A párok 25 százalékának van valamilyen nehézsége a gyermekvállalással kapcsolatban.
Dr. Elek Csaba szülész-nőgyógyász szakorvos szerint nem a párok tehetnek arról, hogy manapság gyakoribb a meddőség, mint 30 évvel ezelőtt. Azt is elmondta, hogy az eljárás semmilyen keresztényi tiltás alá nem eshet, mivel erre a Szentírásban semmilyen utalás nincs. “Lásd például Pál apostol első levelét a korintusiakhoz! A családoknak alapvető joga az utódnemzés.
De miért van ilyen sok esetben probléma a gyermekvállalással?
Később vállalunk gyereket
A szakértő szerint egzisztenciális kényszere van annak, hogy jóval később vállalnak gyereket ma a párok. A női meddőség 70 százalékáért a stressz tehető felelőssé. Ezzel egyébként Dr. Petróczi István nőgyógyász is egyetért.
“Napjainkban a nők továbbtanulnak, karriert csinálnak, utána akarnak babát. Viszont a rengeteg stressz miatt a peteérés károsodik, ezért 40 éves korra előrejött sokuknál a klimax, amikor a petefészek működése leáll.” Mindezt tetézik a párkapcsolati problémák. “Ilyenkor jön a nőgyógyász, és a társszakmákkal együttműködve megpróbál babát összehozni a 2×20 éves párnak. Ez sokszor gyógyszeres segítséggel is sikerül, de a legfelső lépcsőfok a lombikozás.”
Dr. Petróczi István a Házipatika.com-nak elmondta, hogy “Fiatalon rengeteg 49 éves nő szülését vezettem. Ők gyógyszer nélkül, természetes módon fogantak. A klimax akkoriban 60 éves kor körül jelentkezett. Ma a 35 éves nők sokszor csak bonyolult kezelés után lesznek anyukák, 40 éves korban pedig ott a klimax.”
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a nőknél létezik egy időablak, amelyen belül teherbe tudnak esni, de amennyiben ezt túllépik, akkor meddőség, és klimax jön. Születéskor kb. 400 ezer petesejtje van egy nőnek, ami idővel öregszik és a peteérés során fogy.
Férfi meddőség
Akkor beszélünk férfi meddőségről, ha a spermiumok száma nem megfelelő vagy valamilyen gond van az ejakulációval.
A meddőség 40 százaléka férfi, 40 százaléka női eredetű és a maradék 20 százalékban mindkét félnél akadnak problémák.
“A férfiak ivarsejt-termelése a serdülő kortól az idős korig folyamatos, és nagyon ötletesen külön vannak az ivarsejtet és a nemi hormont termelő sejtcsoportok. Persze, lehetnek azért gondok, de ezek többségben jól kezelhetőek” – mondta el Dr. Petróczi István, aki szerint a lombik a gazdagok sportja. Méghozzá azért, mert hosszú a várólista és kevés helyen végzik. Ráadásul a sikeresség 40% körül van, vagyis sokszor egy próbálkozás kevés. Általában a harmadik-negyedik nekifutásra jön össze a baba.
Egyébként ha nincs petesejt vagy spermium, akkor azért nagy a baj, mert a jelenlegi törvények szerint nincs ivarsejtdonáció. Csak a már gyermekkel rendelkező testvér adhat ivarsejtet. Külföldön ezzel szemben sperma- és petesejtbankok működnek. Sőt a lombikban megtermékenyített, de be nem ültetett petesejtekről ha a pár lemond, más meddő párnak adják.
Dr. Elek Csaba is egyetért azzal, hogy a lombik hatalmas üzlet, és szerinte a rendszer több sebből is vérzik. “A lombikbébi korunk egyik legjobb egészségügyi biznisze. A végrehajtott beavatkozásoknak körülbelül 2/3-a indokolatlan. A meddőség nem betegség, hanem ezernyi betegség egyetlen tünete. Az alapbetegséget kell meggyógyítani, és akkor a ‘gyerekcsináláshoz’ nincs szükség orvosra. A meddőség oka sok esetben olyan veszélyes betegség, amelyben akár meg is lehet halni. Lombikkal ezt a veszélyt nyilvánvalóan nem lehet megszüntetni.”
Kapcsolódó cikkeink:
– Olcsóbb lesz a lombikprogram
– Babák a lombikból – az IVF rövid története
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
