Terhesség

Nagyon megszenvedtem a terhességi vészes hányással

Annak ellenére, hogy a HG nagyon ritka, 200 terhességből mindössze egynél fordul elő, én mind az öt alkalommal megszenvedtem, csakúgy mint Kate Middleton. De így is minden perce megéri.
2017. Szeptember 14.

Abban a pillanatban, amint a királyi család bejelentette, hogy Cambridge hercegnője harmadszorra is babát vár, a közösségi médiában már szárnyra is keltek olyan kérdések, amik azt firtatták, hogy vajon miért esne át újra is ezen a pokoli állapoton Vilmos herceg neje.

Katalin hercegné ugyanis harmadik terhessége alatt is küzdött a hyperemesis gravidarummal.

Az én ereimben nem királyi vér csörgedezik, de a HG-ről van fogalmam. Az első terhességem borzalmas volt. Fogalmam sem volt arról, mi az a hyperemesis gravidarum, vagyis a terhességi vészes hányás, sokáig azt hittem, csak reggeli rosszullétekről van szó.

De miután ötödször is kórházba kerültem, végre megvizsgált a szülészorvosom, aki azonnal 24 órás megfigyelést és otthoni ápolást rendelt el. Folyadékokat és antiemetikus gyógyszereket (hányinger ellenes gyógyszerek) kaptam, amelyek lehetővé tették számomra, hogy biztonságosan folytassam a terhességet. Addigra majdnem 6 kilót fogytam.

Végül, amikor a lányom megszületett, a kórház ápolói azon viccelődtek, hogy két év múlva találkozunk. Tudtam, hogy csak jót akarnak, de fogalmuk sem volt arról a pokolról, amin átmentem és nem tudhatták, hogy a férjemmel megfogadtuk, hogy egy babánk lesz és kész.

De nagy családból származom, és minden testvéremnek több gyermeke van. Amikor megláttam azt a rengeteg testvér-szeretetet, vágytam rá, hogy ezt átadhassam én is a lányomnak. Így hát úgy döntöttünk, belevágunk még egyszer, tudva, hogy a HG ismét felléphet. Legalább ez alkalommal tudnánk, mire számíthatunk.

A második terhességem persze legalább olyan szörnyű volt, mint az első, és egy hétre újra kórházba kerültem, de időközben elköltöztünk, így új volt a szülésznőm, aki maga is megtapasztalta a hyperemesis gravidarumot, és bemutatott egy online, terhességi vészes hányásban szenvedő közösségnek.

Itt senki nem nézett ránk furcsán, amikor a második terhességünk került szóba, de amint meghallották, hogy harmadjára is belevágunk, mindenkinek elállt a szava. Sőt, egy jó szándékú nő a lányom óvodájában azt mondta anyámnak, hogy a férjemnek azonnal el kellene köttetnie magát. Mások a születésszabályozási módszerekkel kapcsolatban szerettek volna felvilágosítani.

De volt, aki olyan messzire ment, hogy egyenesen azt állította, elhanyagoltam a már született gyermekeimet, ha úgy döntünk, hogy újat akarunk.

Most terhes vagyok az ötödik gyermekemmel. És igen, újra hyperemesis gravidarummal. Szerencsére ezúttal sokkal enyhébb lefolyásúval, sikerült a harmincharmadik hétig mindössze egyetlen egyszer megjárnom a sürgősségit és azt is részben egy gyomorrontásnak köszönhetően.

Az emberek továbbra is azt gondolják, elment az eszünk, de annak ellenére, hogy a hyperemesis gravidarum milyen borzasztó dolgokat művelt velem, a férjemmel és a családommal, meghoztuk azt a döntést, hogy nem hagyjuk, hogy ez a betegség megfosszon minket a gyermekeinktől.

Szerencsés vagyok, hogy ilyen a családom, hogy sikerült olyan közösséget találnom ahol bátorítanak és szeretnek. Szerencsés vagyok a kiváló egészségügyi ellátás miatt is, olyan helyen vagyok, ahol tudják mi az a hyperemesis gravidarum és azt is, hogyan kell kezelni.

De azt is tudom, hogy a hyperemesis gravidarum nélkül sem szeretne mindenki öt gyermeket. De a férjemmel mi így határoztunk és egyetlen egy nap sem fordult meg a fejünkben, még a legnehezebb pillanatokban sem, hogy mennyivel könnyebb lenne, ha valamelyik gyermekünk nem lenne. Még ha ez másnak értelmetlennek tűnik, nekünk a mindenséget jelenti.

Kapcsolódó cikkeink: