Terhességi toxémia vagy preeklapszia – bárhogy is nevezzük, alattomos, veszélyes betegségről van szó, amely a kismamák 6-10 százalékát érinti. A baba és a mama életét is veszélyeztetheti, ha nem ismerik fel idejében, és nem kezelik megfelelően.
A téma több szempontból ingoványos talajnak bizonyul, hiszen sem a kialakulásának okairól nem alakult ki egységes álláspont, sem a diétás kezelést illetően nem egyeznek a szakvélemények. Reményre ad okot, hogy napjainkban már egy egyszerű teszttel előre megjósolható, hogy kinél alakulhat ki a betegség. Egészséges étkezéssel itt is sokat tehetünk a megelőzésért.
Sokáig úgy vélték, hogy a terhességi toxémia azért alakul ki, mert a méhlepény a terhesség megindulásakor méreganyagot kezd el termelni, ami a babát és a mama szerveit is károsítja. Ennek a méreganyagnak a jelenlétét ugyanakkor nem tudták bizonyítani. Azt azonban megfigyelték, hogyha a betegség súlyosbodik, és az idegrendszerre is kiterjed, tünetként megjelenhet néhány percig tartó rángógörcs (eklapszia) is. Az új neve innen ered: a rángógörcs előtti állapotot jelölik preeklapszia névvel. Amennyiben az orvos a várandós gondozás során a mama vagy a baba állapotának rosszabbodását tapasztalja, akkor sok esetben elkerülhetetlen az életmentő császármetszés.
A tünetek
A várandós gondozás fő feladatai közé tartozik a betegség időbeni kiszűrése, amely jellemzően a várandósság 20. hetétől alakulhat ki. A magas vérnyomás, a fehérjevizelés és a vizesedés együttesen mind a kórképre utaló jelek, melyeket orvosi kezeléssel és diétával lehet kordában tartani. Ha a vérnyomás 140/90 vagy afölötti, azonnal orvoshoz kell fordulni. Amennyiben a betegség súlyosbodik, kórházi felügyelet mellett javasolják a baba kihordását.
Rizikófaktor
A betegséget kutató tudósok egy része a magzat genetikai állományát tartja a főbűnösnek, egy másik csoport úgy véli, hogy az anya már meglévő betegségei (vesebetegség, cukorbetegség, magas vérnyomás) a hajlamosító tényezők. A kutatások azt mutatják, hogy a magas testsúly, a túl korai vagy a túl késői babavállalás és a stressz is kockázati faktor, továbbá az ikerterhesek is a veszélyeztetettek közé tartoznak. A legújabb vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a helytelen táplálkozás is a betegség kialakulását segíti elő: a C- és E-vitamin-, illetve a magnéziumhiány valószínűsíti a kórkép megjelenését.
Diétás ajánlás
Itt sincs könnyű dolgunk, ugyanis a diétás ajánlások is homlokegyenest mást állítanak. A régi iskola szerint kerülni kell a só és a fehérje fogyasztását, továbbá csökkenteni kell a folyadékbevitelt is. Továbbá a nátrium csökkentése mellett a kalcium- és a magnéziumszint emelésére kell törekedni. Dr. Thomas Brewer (1925-2005) amerikai orvos, több mint ötven éven át kutatta, hogy a táplálkozás miképpen befolyásolja a toxémia kialakulását, illetve az általa kidolgozott diéta hogyan segíti elő a gyógyulást. Kutatási eredményei az eddigi terápiás protokollt több ponton is megkérdőjelezik.
Úgy véli, szükség van a fehérjére, az ételeket ízlés szerint kell sózni, a folyadékmennyiségnek pedig a még jóleső adagot javasolja. Brewer a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, szerinte ugyanis a diétával még visszafordítható az időben elcsípett betegség. A voksunkat egyik ajánlás mellett sem tennénk le, de a sokszínű, minőségi táplálkozás, az egyénre szabott diéta és a szigorú orvosi kontroll fontosságát mindenképpen kiemelnénk.
Ezek is hasznosak lehetnek:
Forrás: Ízek és Érzések
Kapcsolódó cikkek
