Vérszegény ovisok, gyengébb képességű iskolások?

A világ lakosságának több mint 25 százaléka szenved vérszegénységben, és az esetek felében vashiányos vérszegénységről beszélhetünk. A hét év alatti gyermekek a vashiánnyal kapcsolatban leginkább érintett népességcsoport. A vas nélkülözhetetlen eleme az agy anyagcseréjének, hiánya pedig hátrányosan befolyásolja a kognitív funkciókat és a pszichomotoros fejlődést. A kutatások kimutatták, hogy a vashiány gyakori társbetegség a figyelemhiányos és hiperaktivitási (ADHD), valamint az autizmus-spektrumzavarban.

A közelmúlt kutatásai alátámasztják azt az állítást, hogy az enyhe és mérsékelt mentális problémák megelőzésére irányuló erőfeszítéseknek magukban kell foglalniuk a gyermekek megfelelő táplálkozását már korai gyermekkorban. Az embereken és állatokon végzett biokémiai vizsgálatok egy mögöttes idegi mechanizmusra utalnak, amely összekapcsolja a vashiányt és a viselkedési rendellenességeket. A kisgyermekek és az iskoláskorúak viselkedésében némi javulást tapasztaltak vaspótlókkal folytatott kezelést követően. Egyes tanulmányok azt jelezték, hogy a súlyos vagy krónikus vashiány viszont visszafordíthatatlan hatással lehet az agy fejlődésére.

Több szempontból is bebizonyosodott, hogy a csecsemőkori vashiány milyen módon és mértékben befolyásolta a mentális képességeket. A fiatal felnőttek kedvezőtlen neurokognitív és tanulmányi eredményeihez közvetlenül és közvetve is hozzájárult, hogy születésük után rendkívül alacsony volt a vasszintjük. Orvosok több éven keresztül vizsgáltak gyermekeket, akiknél 6, 12 és 18 hónapos korukban általános vasszintet, valamint a vas tárolására alkalmas fehérje és más enzimek szintjét mérték az általános vérkép mellett, majd 10 éves korukban teszteket készítettek a verbális intelligencia, figyelmetlenség és a lassabb gondolkodás jeleit keresve. A csecsemőkori súlyos vashiány alacsonyabb szintű szóbeli kifejezésmódot és gyakoribb figyelmetlenséget okozott, sőt ezek nyomán a kutatásban résztvevők alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeztek fiatal felnőttkorukban.

A vashiány az emberiség vezető tápanyaghiánya, amely körülbelül 115 millió gyermeket érint világszerte. Egészséges, éretten és normál testsúllyal született csecsemők esetében ritkán fordul elő vashiányos anémia hathónapos kor alatt, de gyermekkorban gyakori: 18 éves koráig földrajzi, gazdasági és egyéb tényezőktől függően a gyermekek 20-80 százaléka lesz valamikor vérszegény. A vashiány okai között első helyen említik a táplálkozási tényezőket (nem megfelelő táplálkozás), valamint a növekedésből eredő fokozott igényt. A koraszülöttek, alacsony testsúllyal született csecsemők, valamint a nehezebb sorsú, alacsony jövedelmű családok gyermekei fokozottan veszélyeztetettek a vashiányos vérszegénység kialakulásával kapcsolatban. További okként megemlítik még a 12 hónapos kor előtt natív tehéntejjel vagy vassal nem dúsított tápszerrel, gabonafélével történő táplálást, illetve a 6 hónapos életkoron túli kizárólagos szoptatást (plusz vasbevitel nélkül) is.

(Kép forrása: Getty Images)

A probléma abból ered, hogy a sápadtságon és fáradékonyságon túl igazából tünetmentes a kisgyermek, így nem igazán fedezik fel idejekorán a vashiányt.

A megelőzésben fontos a csecsemők és kisgyermekek megfelelő vastartalmú táplálkozása, a termékeny korban lévő nők anémiaszűrése és a gyermeket váró nők kis dózisú, folyamatos vaspótlása.

Szülőként érdemes a házi- vagy gyermekorvos véleményét kérni, ha sápadt a gyermekünk, netán olyan speciális táplálkozása van, hogy csak bizonyos dolgokat hajlandó megenni. Ugyanis könnyen előfordulhat, hogy így a megfelelő mennyiségű vas bevitele a táplálkozással nem biztosítható. Hol vannak már a doktor bácsik, akik a gyerekeknek vasszögekkel kezelt alma fogyasztását javasolták az aggódó szülőknek… Mivel a vashiánynak ma már egyértelműen bizonyított negatív hatásai vannak, ezért jobb, ha odafigyelünk erre a fontos ásványi anyagra.

Kapcsolódó cikk