Vannak olyan esetek, amikor szülés előtt a kismama táppénzre kerül, például mert veszélyeztetett terhesség áll fenn. A kismama akkor jogosult táppénzre, ha biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, és az orvosa igazolja, hogy keresőképtelen, vagyis nem dolgozhat.
A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől függ, illetve az esetleges kórházi ápolástól – ezek alapján a napi átlagkereset 50 vagy 60 százaléka a táppénz egy napra eső összege. Az egy napra járó összeg nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét. A havi minimálbér bruttó összege 2023-ben 232 000 forint, mely alapján a táppénz napi összege nem haladhatja meg a bruttó 15 467 forintot.
A táppénzen lévő kismama nem jogosult a CSED-re, így ez az összeg csak a CSED folyósítása előtt jár neki.
A CSED-nél a jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva keresnek 180 naptári napi jövedelmet, legfeljebb az igénylést megelőző év január 1-ig – olvashatjuk a hrportal.hu-n. A táppénz nem képez társadalombiztosítási járulékalapot. Így a táppénz megkezdése előtti naptól fognak visszafelé számolni, valamint a tb járulékalapot képező jövedelemmel ellátott napokat fogják figyelembe venni a CSED kiszámításához. Azaz, például ha a kismama május 15-től táppénzen van a szülésig, akkor május 14-től visszafelé fogják a jövedelemszerzési időszakot vizsgálni.
A CSED összege a naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 100 százaléka, amiből személyi jövedelemadót igen, de társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni.
Kapcsolódó cikkek
