Sok esetben egy alapos kivizsgálás utáni gyógyszeres kezelés vagy életmódváltás nagyban segíti teherbeesést
Először is felejtsük el azt a még mindig közkeletű tévhitet, hogy a meddőségért főleg a nő felelős. Ahogy a bevezetőben már utaltunk rá, mindkét nem azonos arányban “veszi ki a részét”, tehát csak célzott vizsgálatok után derülhet ki, a pár mely tagja – esetleg mindketten – okai a hiábavaló próbálkozásnak.
Az utóbbi évtizedekben egyre több a meddő pár, ami elsősorban a nők az egyre idősebb korban történő gyermekvállalásának tudható be. Nőknél a teherbeesés esélye a 30. életévtől folyamatosan csökken; a harmincas évek végétől a romlás felgyorsul és 45 éves korban már csak minimális esélye van a sikeres megtermékenyülésnek. Bár gyermeket vállalni a világ legtermészetesebb dolgának tűnik, a szervezet, a betegségek, a lelki bajok, esetleg a genetikai gondok egyaránt problémát jelenthetnek, s megkeseríthetik a babára váró párok életét. Sokszor azonban egy alapos kivizsgálás, gyógyszeres kezelés vagy életmódváltás is segítheti a teherbeesést.
Szervi gátlások
“Meddőségről akkor beszélhetünk, ha a rendszeres, fogamzásgátlástól mentes szexuális együttlét ellenére egy éven belül nem jön létre terhesség” – ad pontos definíciót dr. Gidai János szülész-nőgyógyász, aki hozzáteszi: a párok általában nem várnak egy évig a vizsgálatokkal, már 5-6 hónap sikertelen teherbeesés után szakemberhez fordulnak.A kérdésre, hogy mik lehetnek a női eredetű meddőség okai, Gidai doktor a következőket sorolja: állhat hormonális rendellenesség a háttérben, amelyek közül a leggyakoribb a policisztás ovárium szindróma, a PCO. “Ilyenkor a megnagyobbodott petefészkek tele vannak cisztával és általában a tüszőrepedés is hiányzik: tüszőérést serkentő hormonnal ma már elég jól kezelhető állapotról van szó” – teszi hozzá a szakember.Szintén a hormonális rendellenességek sorába tartozik az inzulin rezisztencia, vagy a sárgatest elégtelenség is, amik szintén gátolják a teherbeesést. A meddőség további, gyakoribb okai között Gidai János a lezárt petevezetőt – ennek hátterében sokszor kismedencei gyulladás áll -, a veleszületett véralvadási gondot, az autoimmun betegségeket, a szülőcsatorna fejlődési rendellenességeit sorolja.Ugyanakkor külön ki kell emelni egy olyan megbetegedést, amely a meddőség egyik leggyakoribb oka: ez az endometriózis. “Ilyenkor a nyálkahártya, vagyis az endometrium – számunkra ismeretlen okból – a méh üregén kívül, a hasüregben is megtelepszik, amely menstruációkor ugyanúgy leválik, mint a méhüregen belüli endometrium. A betegség speciális, részben műtéti, részben gyógyszeres kezelést igényelhet” – hangsúlyozza a nőgyógyász.
Rendellenes kromoszómák
Kónya Márton biológus is megerősíti azt a tényt, hogy közel azonos arányban felelős a nő, illetve a férfi a meddőségért, ennek ellenére még ma is gyakran előfordul, hogy a pár férfitagja gyakran ki sem vizsgáltatja magát, pedig “a spermium vizsgálata egyszerű, már első ránézésre rengeteg információt adhat. Ráadásul a férfiak spermaképe nagyon sokat romlott az elmúlt évtizedekben: ennek pontos okát még nem tudjuk. Amit tudunk, az az, hogy a vegyszerek, a dohányzás, a stressz mind-mind rontják a termékenységet” – teszi hozzá a szakember, aki a meddőség genetikai okairól szólva elmondja: kromoszóma-rendellenség is állhat a gond háttérben.A kromoszómák száma egy adott faj minden egyedének minden sejtjében azonos (kivétel az ivarsejtek): az embernek 22 pár testi (1-22) és két ivari (XX v. XY) kromoszómája van. “Ritkán előfordul, hogy az osztódás során hibás sejtek képződnek, és ezeket a javító mechanizmusok sem tudják kijavítani. A kromoszóma-vizsgálattal – ami egy egyszerű vérvétel – az ilyen rendellenességeket ki lehet mutatni. A kromoszóma-rendellenességek nem minden esetben okoznak tüneteket, ám a hibás ivarsejtek és ennek következtében kóros kromoszómakészlettel rendelkező embriók jöhetnek létre a megtermékenyítés során”- hangsúlyozza Kónya Márton.A kérdésre, hogy van-e megoldás akkor, ha ilyen rendellenességet tár fel a vizsgálat, a szakember azt mondja, az ilyen pároknál az úgynevezett preimplantációs genetikai vizsgálat nyújthat megoldást. A vizsgálat lényege, hogy a visszaültetésre alkalmas, 6-8 sejtes embriókból kivesznek egy vagy két sejtet, és ezeken genetikai vizsgálatot végeznek. Az eredmény alapján jó eséllyel ki lehet választani azokat az embriókat, amelyek egészségesek, és csak ezeket ültetik vissza.Kapcsolódó cikkek: