A legújabb kutatások szerint a kinti kosz olyan barátságos mikroorganizmusokkal társul, amelyek edzik az immunrendszert, és segítik az ellenállóképesség kiépítését számos betegséggel szemben, beleértve az allergiát, az asztmát, sőt a depressziót és a szorongást is, írja a BBC.
Segíti a szenzomotoros fejlődést
A szabadtéri játéknak számos pszichológiai előnye jól ismert. A természet tökéletes szintű stimulációt biztosít, amiről úgy gondolják, hogy segít feltöltődni az agynak, amikor fáradt és könnyen elterelhető.
De a szabadtéri játék emellett értékes tanulási tapasztalatokat is kínálhat. Francesco Vitrano gyermekneuropszichiáter, pszichoterapeuta és a Palermói Egyetem oktatója szerint például az olyan formázható és gyúrható anyagok, mint a sár vagy a homok segíthetik a gyermekeket az érzékszerveik és a mozgásuk közti interakció fejlődésében, amit szenzomotoros fejlődésként is ismerünk.
Edzi az immunrendszert
A legújabb eredmények azt sugallják, hogy a természeti környezetben való játéknak számos egyéb előnye is lehet – a sárnak köszönhetően.
Az új kutatás egy friss megközelítést nyújt a „higiéniai hipotézishez”, amelyet először az 1980-as évek végén állítottak fel. Ezen elképzelés szerint a 20. század során a gyermekkori fertőzések számának nagymértékű csökkenésének nemkívánatos mellékhatása volt az emberek immunrendszerére, ami következtében a legkisebb stimulációra is túlzottan reagál, ennek az eredménye pedig az asztma, a szénanátha és az ételallergiák növekedése.
Számos kutató azonban nem szereti a higiéniai hipotézis kifejezést, mert úgy tűnik, hogy visszatart olyan fontos viselkedésektől, mint a kézmosás. És ellenzik azt a gondolatot, hogy a fertőzések önmagukban előnyösek a gyermekek számára.
Ehelyett a nem fertőző organizmusokat tartják kulcsfontosságúnak – nem pedig azokat, amelyek ténylegesen megbetegítik a gyerekeket. Ezek a mikroorganizmusok többnyire ártalmatlanok, és arra tanítják az immunrendszert, hogy mérsékelje az aktivitását ahelyett, hogy túlreagálná a potenciális támadókat. A szervezet találkozik ezekkel az organizmusokkal, amikor a természetben töltünk időt.
A bélben található „barátságos” mikrobák javíthatják az egészséget, és a bőrön keresztül is hathatnak
Ezt az elképzelést különféle tanulmányok támasztják alá a BBC szerint. Azoknál az embereknél például, akik farmokon nőnek fel, általában kevésbé valószínű, hogy asztma, allergia vagy autoimmun betegségek, például Crohn-betegség alakulna ki. Ez annak lehet köszönhető, hogy gyermekkorukban sokféle organizmusnak voltak kitéve a vidéki környezetben, ami hatékonyabb szabályozásra ösztönözhette az immunrendszert.
Úgy vélik, hogy az általuk biztosított egészséges stimuláció nagy része az emésztőrendszeren keresztül érkezik. Michele Antonelli, az olaszországi Reggio Emilia-i orvos szerint – aki iszapterápiák hatását kutatta az egészségre nézve – a bőr felszínén és a bőrön keresztül is hatnak.
Elmondta a portálnak, hogy a test külső rétege számos mikrobának ad otthont, és úgy tűnik, hogy az olyan betegségekben szenvedőknél, mint az atópiás dermatitisz és a pikkelysömör, elszegényedett közössége van az organizmusoknak. Úgy tűnik, hogy a mikrobiális sokféleség még olyan állapotokkal is összefüggésben van, mint az ízületi gyulladás.
Mérsékelhetik a szervezet stresszre adott válaszát
Ahogy a BBC írja, a legmeglepőbb az, hogy a természetből származó barátságos mikroorganizmusok mérsékelhetik a szervezet stresszre adott válaszát. Amikor sebezhetőnek, fenyegetettnek érezzük magunkat, az immunrendszer elkezdi fokozni a testi gyulladásokat. A gyulladás az egyik első védekezés a fertőzésekkel szemben. Ez a válasz úgy alakult ki, hogy felkészítse a szervezetet az esetleges fizikai sérülésre a fenyegetésből, amellyel szembesülünk – azonban s stressz esetén kevésbé hasznos.
A portál szerint azok az emberek, akik a gyermekkoruk nagy részét vidéki környezetben töltötték, hajlamosabbak tompított reakciót mutatni a stresszes eseményekre, például a nyilvános beszédre, és a gyulladást okozó molekulák, például az interleukin 6 csökkent expresszióját mutatják azokhoz képest, akik városban nőttek fel. Ez akkor is igaz maradt, amikor a kutatók más tényezőket, például a társadalmi-gazdasági helyzetet is figyelembe vettek.
A barátságos, jótékony mikroorganizmusokkal való korai érintkezés fontossága miatt sok kutató vizsgálja azoknak a beavatkozásoknak az előnyeit, amelyek segítik a természettel való nagyobb mértékű érintkezést gyerekkorban.
Antonelli szerint például a meditatív erdei séták például bizonyítottan javítják az atópiás dermatitiszben szenvedő gyerekek és tinédzserek tüneteit.
Egy finnországi projekt során négy óvodában a kutatók az aszfaltot és a kavicsot erdőtalajra és az ebből vett növényzetre cserélték ki, és ültetőládákat is kihelyeztek. Egy hónappal később a gyerekek a bőrük és bélrendszerük megnövekedett mikrobiális diverzitásának jeleit mutatták, és javult az immunrendszerük. Több olyan szabályozó T-sejttel rendelkeztek, amelyek például mérsékelték a szervezet reakcióit az ártalmatlan betolakodókkal szemben. Továbbá növekedett a vérplazmában a gyulladáscsökkentő molekulák aránya, ami szintén utal a jobban szabályozott immunrendszerre.
A kutatók remélik, hogy a jövőben kipróbálhatják a változások hosszútávú hatásait.
Forrás: bbc.com
Kapcsolódó cikkek
