Mélyen rejlő érzéseinkről beszélni nem könnyű. Pláne nem egy férfinak. A gyermekvállalás, gyermekvárás témája pedig különösképpen olyan, amiről beszélgetni egy férfi sokkal kevésbé, vagy később áll készen. Erőltetni, kikényszeríteni márpedig nem lehet. Mint ahogyan a döntést sem, legyen-e már gyerekünk. Nőként a saját érzéseink megosztása, a türelem, az odafigyelés, a nyitottság azok, melyek segíthetnek megnyitni az utat a férfi lelkéhez, hiszen csak így válhatunk alkalmassá arra, hogy gyermekünket közösen boldogságban, egyetértésben és szeretetben várjuk.
Maradandó alkotásunk
Egy szoros és meghitt kapcsolatban előbb utóbb mindkét fél elkezd foglalkozni a gondolattal, hogy szerelmük gyümölcse mikor is érik majd be. A férfiak erről azonban kevesebbet beszélnek, esetleg elejtenek egy-egy megjegyzést, de az is lehet, hogy még azt sem.
A férfiak a gyermekvállalással kapcsolatosan egy felelősségteljes nyomást élnek át, hiszen tisztában vannak vele, az alapvető biztonság megteremtése az anya és a gyermek számára az ő feladatuk. Egy olyan férfi számára, aki komolyan veszi a feladatot, ez nem kis teher. Ahhoz azonban, hogy bízni tudjon saját magában, egy támogató társat kell maga mellett éreznie, aki bátorítja családfői szerepében, és segít csökkenteni a nyomasztónak megélt felelősség terhét.
Az apák tudják, hogy az alapvető biztonság megteremtése az anya és a gyermek számára az ő feladatuk
Örökre megváltozik minden
Egy komoly döntés meghozatala, mint amilyen a gyermekvállalás is, soha nem könnyű. Teljesen természetes, ha ebben a folyamatban győzködések, aggodalmak, vegyes és váltakozó érzések is vegyülnek.
De miért is rémülünk meg e természetes jelenségtől?
A döntés felelőssége és komoly következménye a bizonytalanság oka. Életünk egy csapásra meg fog változni, az irányítás bizonyos mértékig kikerül a kezünkből, s ez rémisztően hat. A társ segítsége ilyenkor sokat segíthet, hiszen egy ilyen sorsdöntő elhatározást közösen kell meghozni.
Milyen érzések kerítik hatalmukba az apákat?
Elsősorban az életkörülmények megváltozásával számolnak, és az anyagi szempontok miatt aggodalmaskodnak. Hogyan tudják biztosítani anyagilag a további életükben mindazt, amit fontosnak tartanak? Mi az, amiről le kell mondaniuk majd? Azon is szorongathatnak, hogy a kis jövevény mellett időből, figyelemből, szeretetből nekik majd mennyi jut. Hogy elveszítik feleségük rájuk irányuló anyáskodó gondoskodását.
Ekkor gyakran még csak azt látják, mit “veszítenek” az új helyzettel. Az, hogy cserébe szülőként földöntúli boldogság várhat rájuk, még csak egy távoli lehetőség, amiben bízhatnak. Félnek. Félnek kapcsolatuk megváltozásától, a bennük kialakuló változásoktól, hangulatuk változékonyságától. Félnek, hogy ők valamiből kimaradnak.
A férfiaknak nem könnyű női szemmel látni, mégis meg kell próbálni közelebb vinni hozzájuk az anyaság élményét. Ha megérzi a férfi, hogy szükség van az ő biztonságot adó támogatására, hogy ő képes a nő szorongásait csökkenteni, máris fontossá válik számára a támaszadó szerep. Ha látják, hogy jól csinálják, egyből könnyebb a szerepet vállalniuk. Egy azonban biztos: csak közösen, egymást bátorítva tudnak férfi és nő formálódó szülőszerepükre készülni.
A szeretett nő mást szeret
Az új élethelyzet számos kérdést és félelmet vet fel a férfiakban, leendő apákban. Aggódnak a házastársi kapcsolat miatt, érzelmileg elbizonytalanodnak. Nem csökken-e vajon majd a szerelmük a baba miatt? Mi lesz a szexuális életükkel? Nem fognak-e ők a feleségüknél háttérbe szorulni, nem lesz-e fontosabb a gyerek? Úgy szereti-e majd őket a feleségük, mint korábban?
Apává válni nehezebb, hiszen a férfiak számára ez nem olyan testközeli, mint a nők számára, mert ők nem tudnak közvetlenül hatni a babával kapcsolatos dolgok alakulására. Az emiatt érzett tehetetlenség szorongást, dühöt is kiválthat.
Közben persze vágynak az önkiteljesítésre, de félnek az ismeretlentől, az esetleges kudarctól. Nehezen találják meg helyüket és szerepüket az új helyzetben, ahol a szeretett nő elkezd mást (is) szeretni. Mivel nem bennük indul el a biológiai változás, így ők csak azt érzik át, amit az anyák megosztanak velük, azt értik, amit közösen megbeszélnek. Éppen ezért az anyák szerepe nagy, ők segíthetnek párjuknak a ráhangolódásban.
Ösztöntől vezérelt?
Míg a nők zsigerből érzik, mit kell tennie egy anyának, addig egy férfi fokozatosan tanulja a tőle elvárt apai viselkedést. 
Ha a nő a férfit jó apaként képzeli el, az bizakodással tölti el. Hogy milyen erős hatásuk is van a nőknek az apaszerep kialakulására, megtanulására, valószínűleg a nők nincsenek is tudatában.
Az apaszerep ideális esetben már a várandósság időszaka alatt kezd formálódni, fantáziákban, gondolatokban. Hogyan és milyen elemekből formálódik ez a szerep?
A tapasztalt, látott és hallott mintákból, saját gyerekkori tapasztalatokból. És ahogyan a leendő apa feleségében megjelennek az anyai vonások, úgy a férfiban felidéződnek az ő saját anyjához fűződő érzései is.
Ne feledjük tehát, hogy az apasággal kapcsolatos érzések igen lassan, fokozatosan alakulnak. Türelemmel és megértéssel kell kivárni azt. A sürgetés és követelőzés nem vezet semmire. Amit tehet a nő, hogy támasza igyekszik lenni férjének abban, hogy jó apává váljon. A terhességis egy lehetőség erre a lelki felkészülésre.
További cikkek terhesség és apaság témában:
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
