Riasztó tény, hogy az embereket érintő megbetegedések mintegy 80 százalékát az egészségtelen táplálkozással lehet összefüggésbe hozni. Elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri problémák, daganatos megbetegedések egyaránt kialakulhatnak a helytelen étrend következtében. A szülő feladata, hogy már a szoptatással és a hozzátáplálással megadja azokat az alapokat, amelyekre később a közétkeztetésnek kellene építenie a falait. Mindannyiunk felelőssége a megfelelő építőanyag biztosítása!
Egy felnőtt dönthet arról, hogy mi kerüljön az asztalra, a kicsik viszont azt eszik, amit eléjük raknak. Szülőként sokat tehetünk azért, hogy csemeténk otthon egészségesen és változatosan táplálkozzon. Azonban kikerülve a szárnyaink alól, a közétkeztetésben heti rendszerességgel előforduló betonfőzelékekkel kénytelenek jóllakni. Reményre ad okot, hogy 2014. júliusától életbe léphet az Emberi Erőforrások Minisztériumának a közétkeztetést megreformáló rendelete.
Az OÉTI felmérése és ajánlása
Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet 2009-es óvodai felmérése szerint a menzás ételeknek háromszor-ötször magasabb volt a sótartalmuk a nemzetközileg elfogadott ajánlásnál. A kicsik folyadékbevitele az esetek nagy részében cukros teával történt. A felmérés során az is kiderült, hogy az ételek cukor- és szénhidráttartalma rendkívül magas, gyümölcsöt és zöldséget ritkán kaptak. Az alapanyagokat tekintve is aggasztó a helyzet: a leves és a krumplipüré sokszor porból, a főzelék pedig konzervből készült.
Az OÉTI egy olyan szakmai ajánlást hozott létre, amelyben a fehér liszt mellett a teljes kiőrlésűt részesítik előnyben, a gyakoribb zöldség- és gyümölcskínálást szorgalmazzák, több tejterméket javasolnak. Továbbá az egészségre bizonyítottan káros adalékanyagokat tartalmazó élelmiszerek csökkentését, és egyes konyhatechnológiai eljárásokat (pl. bő zsírban sütés) is háttérbe szorítanának.
Még drágább az életed?
Egészségesebben táplálkozni azt is jelenti, hogy mélyebben kell a zsebünkbe nyúlni. Azonban egy-két praktikával tehetünk azért, hogy a családi kassza ne érezze meg annyira a változást. Igyekezzünk szezonális gyümölcsöket és zöldségeket enni, illetve lefagyasztani, vagy lekvárnak eltenni; a tejterméket, csirkét és halat helyi termelőtől beszerezni. Azzal is hamar szembesülhetünk, hogy szép kis summát spórolhatunk a csipszre, csokoládéra, péksüteményre, cukros üdítőre kiadott összegeken.
Mi lesz veled rántott hús?
A reformok bevezetését jó, ha már otthon elkezdjük – ezzel nemcsak gyermekeinkért, hanem magunkért is sokat teszünk. Szerencsére a nagy kedvenceket nem kell sutba dobni: apróbb finomításokkal egészséges változatok készülhetnek. Zsír és étolaj helyett inkább vajat, kókuszzsírt vagy olívaolajat használjunk. A méz, a nyírfacukor, vagy a rizs- és agavészirup a cukor kiváló helyettesítője lehet. A fehér lisztet bátran próbáljuk meg a zab-, rizs-, rozs- vagy a teljes kiőrlésű lisztek valamelyikével kiváltani. A serpenyőben való sütést inkább mellőzzük, és a sütőben süssünk, de még többet tehetünk egészségünkért, ha a zöldségeket pároljuk.
A burgonyát és a fehér rizst limitáljuk, inkább az édesburgonyát, csicsókát, barna rizst és az egészségesebb gabonákat (köles, amaránt, hajdina, árpa stb.) részesítsük előnyben. A húsoknál a sovány húst válasszuk, és hetente egy alkalommal igyekezzünk halat enni, persze ne halrudacska formájában. A desszert a gyerekeknél kulcskérdés: sok gyümölcsöt, házi lekvárt és kekszet, ízletes, saját készítésű krémtúrókat kínáljunk.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Ízek és Érzések
Kapcsolódó cikkek
