Bár teljesen biztos módszer nincs a megelőzésére, de odafigyeléssel nagyobb eséllyel kerülhetjük el e kellemetlen állapotot. A betegség kialakulásban genetikai hajlam is közrejátszik: ha egy családban többeket is érint a betegség, az a vénafal és a kötőszövet gyengeségét jelzi. Ez esetben nehezebben kivédhető – különösen a terhesség és a szülés idején – az aranyér kialakulása, ám az életmódbeli tényezők még ilyen esetben is sokat ronthatnak vagy javíthatnak a helyzeten.
Szorulás nélkül: mit együnk és mit ne?
Mivel az aranyér megjelenésének egyik kiváltó oka a fokozott hasüregi nyomás, így a tartós vagy gyakran előforduló székrekedés elkerülése sokat segíthet a megelőzésben. Ha a napi menünk rostszegény, ezzel azt érjük el, hogy kisebb mennyiségű széklet gyűlik össze, így ezt ritkábban – rosszabb esetben csupán heti egy-hét alkalommal – ürítjük ki. A pangó bélsár kemény lesz, s megszabadulni sem lesz könnyű tőle: az erőlködés miatt sérülések alakulnak ki a kitágult ereken, ami az aranyeres vérzést okozza.
A székrekedést növényi rostokban gazdag élelmiszerekkel, napi másfél- két liter folyadék elfogyasztásával előzhetjük meg. Az aranyér szempontjából is vannak olyan élelmiszerek, amelyeket jobb, ha kerülünk, mert szorulást okozhatnak: ilyen a rizs, a csokoládé, a banán. A túlzott sózás is tilos: a sok só visszatartja a keringésben a folyadékot, ami a végbélben, és másutt a visszerek duzzanatát okozza.
A szezámmag, a lenmag, a zöldségek, a gyümölcsök, a méz vagy éppen a napraforgó viszont ajánlott ételek. Aki hajlamos a székrekedésre fogyasszon rendszeresen savanyú káposztát, szilvalekvárt, joghurtot: ezek ugyanis kicsit megmozgatják a bélrendszert.
Mozgás nélkül nem megy
Különösen az ülőmunkát végzők tartoznak a veszélyeztetettek körébe. A mozgáshiány, s az ezzel szinte automatikusan párosuló túlsúly kiválthatja az aranyeres panaszokat. Mozgás nélkül az ereink fala veszít a rugalmasságából, a vér besűrűsödik: jó talaja ez a visszértágulat kialakulásának. Ráadásul az ülés miatt épp az aranyeres területre nehezedik nagyobb nyomás.
Szinte valamennyi betegség megelőzésével kapcsolatban elmondható, hogy a napi, legalább félórás testmozgás alapvető fontosságú – nincs ez másként az aranyérrel kapcsolatban sem. Ne kimerítő edzésekre gondoljunk: a séta, a kocogás, az úszás a leginkább javasolható.
Ha mégis kialakul az aranyér
Ha a betegség kialakult – a fájdalmat csillapító, gyulladáscsökkentő kenőcsök, kúpok használatán, illetve a szakorvos felkeresésén túl – néhány egyszerű dologgal is segíthetünk a kellemetlen állapoton. Használjuk puha, illatmenetes wc-papírt, de az a legjobb, ha székelés után langyos vízzel is megtisztítjuk a végbélnyílás környékét.
Az aranyér egyik nehezen viselhető tünete a viszketés: azonban próbáljuk meg elkerülni, hogy vakarással enyhítünk ezen, mert tovább ronthatunk a helyzeten, ha megsértjük az erek falát.
Kapcsolódó cikkek:
– Így kezeld az aranyered terhesség alatt
– Válaszolj 4 kérdésre, és kiderül, van-e aranyered
Kapcsolódó cikkek
