Terhesség

Babamozi – vizsgálattal

Nem feltétlenül puszta kíváncsiságunk kielégítése a cél, amikor a csúcstechnológia segítségével meglessük az odabent rejtőzködő kis pocaklakót. A szakember sok fontos apróságot vehet észre, miközben figyelmesen pásztázza a magzatot.
2007. Szeptember 06.

Ahogy évezredeken keresztül, úgy még a közelmúltban is a titokzatosság sűrű homálya vette körül a születendő babákat. A gyerek nemének megállapításához csak a has formája adott némi “támpontot”, azt is legtöbbször tévesen, szervei egészségéről pedig végképp csak találgatni lehetett. Mára azonban teljesen megváltozott a helyzet. A kismamák több ultrahangvizsgálaton is átesnek a terhesség alatt, és a legfontosabb kérdésekre – egészséges-e, fiú vagy lány – nagy valószínűséggel megkapják a választ.

Aki ennél többet szeretne tudni, válogathat az igazi “babamozit”, azaz négydimenziós vagy ötdimenziós (3D-s tévén, 3D-szemüveggel nézhető) ultrahangvizsgálatot kínáló cégek között. Vajon csak a szülők lelkének húrjait pendíti meg a nem mindennapi látvány, vagy ennél jóval többről van szó? A babamoziról Dr. Bábinszki Ágota szülész-nőgyógyász szakorvost kérdezzük.

– Talán nem ártana tisztázni egy alapvető kérdést: mi a különbség a három- és a négydimenziós ultrahang között?

– Az alapot a kétdimenziós ultrahang jelenti. A háromdimenziós változat esetében a vizsgálófej különböző szögekből készít sorozatfelvételeket a kérdéses területről. Ezekből áll össze a háromdimenziós kép, a beépített számítógép segítségével. Ezzel már olyan síkokat is be lehet hozni, amilyeneket a kétdimenziós géppel nem. Olyan metszetek és rétegfelvételek készíthetők vele, mint a röntgen alapú CT-vel (azaz komputertomográffal). Vegyünk egy példát! Előfordulhat, hogy két dimenzióban nem tudom “behozni” azt a síkot, amelyben észreveszek egy szájpadhasadékot, három dimenzióban viszont sikerrel járok. Feltéve persze, hogy a baba méhen belüli fekvése megengedi. Összességében elmondható, hogy fejlődési rendellenességről finomabb képet lehet kapni három dimenzióban. Ennek nem pusztán a terhesgondozásban van jelentősége, hanem a nőgyógyászatban és a nőgyógyászati onkológiában is, a petefészek és a méh rendellenességeinek szűrésénél. Az úgynevezett “kétszarvú” méhet például háromdimenziós ultrahanggal lehet a legpontosabban diagnosztizálni.

– Maradjunk még egy kicsit a technikánál. Mivel tud többet az egyik gép a másiknál?

– A különbség a vizsgálófejben és a professzionális számítógépben keresendő. A nagy fejbe beépítenek egy kisebbet, amelyet egy motor hajt. Ez pásztázza a vizsgált területet és készíti a sorozatfelvételeket a beépített számítógép segítségével. A képernyőn aztán egy időben láthatjuk a kérdéses területet három síkban és térben megjelenítve is. A négydimenziós változatnál már elmozdulás, mozgás közben látjuk mindezeket.

– Az ember azt gondolná, hogy a fejlettebb technika kiszorítja a hagyományosat. Eltelik pár év, és a terhesség során ajánlott vizsgálatokat már 4D netán 5D ultrahang segítségével végzik az orvosok?

– Kiszorítani nem fogja, de jó kiegészítő módszer, ezért bizonyos esetekben – speciális egészségügyi központokban, erre kiképzett szakemberekkel – nélkülözhetetlen lesz.

– A terhesség alatt milyen gyakorlati haszna van mindennek?

– Például a tizenkettedik héten elvégzett tarkóredőszűrés kapcsán a látótérbe nehezen hozható részek és a magzat egészének megítélésében jelent segítséget. Ez a szűrés a Down-kór kockázatának igen pontos becslésére alkalmas, miközben vetélési kockázattal egyáltalán nem jár. A terhesség későbbi szakaszában, például a koponyaűri eltérések pontos helyének és a környezethez való viszonyának megítélésénél is fontos szerepet kap, ugyanúgy a hasfali és gerinczáródási rendellenességek méretének, helyzetének pontos megítélésénél is.

– Ezeknek a diagnózisoknak feltehetően sorsdöntő szerepük van.

– Hogy csak egy példát említsek saját praxisomból: egy hasfalzáródási rendellenességnél az elkészített felvételek alapján derült ki, hogy nincs szükség terhességmegszakításra, mivel az elváltozás operálható. A babát születése után megműtötték, és ma már egészséges.

– Sokan azért jelentkeznek be a négydimenziós ultrahangvizsgálatra, mert kíváncsiak a baba külsejére. A terhesség hányadik hete a legalkalmasabb erre? Mikor láthatunk a legtöbbet a magzatból?

– Kétségtelen, hogy minél nagyobb a baba, annál kevesebb az esély arra, hogy fotószerű képet alkosson a rétegfelvételekből a gép. Épp ezért jobb korábban menni, és nem szülés előtt közvetlenül. A 25-35. hetet tartom erre a legalkalmasabbnak, mert a magzat már egész emberi formát ölt, az arca is kikerekedik, így nem okoz “csalódást”.

– Érdekes lehet látni, mit szólnak a szülők saját babájuk látványához.

– Nagyon megható, jó érzés látni az örömüket. A 4D ultrahangvizsgálat az anya-gyerek, illetve a család-gyerek kapcsolatot hihetetlen mértékben fejleszti. Nem egyszer találkoztam már olyan kispapával, aki ott, a rendelőben érezte át először igazán az apaság örömét.

– Mindenki szépnek látja a csemetéjét?

– Szinte mindenki. De volt már példa arra, hogy a baba orra kicsit nagyobbnak tűnt a kelleténél – ami leginkább a háromdimenziós kép “összerakása” közben kialakult úgynevezett “műtermék”, és nem anatómiai eltérés -, és ettől elkeseredtek a szülők. Mások attól tartanak, hogy gyerekük örökli testi eltéréseiket, ezért kérnek alaposabb vizsgálódást az adott területen. Ha az orr példájánál maradunk, ez egy kicsit csalóka. Volt már nagy orrú szülő, aki az apró babaorr láttán megkönnyebbült, pedig az arc végső formája, így az orr mérete is csak a serdülőkorban alakul ki.

– Úgy tűnik, itthon nagy divatja van a babamozinak. Külföldön is ez a helyzet?

– Érdekes módon nem. A nálunk fejlettebb országokban nem ilyen népszerű az orvosi indikáció nélkül végzett 4D és 5D ultrahangvizsgálat, és nem az anyagiak miatt. Ki tudja, mi talán türelmetlenebb, kíváncsibb nemzet vagyunk, de ezzel nincs semmi baj. Ha a lehetőség adott, miért ne használnánk ki?

Ő is kíváncsi volt!

Szaktanácsadónk, Dr. Bábinszki Ágota szülész-nőgyógyász szakorvos. A háromdimenziós ultrahanggal 1996-ban, a szegedi női klinikán kezdett foglalkozni. Az elsők között volt, akik megtanulták kezelni a berendezést Magyarországon. Egy évig New Yorkban dolgozott, ahol – nem túlzás! – az ő kedvéért szereztek be egy ultrahanggépet, amelynek a kezelését ő mutatta be kollégáinak. 2002-ben PhD tudományos fokozatot szerzett a témából. Kislányával, a kétéves Vicával jelenleg gyesen van, de a munkát nem adta fel teljesen, terhesgondozást és szüléseket most is vállal.

Terhessége idején egyik kollégáját kérte meg a négydimenziós ultrahangvizsgálat elvégzésére, kimondottan a mozi kedvéért, ugyanis kíváncsi volt születendő gyereke arcára. Természetesen már elég korai stádiumban tudta a baba nemét, hiszen a kétdimenziós ultrahangvizsgálatokon nem tudta nem észrevenni az árulkodó jeleket.

Forrás: Kismama magazin