Ezért fontos a vas
A vas a szervezetünk számára nélkülözhetetlen anyag, legfontosabb feladata az oxigén eljuttatása a testünk valamennyi sejtjéhez. Vas nélkül a sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez, így a működésük zavart szenved. Az immunrendszer, a vázizmok, a szívizomzat és az agy megfelelő működéséhez is vasra van szükség. Ezen kívül a vas a sejtek anyagcseréjében részt vevő több enzim alkotórésze is. Az emberi szervezet képes bizonyos mennyiségű vasat tárolni, ám nem tudja azt előállítani, ezért a naponta veszített vasat kívülről, elsődlegesen a táplálékkal kell bevinnünk. Egy átlagos felnőtt nőnek nagyjából napi 18 milligrammnyi, egy férfinak pedig körülbelül 8 milligrammnyi vas bevitelére van szüksége. Terhesség és szoptatás alatt megnő a szervezet vasigénye, ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy várandós kismamának naponta körülbelül 20-27, a szoptatás időszakában pedig napi 30-60 mg vas bevitelét ajánlja. Az elégtelen vasbevitel hozzájárul a szervezet vasraktárainak kiürüléséhez, ami vashiányhoz, súlyos esetben vashiányos vérszegénységhez vezet.
Terhesség és szoptatás alatt megnő a szervezet vasigénye. (Kép forrása: Getty Images)
A vashiány következményei
Ha a szervezetünkben kevés a vas, akkor csökken az oxigénellátás, ezért a szövetek lassabban regenerálódnak, a sejtek gyorsabban pusztulnak, a csontvelőben kevesebb vörösvértest termelődik. Idővel vashiányos vérszegénység alakul ki, ami azt jelenti, hogy a vér hemoglobinszintje annyira kritikusan alacsony lesz, hogy a sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez. A fáradtság, fáradékonyság, koncentrációs zavar, ingerlékenység, étvágytalanság, gyakori fejfájás, szédülés, fülzúgás, fájdalmas nyelés is mind árulkodó jel lehet. A kevés vas és így az alacsony hemoglobinszint hatására sápadtság jelentkezik az arcon, ajkakon, ínyen, körömágyon. Csökkenhet az állóképesség, légszomj, szapora szívverés jelentkezhet mozgás közben. Súlyos vashiányos állapot esetében számolni lehet az enzimrendszer zavaraival, meddőséggel, ödémával, idegrendszeri problémákkal, sőt akár véralvadási zavar is kialakulhat. A vashiány hasonló súlyosságú állapotnak számít, mint a krónikus légzőszervi betegségek és a depresszió. Jelentősen rontja az életminőséget, a fizikális és mentális egészséget.
Vashiány terhesség, szoptatás alatt
Ahhoz, hogy a baba megfelelő mennyiségű vassal szülessen, fontos a terhesség alatti vaspótlás. Az Egészségügyi Világszervezet napi 30-60 mg vas bevitelét javasolja a terhesség alatti vashiány megelőzése céljából. Érdemes megnövelni a várandósság alatt a vasban gazdag élelmiszerek – máj, tojássárgája, vörös húsok, olajos magvak, mazsola, zöld leveles zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék – fogyasztását. Ám csak táplálékból kevés vasat képes hasznosítani a szervezet – húsfélékből vagy halakból húsz, zöldségekből pedig mindössze tíz százalékot. Ezért önmagában élelmiszerekkel szinte lehetetlen fedezni a megnövekedett vasigényt. Ha a terhesség vashiányosan telik el, akkor kétszer nagyobb az esély arra, hogy a baba alacsony születési súllyal jön világra, és közel négyszer nagyobb a kockázata a magzati halálozásnak. Az anémiás anyától született gyermekek a normál terhességből születettekhez képest rövid és hosszú távon is elmaradnak a fejlődésben: ötször nagyobb eséllyel válnak egyéves korukra vashiányossá, ami hátráltatja a mozgás- és viselkedésbeli fejlődésüket, ezért 5 évesen jelentősen gyengébb mentális állapottal rendelkeznek. Gyermekeknél a fejlődés lelassulásával járhat a hiányállapot, serdülőkorra a motoros funkció zavarait, akár tanulási problémákat is okozhat a vashiány.
Ezért minden kismamának fontos, hogy jól hasznosuló vaspótló gyógyszert szedjen a terhessége alatt és végig a szoptatás időszakában is. Utóbbira azért is érdemes figyelni, mert ha a baba kizárólag anyatejet kap, akkor nagyjából a hozzátáplálás megkezdéséig biztosított számára a megfelelő mennyiségű vas. Ha azonban az anya vashiányos, akkor a teste a saját tartalékait használja fel ahhoz, hogy anyatejet termeljen. A vashiány megnehezítheti a tejtermelődést, valamint az édesanya egészsége és az újszülött fejlődése szempontjából is kritikus lehet. Az anyatejnek viszonylag alacsony ugyan a vastartalma (0,5 mg/liter), ám rendkívül jól hasznosul, nagyjából 50 százaléka felszívódik.
Hathónapos kora után megugrik a baba vasszükséglete. Optimális esetben ennek egy részét már szilárd táplálékból fedezi, ám még továbbra is fogyaszt anyatejet. Az anyai vaskészlet azonban gyorsan ki tud ürülni, a vashiány pedig az édesanya fizikai és mentális egészségét is befolyásolja, sőt, akár vérszegénységet is okozhat. Mindez pedig nagy jelentőséggel van a szoptatásra, akár az anyatej mennyiségére is, így fontos, hogy az anyai vaspótlás a baba születése után, a szoptatás teljes időszaka alatt is folytatódjon. A WHO ajánlása szerint a szoptató anyának továbbra is napi 30-60 mg vas bevitelére van szüksége a hiányállapot megelőzéséhez, és ahogy a várandósság alatt, úgy ebben az időszakban sem biztosítható ez a mennyiség kizárólag a bevitt tápanyagokon keresztül.
A megelőzés a legfontosabb, amit tehetünk
Jól látható, hogy a szervezet egészét érinti a vashiány, szinte mindenre hatással van. Ezért a fenti problémák megelőzése kiemelten fontos, ami azt jelenti, hogy ne várjuk meg a vashiány kialakulását! Nagyon fontos a táplálkozás, a fentebb említett élelmiszerekkel sokat tehetünk a megelőzés érdekében. Ám ha vashiány tüneteit tapasztaljuk magunkon, valamint terhesség, szoptatás időszakát éljük, akkor a megfelelő, biztonságos és jól hasznosuló vaspótló készítmények szedése is szükséges lehet. Figyeljünk arra is, hogy C-vitaminból is elegendő mennyiséget vigyünk be a szervezetünkbe, hiszen az hozzájárul a vas hatékony felszívódásához.
Kapcsolódó cikkek
