A vashiány napjainkban is az egyik leggyakoribb mikrotápanyag-hiány a gyermekeknél, ami nemcsak a növekedésüket befolyásolja, de mivel számos központi idegrendszeri folyamatban vesz részt, ezért hiánya negatívan hat neurológiai-kognitív fejlődésükre, viselkedésükre és későbbi iskolai teljesítményükre egyaránt.
A vashiányos csecsemő
A gyermekek agyfejlődésében az első ezer napnak – a baba fogantatásától egészen 2 éves koráig – kiemelt jelentősége van, hiszen agyuk 90-95 százaléka ebben a kritikus időszakban alakul ki.
A WHO jelentése azonban rámutat arra is, hogy a két év alatti gyermekek vashiánya jelentős és visszafordíthatatlan hatással lehet az agy fejlődésére, ez pedig negatív következményekkel járhat a tanulásra és az iskolai teljesítményre az élet későbbi szakaszában. Fontos azt is tudni, hogy a gyermek kognitív fejlődését az is befolyásolhatja, ha az anya vashiányos volt a terhessége utolsó trimeszterében!
Az újszülöttek és csecsemők különösen veszélyeztetettek gyors növekedésük és a rendelkezésükre álló, szűkös vasforrások miatt, hiszen esetükben nagyon sokszor csak az anyatej biztosítja ezt a tápanyagot, amelynek viszont alacsony a vaskoncentrációja. Ráadásul, ha az édesanya vashiányban szenved, akkor az anyatej nem tud elegendő vasat nyújtani a gyermeknek.
Azok a csecsemők pedig, akik nem jutnak elegendő vashoz, lassúbb súlygyarapodást mutatnak, fejlődésükben elmaradhatnak, és kevésbé lesznek aktívak, mint nem vashiányos társaik. A vashiányos csecsemőknél gyakran megfigyelhető, hogy ingerlékenyebbek, szociális interakcióik korlátozottabbak, jobban ragaszkodnak édesanyjukhoz. Megfigyelték továbbá azt is, hogy mivel ezek a gyermekek kevésbé hívják fel magukra szüleik figyelmét, ezáltal könnyebben elszigetelődnek, ami szintén negatívan befolyásolja szociális és kognitív fejlődésüket.
A vashiány hatása óvodás- és iskoláskorban
Kutatások tanúbizonysága szerint a vashiányos gyermekeknél óvodáskortól egészen a serdülőkorig tetten érhetők a gyengébb kognitív, motoros és szociális-érzelmi funkciók. Egy Costa Rica-i utánkövetéses felmérés például azzal a meglepő eredménnyel zárult, hogy a csecsemőkorukban vashiányos gyermekek 11-14 éves korukban még mindig nagy számban mutattak gyengébb teljesítményt számtanból és írásból egyaránt. A normál vasstátusszal rendelkező csecsemőkhöz viszonyítva pedig 2-3-szor magasabb volt az osztályzatismétlők, gyógypedagógiára vagy korrepetálásra szorulók aránya a köreikben, míg a későbbiekben szorongás és depresszió, különféle szociális problémák és figyelemzavarok jelentkeztek viselkedésükben.
Pótold a vasat a várandósság és a szoptatás idején is
A várandósság és a szoptatás ideje alatt megnövekedett vasszükséglet pótlására nagy gondot kell tehát fordítani, és különösen oda kell figyelni a terhesség utolsó 10 hetében, hiszen a magzat ekkor kezdi el feltölteni saját vasraktárait, ami életének első hónapjaiban fogja fedezni vasszükségletét. Mivel a magzat fejlődéséhez az anyai vasraktárakat használja fel, a szoptatás idején pedig az anyatejből jut hozzá ehhez a mikrotápanyaghoz, ezért minden kismamának szüksége lesz hatékony vaspótló készítmény használatára az első trimesztertől egészen a szoptatás befejezéséig.
Kapcsolódó cikkek
