékének doktorandusza, a tanulmány vezető szerzője. “A kutatók úgy vélik, hogy a fiziológiai összhang előnyös a gyermek szocio-emocionális fejlődése szempontjából. Azonban a tanulmányunk az egyik első, amely összekapcsolja a viselkedési összhanggal.”
Az eredmények azt mutatják, hogy az anyák általában megváltoztatják a fiziológiai reakciókat, de csak a magas szintű viselkedési összhanggal rendelkező anya-gyerek párok esetében. Ahogy Hu magyarázta: “Összességében elmondható, hogy amikor az anyák és a gyerekek viselkedési szinten összehangoltak – együtt dolgoznak, váltják a köröket, a sorukat, pozitív hatással vannak egymásra -, a gyermek fiziológiai tevékenysége követi az anya fiziológiai változásait.”
A tanulmányban 110 anya és 3-5 év közötti gyermekeik vettek részt. A résztvevők egy interaktív játékra mentek az Illinoisi Egyetem viselkedési laboratóriumába. Az anya-gyerek párosoknak először egy 3D-s kirakós megoldásán kellett együtt dolgozniuk 5 percig, majd további 5 percig “állatorvosos” szerepjátékot játszottak.
Játék közben az édesanyák és a gyerekek vezeték nélküli elektródákat viseltek, hogy a szívfrekvencia magas frekvenciájú változásán keresztül mérni tudják a paraszimpatikus reakciójukat, amit légzőszervi szinusz aritmiának (respiratory sinus arrhythmia/RSA) is neveznek. A játékokat is rögzítették, és képzett megfigyelők értelmezték az anya-gyermek viselkedési összhangot, beleértve a közös mosolyt és nevetést, a körök váltását, a másik társas jelzéseire adott reakciót.
A kutatók szerint az RSA pozitív változásai azt jelzik, hogy az anyák és a gyerekek szociálisan elkötelezettek, és közelednek egymáshoz, míg az RSA csökkenése jellemzően akkor figyelhető meg, ha stresszorral vagy problémával szembesülnek. Ez alapján az anya RSA-értékének emelkedése valószínűleg a gyermek iránti növekvő elköteleződésre utal, aki ezt utána viszonozza.
Hu elmondta, hogy nem csak az számít, hogy a szülők hogyan bánnak a gyerekeikkel, hanem a gyerekeknek is reagálniuk kell a szüleik jelzéseire, hogy összehangolt interakciót alakíthassanak ki.
Az eredmények segítenek abban, hogy a szülők többet megtudjanak arról, hogy mennyire fontos ráhangolódni a gyermekeik jelzéseire, és hogy reagáljanak a viselkedésükre játék közben és más interakciók során.
“A tanulmány másik erőssége az anya-gyermek interakcióra való összpontosítás a pozitív játékkontextus során” – jegyezte meg Nancy McElwain, az Illinoisi Egyetem Emberi Fejlődési és Családtudományi tanszékének professzora, a tanulmány társszerzője. Elmondása szerint a kutatások gyakran arra összpontosítanak, hogy a szülők hogyan segítenek szabályozni a gyerekeknek a negatív érzelmeket és viselkedést, ami fontos. De ugyanennyire fontos annak a megértése, hogyan működnek együtt a szülők és a gyerekek a közös pozitív interakciók és érzelmek fenntartása vagy növelése érdekében. A játék pedig ideális kontextus ezeknek a pozitív folyamatoknak a megértésére.
A szakembereknek abban is segíthet a tanulmány, hogy észrevegyék a korai beavatkozás lehetséges problémáit azáltal, hogy azonosítják az olyan kevésbé előnyös viselkedésformákat, mint például az egymás félbeszakítása, a körök váltásának elmulasztása, vagy egymás szociális jelzéseinek figyelmen kívül hagyása.
Forrás: sciencedaily.com
Kapcsolódó cikkek
