Argentínában idén januárban meghalt egy csecsemő, aki 23. hétre, programozott császárral született, anyja egy 12 éves kislány volt. A kislányt a 65 éves szomszéd erőszakolta meg, aki megfenyegette a gyereket, hogy megöli a szüleit, ha bárkinek elmondja mi történt.
A kislány később hasfájásra panaszkodott, de csak hónapokkal később derült ki, hogy terhes. A konzervatív Argentínában ekkor a szülők abortuszért folyamodtak, de ellenállásba ütköztek és egy elhúzódó pereskedés következett. Az eset kapcsán fellángolt a vita az országban az abortusszal kapcsolatban, a 24.hu pedig összeszedte, hogy mely országokban a legszigorúbbak az abortusztörvények.
Bár Argentínában legális az abortusz akkor, ha nemi erőszak történt vagy az anya élete veszélyben forog, mégis ez csak elvileg van így, mert az orvos lelkiismereti okokból megtagadhatja a terhességmegszakítást.
Vannak olyan országok, ahol teljes tilalom van és még a fenti esetekben sem engedélyezett az abortusz. Ilyen ország például Salvador is, ahol nemhogy teljes a tilalom, hanem akár ötven év börtönbüntetés is kiszabható érte, mert az ottani jogrendszerben emberöléssel egyenértékű a terhességmegszakítás. Világszerte felháborodást váltott ki Imelda Cortez esete, akit 14 és 18 éves kora között abuzált a mostohaapja, akitől 18 évesen gyereke született. A baba egészségesen született meg, de korán, a nőre pedig ráfogták, hogy abortuszt próbált előidézni magának. Tavaly év végén végül a bíróság felmentette és szabadon engedte Cortezt, azonban közel harminc további nő tölt több évtizedes börtönbüntetést az országban abortusz, vagy akár halvaszülés, spontán vetélés miatt.
Teljes tiltás van még Nicaraguában, Hondurasban, a Dominikai Köztársaságban és Haitin is, utóbbi országban az anyai halálozások 30 százalékáért az illegálisan, nem megfelelő higiéniai körülmények között vagy házilag elvégzett abortusz a felelős.
Kivételes esetekben engedélyezik a terhességmegszakítást Paraguayban, ahol csak lehet az indok, ha az anya élete veszélybe kerül. A 24. hu felidézi azt a 2015-ös esetet, amikor egy tízéves, mostohaapja által megerőszakolt kislány számára az ország nem engedélyezte a terhességmegszakítást. Bár nemzetközi felháborodást váltott ki a döntés, a törvény nem változott. Ugyanebben az évben 889 10 és 14 év közötti lány adott életet gyermeknek. Az ENSZ Népesedési Alapja (UNFPA) által ez évben közzétett adatok alapján a terhességhez kapcsolódó halálozások 2,13 százaléka 10-14 éves lányokhoz köthető Paraguayban. Naponta átlagosan 2 gyermek születik 10-14 éves lányanyáktól. Tavaly nyáron egy szintén megerőszakolt tizennégy éves lány belehalt a szülésbe.
Venezuelában is az egyetlen kivétel a tilalom alól, ha a nő élete veszélyben forog. Brazíliában az anya életének veszélyeztetettsége és (bírósági ítélet feltétele mellett) nemi erőszak esetén engedélyezett a terhességmegszakítás. Sok esetben azonban, amikor a nő szegény vagy elhúzódik az eljárás, a nők nem jutnak hozzá a beavatkozáshoz. A nemrégiben megválasztott Jair Bolsonaro kampányában azt ígérte, hogy gátat vet minden az abortusztörvényt enyhítő törekvésnek.
Szintén csak az anya életének veszélyeztetettsége esetén lehet abortusz Suriname-ban, Bolíviában, Costa Ricán, Guatemalában és Peruban is.
Ecuador és Panama az anya életének veszélyeztetettségét, valamint a nemi erőszakot jelöli meg lehetséges kivételekként, Belize pedig az anya életének veszélyeztetettségét és a magzat súlyos károsodását.
Chilében 2017-ig teljes tiltás volt érvényben. Michelle Bachelet elnöksége alatt enyhült a törvény. Jelenleg az anya életének veszélyeztetettsége, a magzat élettel összeegyeztethetetlen károsodása és nemi erőszak esetén az első trimeszterben legális (14. hétig, ha az áldozat 14 év alatti). Lelkiismereti okokból az orvos megtagadhatja az eljárást, de erre intézményeknek nincs lehetősége. Jelenleg lobbi zajlik az első trimeszteres dekriminalizációért – egy kapcsolódó tüntetésen azonban “életpárti” aktivisták tavaly három nőt leszúrtak.
Sebastián Pińera elnök kitart a jelenlegi szabályozás mellett.
Kolumbiában az anya veszélyeztetettsége, a magzat élettel összeegyeztethetetlen deformitása és erőszak esetén engedélyezett az abortusz. Ez csak 2006-tól van így, amikor egy harmincnégy éves, háromgyerekes anya, Martha Sulay González újra teherbe esett, azonban egyúttal méhrákot állapítottak meg nála. A fennálló terhesség miatt nem engedélyezték számára a sugárkezelést. Szülés után a betegség már áttétes volt, és González hamarosan meghalt. A köztes időben, amíg ereje engedte, harcolt a kolumbiai nők reprodukciós jogaiért.
Mexikóban a szabályozás államonként változó, a fővárosban például az első trimeszterben legális az abortusz, de egyelőre ezt nem sikerült az ország többi részére kiterjeszteni.
Csak három országban Uruguayban, Kubában és Guyanában legális az abortusz.
A Guttmacher Intézet adatai szerint a latin-amerikai nők 97 százaléka él az abortuszt teljesen tiltó vagy csak kevés kivétellel engedélyező országban. A térségben 14 millióra becsülik a nem kívánt terhességek számát, ezek közel fele illegális abortusszal végződik. A fogamzásgátlóeszközök sok esetben szintén nem engedélyezettek, vagy nehezen hozzáférhetőek vagy sokak számára megfizethetetlenek. Az anyai halálozások legalább tíz százaléka illegális terhességmegszakítás következménye. A legveszélyeztetettebbek a szegénységben élő, falusi nők. Az interneten vagy a feketepiacon beszerezhető mizoprosztol, vagyis “abortusztabletta” elterjedése az utóbbi években némileg csökkentette a tragikus kimenetelű esetek számát.
Kapcsolódó cikkeink:
- New York államban mostantól az abortuszt az egészségbiztosítás finanszírozza
- Abortusz: külföldre mennek, mert otthon nem lehet
- Elfogadták az eddigi legdurvább abortusztörvényt
Forrás: 24.hu
Kapcsolódó cikkek
