A kisgyermekkor különleges és izgalmas időszak, amikor rengeteg fizikai, érzelmi és kognitív változás történik. A testükben és elméjükben végbemenő változások miatt a kisgyermekek gyakran érzékenyek a körülöttük lévő világra, és hajlamosak a stresszre. A stresszorok lehetnek olyan egyetemesek, mint a szeparációs szorongás, amely egy normális fejlődési szakasz, de olyasmire is gondolhatunk, mint a híreknek való kitettség.
“Minden gyermek egyedi, és a stressz saját, személyes jeleit mutatja, ezért a szülőknek figyelniük kell a szokatlan vagy gyanús viselkedést, cselekedeteket” – mondta a parents.com-nak Elizabeth Pantley, a The No-Cry Separation Anxiety Solution című könyv szerzője.
A kisgyermekkori évek a nyelvi fejlődés különböző szintjeit ölelik fel, így egy értelmes kérdés-felelet a stresszéről irreális lehet, de pusztán a megjegyzések és szavak meghallgatása vagy a viselkedés megfigyelése jelentős támpontokat adhat a stressz jelenlétéről. Ha a szokásostól hirtelen nagyon eltérően kezd el viselkedni a gyermekünk, akkor gyanakodhatunk. A következő jelek arra utalhatnak, hogy a kisgyermek stressztől szenved:
- Megváltoznak a már jól kialakult alvási és étkezési szokások
- Érzelmi változások: szomorúvá, ragaszkodóvá, visszahúzódóvá válik vagy gyakran dühös
- Megnő a sírás vagy a hisztirohamok száma
- Rémálmok és félelmek lefekvéskor
- Fizikai panaszok, például fejfájás vagy gyomorfájás
- Szorongásos tikkek, köhögés vagy testmozgások
- Hajrágás vagy az ujjszopás
- A székletürítés megváltozása
Bár “ezek a tünetek nem minden esetben utalnak stresszre, összefügghetnek egyéb dolgokkal is, pl. a növekedéssel. De ha a gyermek viselkedése hirtelen és tartósan megváltozik, akkor az valami többre utalhat” – mondja Pantley.
A kisgyermekkori stressz okai
Lássuk, milyen okai lehetnek annak, ha úgy veszed észre, stresszes a gyermeked.
Szeparációs szorongás
Pantley szerint amikor a gyerekek ráébrednek arra, hogy a szülő az, aki számára az elsődleges védelmet jeleni a világ fenyegetéseivel szemben , akkor ez arra készteti őket, hogy a közelükben maradjanak. Akár járni tanulnak, akár az óvodát kezdik, ahol hosszabb ideig tartó szeparációval kell számolniuk, a kisgyermekek szoronghatnak. “Bár a szeparációs szorongás gyakran egészséges reakció a különválásra, de lehet reakció is egy stresszorra is, például a bölcsődére” – magyarázza Rene Hackney, Ph.D., fejlődéspszichológus. “Ha van egy életstresszor, a gyerekek toleranciája más frusztrációkkal szemben hajlamos csökkenni”. Ez fokozott ragaszkodáshoz, elválási, búcsúzási nehézségekhez vezethet a szülőtől.
- Kapcsolódó: Milyen jelei vannak a stressznek a kisgyereknél?
Új családi dinamika vagy családi változások
Az olyan nagyobb családi változások, mint egy haláleset, válás, a szülő munkahelyének elvesztése vagy egy új otthon, stresszelhetik a kisgyermekeket. “A felfokozott érzelmek, a felborult időbeosztás és az ismeretlen, új rutinok még a legnyugodtabb gyermeket is feszültséggel tölthetik el” – mondja Pantley. Még az olyan alapvetően pozitív változások, mint például egy testvér születése is stresszes lehet, egyszerűen azért, mert a kisgyermeknek alkalmazkodnia kell egy megváltozott élethelyzethez. “A változás egyenlő lehet a stresszel” – magyarázza Dr. Hackney. Főként ha jelentős hatással van az addig megszokott életére.
Szobatisztaság
“Ha a szobatisztaságra átállás jól megy, akkor ez általában csak egy átmenet, egy mérföldkő” – mondja Dr. Hackney. De “stresszforrássá válik, amikor a szülők ráerőltetik a gyerekre, mielőtt még készen állna rá, amikor a gyerek ellenáll, mert nem akar bilizni, és amikor a szülők idegesek emiatt.”Ha a szobatisztaságra átállás kezd egyre nehezebb és frusztrálóbb lenni, akkor gondolj arra, hogy a gyermeked talán azt próbálja jelezni neked, hogy ő még nem áll készen erre, akkor sem, ha szerinted igen. Minél hosszabb a küzdelem, annál nagyobb lesz a stressz.
- Kapcsolódó: Így jelzi a kisgyerek, ha stresszes
Túlterheltség
A gyerekek a jelenben élnek, és élvezik, ha van idejük megtapasztalni a körülöttük lévő világot, ezért ha túl sok az inger vagy túl sok helyre rohangáltok, akkor az bizony stresszt okozhat számára.
Váratlan események
A nagy ijesztő események vagy a hírekben látott erőszakos cselekmények hatással lehetnek a kisgyermekekre. Még egy ijesztő film vagy a reklámok hatása is okozhat stresszt. “Gyakori, hogy a gyerekek átveszik a körülöttük lévő stresszt” – magyarázza Pantley.
Megoldások a kisgyermekkori stresszkezelésre
Nyugalom és folytatás
“Fontos, hogy nyugodt maradj, és ismerd el a gyermeked érzéseit” – mondja Pantley. “De ne essünk túlzásokba. Azt kéne közvetíteni a gyerekek felé, hogy az érzéseiket tiszteletben tartjuk, de nem szabad azt megtanulniuk, hogy a stressz vagy a félelem megálljt parancsoljon. Dr. Hackney egy olyan taktikát javasol, amelyet ő “tárgyilagos empátiának” nevez, ahol a szavak, a testbeszéd és a hangszín segítségével azt az üzenetet közvetíted, hogy megérted, hogyan érez, de nem változtatsz az irányon. Ha a gyerek nem akar oviba menni, mondd azt: “Tudom, ez nagyon nehéz. Tudom, hogy tényleg nem akarsz menni, mert itthon jól érzed magad”, de folytasd a szokásos rutint, majd menj ki az ajtón a tervezett módon. Így “az egész nyelvezeted alapvetően azt mondja, hogy “Teljesen megértem, de akkor is megyünk'” – mondja Dr. Hackney.
- Kapcsolódó: Ha rágja a gyerek a körmét – Okok és teendők
Tartsd be a napi rutint
Fontos, mert biztonságot ad, hogy a napnak legyen ritmusa és ezt minden körülmények között be is tartsd.A következetes lefekvési idő betartása különösen fontos, mert a gyerekek könnyebben stresszesek lehetnek, ha túl fáradtak. “Ahhoz, hogy gyermeke könnyebben megbirkózzon az élet stresszes helyzeteivel, gondoskodj arról, hogy jól aludjon, megfelelő alvásidőben, egészséges étkezésben és sok napi mozgásban részesüljön” – mondja Pantley. A legjobb, ha elhalasztjuk az egyéb változásokat – például a bilire szoktatást -, amelyek megzavarhatják a normális napirendet.
Szánj időt a pihenésre
Legyen időtök mindennap a pihenésre, szundikálásra. “A gyerekek sokkal lassabb óra szerint élnek, mint a felnőttek” – magyarázza Pantley. “Nem gondolnak arra, hogy mit csinálhatnak majd később. Megállnak, miközben nézik, ahogy a macska alszik, vizsgálják a szőnyeg színmintáit, és elgondolkodnak azon, hogy miért van lábujjuk. Bizonyosodj meg arról, hogy a prioritásokra összpontosítasz, és időt szakítasz arra, hogy élvezd a gyermeked társaságát. Győződj meg róla, hogy nem vesztegetsz el különleges pillanatokat azzal, hogy a következő napirendi pontot sietteted.
Tervezz előre és hagyj időt a feldolgozásra
“Az, hogy a szülők hogyan kezelik a stresszforrást, hogyan keretezik és beszélik meg, és hogyan válaszolnak a kérdésekre, határokat szab a gyermekeknek arra vonatkozóan, hogy hogyan érzékeljék azt” – magyarázza Dr. Hackney. “Őszintén és kicsiben kezdjük. Ha el kell mondanod a gyerekednek, hogy valaki elhunyt, próbáld meg azt mondani: “A nagymama nagyon beteg volt, és meghalt”. Ha kérdései vannak, akkor eldöntheted, hogyan írd le a dolgot (egy tompított verziót adva vagy átfogalmazva a hited és a komfortérzeted alapján). Ha testvére fog születni, akkor mesélhetsz róla, akár mesekönyveket is felhasználhatsz. Fontos, hogy bármilyen változás áll be, tarts meg az eredeti napi rutinból annyit, amennyi csak lehetséges, hogy az átmenet zökkenőmentesebb legyen. Amikor elmagyarázol neki valamit, akkor figyelj a kérdéseire, mindig csak annyira válaszolj, amennyit kérdezett, ne terheld túl sok információvak, amiket nem tud feldolgozni.
- Kapcsolódó: A stressz egy életre kihat a gyerekre
Monitor, tévé
“Amikor a szülő a híreket nézi, és a gyerek a szobában van, akkor mindenféle erőszaknak van kitéve” – mondja Hackney. Bizonyos tévéműsorokat, videókat ne a gyerek előtt nézz. Gyakran hiszik azt a szülők, hogy a gyerek úgy sem ért semmit a hírekből, de ez nem igaz, rá is hatással van.
Sok ölelés és puszi
Személyes figyelem, sok ölelés és sok-sok puszi: éppen erre van szükséges minden kisgyereknek. Akár negatív, akár pozitív a stresszor, a szeretet növeli a gyermek önbizalmát és önszabályozási képességeit, lehetővé téve számára, hogy rugalmasabban reagáljon a változásokra.