A spermiumok úgy úsznak, mint az olimpikonok
A közkeletű vélekedés szerint több millió (nagyjából 20 és 300 millió közötti) spermium úszik hősiesen, egymással versengve, hogy egy szerencsés eljusson a petesejt belsejébe. Ez nem egészen így van. A hímivarsejtek nem igazán úsznak egyenesen (többnyire).
A spermiumok mozgási képességét motilitásnak nevezik, és ezt gyakran három csoportba sorolják:
- progresszív motilitás: aktív mozgás egyenes vonalban vagy nagy körökben
- nem progresszív motilitás: bármilyen egyéb mozgási minta, kivéve az előre haladó
- mozdulatlan: nem mozog
Robert D. Martin (antropológus) a spermiumok útvonalát “inkább egy kihívásokkal teli katonai akadálypályaként” jellemezte, mint egy szabványos versenyként. Emellett pedig a női szervezettől is szükségük van segítségre – valójában a mozgási munka nagy részét a méh izmai végzik.
A sűrűbb spermiumok termékenyebbek
A sűrűbb ondó nem feltétlenül jelent sűrűbb spermiumokat. Ez általában azt jelenti, hogy nagy a spermiumkoncentráció, vagy sok a szabálytalan alakú hímivarsejt. Továbbra is nagy szükség van a női reproduktív rendszertől, hogy épségben maradjanak. A méhnyaknyák egyrészt védi a hímivarsejteket a hüvely savasságától, másrészt elutasítja azokat, amelyek alakja és mozgékonysága egyébként is akadályozná, hogy elérjék a petesejtet.
- Kapcsolódó: 10 gyakori tévhit a meddőség férfi-tényezőiről
A hímivarsejtek csak rövid ideig élnek
Ez nem mindig van így! Az élettartam attól függ, hogy az ejakuláció után hova kerülnek a spermiumok. A hüvelybe kerülő spermiumok akár 5 napig is életben maradhatnak. De ha esélyük van kiszáradni, akkor elpusztulnak – hideg, száraz felületen néhány perc alatt (bár nagyon ritka esetben akár 30 percig is életben maradhatnak). Forró fürdőben vagy pezsgőfürdőben még gyorsabban elpusztulhatnak a hő, illetve a vízben található vegyszerek miatt.
Egyenesen a petesejthez kell úszniuk a hímivarsejteknek
A petesejtig elég hosszú az út, és a hímvessző elhagyása után a spermiumok nem jutnak egyenesen a méhbe. A hímivarsejtek egy része a petevezeték hámsejtjeihez csatlakozik, vagy apró kamrákban, úgynevezett kriptákban tárolódik az ovulációig. A megtermékenyítéshez vezető út, amelyen a hímivarsejteknek el kell jutniuk a petesejthez: először a hüvelybe kerülnek, innen a méhnyakba, a méhbe, majd a petevezetékekbe, és a petefészkekbe.
A hímivarsejtek termékenyek és egészségesek maradnak a férfi egész életében
Az egyik régi és makacs mítosz az, hogy bár a petesejtek száma korlátozott, de a hímivarsejtek egy életen át elérhetők. Ugyan a spermiumtermelés és a spermatogenezis (a hímivarsejtek képződése) végtelenül zajlik, de a minőségük és a mozgékonyságuk csökken az életkorral. Egy izlandi tanulmány szerint az idősebb férfiak nagyobb valószínűséggel adnak át genetikai mutációkat, nagyjából négyszer gyakrabban, mint a nők. Egy 2017-es svédországi kutatás következetes lineáris összefüggést mutatott a férfi életkora és annak valószínűsége között, hogy a gyermeke olyan genetikai mutációval születik, amellyel az egyik szülő sem rendelkezik.
- Kapcsolódó: Veszélyben a férfiak termékenysége
Az alsónemű hatással van a spermiumok számára
Állítólag a szűk alsóneműk csökkentik a hímivarsejtek számát, míg a bő boxeralsók mindent a megfelelő hőmérsékleten tartanak a spermiumok termeléséhez. De az alsóneműnek szinte nincs hatása a spermiumokra. Egy 2016-os tanulmány szerint kis különbség volt a hímivarsejtek számában az alsóneműválasztás alapján. Egy 2018-as tanulmány azonban hullámokat keltett, amikor azt állapította meg, hogy a boxeralsót viselő férfiaknak 17 százalékkal több a hímivarsejtje – azonban ebben a tanulmányban nem vették figyelembe a spermiumtermelést befolyásoló egyéb tényezőket, például a nadrág típusát, vagy azt, hogy milyen anyagból készültek az alsóneműk.
Minden hímivarsejt egészséges és életképes
A legtöbb spermium több okból sem jut el a petesejthez. Ahhoz, hogy termékenységhez lehessen valakit tekinteni, a spermiumok 100 százalékának még mozognia sem kell – amíg 40 százalék mozog, termékeny az adott illető. Ebből a 40 százalékból sem mindegyik jut el a petesejtekhez. A sikerben nagy szerepe van a spermiumok alakjának: a nagyobb fej, a furcsa formájú farok, vagy a hiányzó részek miatt a hímivarsejtek alkalmatlanok lehetnek a női reproduktív traktuson való utazásra. De még az egészséges spermiumok sem jutnak mindig végig.
Az előváladék nem tud teherbe ejteni
Ez többnyire hamis. Biológiai szempontból az ejakulátum előváladéka nem tartalmazhatna spermiumokat, de a húgycsőben, amelyen át a vizelet és a hímivarsejtek ürülnek, lehetnek visszamaradt hímivarsejtek. Egy 2011-es tanulmány szerint a vizsgált 27 alanytól gyűjtött előváladék minták közel 37 százaléka jelentős mennyiségű egészséges, mozgékony spermiumot tartalmazott. Egy 2016-os, 42 férfi bevonásával készült tanulmány pedig azt találta, hogy az előváladék minták legalább 17 százaléka tele volt aktív, mobil spermával.
A több hímivarsejt jobb a teherbeeséshez
A nagy spermiummennyiség, amely egyetlen ejakulátumban számolja a hímivarsejtek számát, jó, de van egy pont, ahol éppen visszájára fordul a “haszon”. Minél magasabb a spermiumkoncentráció, annál valószínűbb, hogy több spermium is megtermékenyítheti a petesejtet. Alapvető esetben egyetlen hímivarsejt termékenyíthet meg egy petesejtet, amiből az embrió kifejlődik. Miután egy hímivarsejt áttöri a petesejt fehérjerétegét, az a réteg megakadályozza, hogy több spermium is átjusson. De ha túl sok hímivarsejt éri el a petesejtet, kettő – vagy ritka esetben több – törheti át ezt a réteget, és végül megtermékenyítheti a petesejtet, amit polispermiának neveznek. Azáltal, hogy így extra genetikai anyag jut a petesejtbe, növekedhet a DNS-mutációk, az egyes agyi problémák, vagy a szív-, a gerinc- és a koponya esetleges végzetes rendellenességeinek kockázata.
Cikk forrása: healthline.com
Kapcsolódó cikkek
