Terhesség

Vashiányos terhesség: így előzd meg

Ahhoz, hogy egy baba optimálisan fejlődjön, szükséges az anya megfelelő vitamin- és tápanyagellátásáról gondoskodni. Ezért idejekorán el kell kezdeni például a vaspótlást, persze e téren később is sokat tehetünk a gyermekünkért.
2024. Január 02.
FOTÓ: GETTY IMAGES
FOTÓ: GETTY IMAGES

Egyetlen apró összetevő: egy mikrotápanyag, mégis… Hihetetlen, hogy mennyi mindenre kihatással van egy kisgyermeknél.
A vas ugyanis nemcsak a növekedést befolyásolja, de központi idegrendszeri folyamatokban is részt vesz. Emiatt, ha egy baba vagy egy kisgyerek hiányt szenved belőle, az kihathat a neurológiai funkcióira, a viselkedésére, de még a későbbi iskolai teljesítményére is.

Nem lehet elég korán elkezdeni

Az első évek a gyermek fejlődésében kulcsfontosságúak, hiszen az agyuk 95 százaléka ebben az időszakban alakul ki. Ha egy két év alatti gyermeknél vashiány lép fel, az jelentős és visszafordíthatatlan hatással lehet az agyfejlődésre. Ám ha a legjobbat szeretnénk a kicsinek, még korábbra kell visszamennünk. Hiszen fejlődését az is befolyásolhatja, hogy az anya vasellátottsága milyen a terhessége utolsó trimeszterében. A magzat ugyanis az utolsó tíz hétben kezdi el feltölteni saját vasraktárát, ami életének első hónapjaiban fedezi majd a vasszükségletét. Mivel a magzat fejlődéséhez az anyai raktárakat használja fel, a szoptatás idején pedig az anyatejből jut hozzá ehhez a mikrotápanyaghoz, ezért minden kismamának szüksége lesz hatékony vaspótló készítmény használatára az első trimesztertől egészen a szoptatás befejezéséig.

Az első ezer nap

Az újszülöttek és csecsemők különösen veszélyeztetettek gyors növekedésük és a rendelkezésükre álló, szűkös vasforrások miatt, hiszen esetükben nagyon sokszor csak az anyatej biztosítja ezt a tápanyagot, amelynek viszont alacsony a vaskoncentrációja. Ráadásul, ha az édesanya vashiányban szenved, akkor az anyatej nem tud elegendő vasat nyújtani a gyermeknek.
Azok a csecsemők pedig, akik nem jutnak elegendő vashoz, lassúbb súlygyarapodást mutatnak, fejlődésükben elmaradhatnak, és kevésbé lesznek aktívak, mint nem vashiányos társaik. A vashiányos csecsemőknél gyakran megfigyelhető, hogy ingerlékenyebbek, szociális interakcióik korlátozottabbak, jobban ragaszkodnak édesanyjukhoz. Megfigyelték továbbá azt is, hogy mivel ezek a gyermekek kevésbé hívják fel magukra szüleik figyelmét, ezáltal könnyebben elszigetelődnek, ami szintén negatívan befolyásolja szociális és kognitív fejlődésüket.

És ha közösségbe kerül?

Kutatások tanúbizonysága szerint a vashiányos gyermekeknél óvodáskortól egészen a serdülőkorig tetten érhetők a gyengébb kognitív, motoros és szociális-érzelmi funkciók. Egy Costa Rica-i utánkövetéses felmérés például azzal a meglepő eredménnyel zárult, hogy a csecsemőkorukban vashiányos gyermekek nagy része még tizenegy-tizennégy éves korában is gyengébb teljesítményt ért el számtanból és írásból. A normál vasstátusszal rendelkező csecsemőkhöz viszonyítva pedig két-háromszor magasabb volt az osztályismétlők, gyógypedagógiára vagy korrepetálásra szorulók aránya a körükben, míg a későbbiekben szorongás és depresszió, különféle szociális problémák és figyelemzavarok jelentkeztek viselkedésükben.

Egy kis eltérés a laborértékben az évek múlásával egyre több gondot hozhat magával. A legjobb, ha a „hólabda” el sem indul: kezdjük a gondoskodást már a várandóssággal!