A Save the Children nonprofit gyermekvédelmi szervezet 2019-es jelentése szerint ma 280 millióval kevesebb gyerek nélkülözik, mint 20 évvel ezelőtt, pedig jóval több 18 év alatti ember él a Földön, mint az ezredforduló környékén – írja a Qubit.hu. A gyermekek helyzetét minden évben 176 országban vizsgálja a szervezet, a következő szempontok alapján: hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz, részvétel az oktatásban, táplálkozás, gyerekmunka, gyerekházasság. Az adatok alapján Magyarország a 31. legjobb hely a világon, ahol ma egy gyerek felnőhet, de Európában azért bőven találni jobb körülményeket.
A 2019-es jelentés szerint:
- 2000 óta 176 országból 173-ban javult a gyerekek helyzete
- 4,4 millióval kevesebb gyerek hal meg évente, mint akkor
- 49 millióval kevesebb fejlődésében visszamaradott gyerek él a világon
- 130 millióval több gyerek jár iskolába
- 94 millióval csökkent a gyerekmunkások száma
- 11 millióval kevesebb kislányt kényszerítenek korai házasságra
- 3 millióval csökkent a tinédzserterhességek száma
- 12 ezerrel kevesebb gyerekgyilkosság történik
Ennek ellenére azonban minden 4. megfosztanak valamilyen módon a biztonságos és egészséges gyerekkor jogától – főként a háborús zónákban. A riport szerint ugyanis 152 millió 5 év alatti gyermek alulfejlett a korához képest, 262 millió 6-17 éves gyerek nem jár iskolába, és 86 millió gyermek kényszerül dolgozni.
Az, hogy mégis 280 millió a gyerekek száma, akik egészségesebben, biztonságosabban nőhetnek fel, és jobb minőségű oktatásban vehetnek részt, mint az elmúlt 20 évben bármikor, 3 tényezőnek köszönhető a riport szerint:
- a jobb politikai vezetésnek,
- a társadalmi befektetéseknek,
- valamint az ENSZ Milleniumi Fejlesztési Célok (MDG) program megvalósulásának.
A nehéz sorsú gyerekek száma mára 690 millióra csökkent, miközben 2,3 milliárd 18 év alatti ember él a Földön. A jelentésben vizsgált szempont közül csak a háborús zónából való menekülés tekintetében lett rosszabb a helyzet, ugyanis jelenleg 30,5 millió ki- vagy áttelepülni kényszerült gyereket tartanak számon, amely 80%-kal, mint 2000-ben volt, és rémisztően sok, 420 millió gyermek él háborús övezetben, amely több mint kétszerese az 1995-ös adatnak.
A riport országrangsora élén Szingapúr végzett (989 ponttal a lehetséges 1000-ből), azaz most ott a legjobb gyereknek lenni a vizsgált szempontok alapján.
A TOP10-es lista a következő:
- Szingapúr 989 pont
- Svédország 986 pont
- Finnország 985 pont
- Norvégia 985 pont
- Szlovénia 985 pont
- Németország 982 pont
- Írország 982 pont
- Olaszország 980 pont
- Dél-Korea 980 pont
- Belgium 979 pont
A legrosszabb helyek a gyerekek számára a Közép-afrikai Köztársaság (394 ponttal), Niger (402 pont) és Csád (408 pont) – a legutolsó 10 ország között egyébként csak kizárólag afrikai államok találhatók.
Magyarországnak 2000-ben még 928 pontja volt (itt most Szerbia van), ma pedig 963 az index. Ugyan olyan országok elé kerültünk, mint az Egyesült Államok (941 ponttal a 36., holtversenyben Kínával), vagy az EU-tag Románia, Málta és Bulgária, a térség államai közül van, amelyiknek még inkább sikerült javítani a gyerekek helyzetén. Ilyen például Észtország és Lettország, amelyek 2000-ben még egy hajszálnyival kisebb pontszámot értek el, de ma már előzik Magyarországot, és különösen erős példa az ugrásszerű növekedésre az Európai Unióhoz 2013-ban csatlakozott Horvátország is, amely szintén beelőzte hazánkat.
Magyarországon 2017-ben 4,5 ezrelék volt az 5 év alatti gyerekek halandósága, az oktatásból kiesett gyerekek 2013 és 2018 között vizsgált aránya pedig 6,4%-os, és ebben az időszakban a legfeljebb 19 éves magyar lányok 0,7%-a már házasságban élt. Görögország minket csak 1 ponttal előzöt meg, és náluk minden eddig sorolt adat kedvezőtlenebbül alakult, mint Magyarországon. Azonban van egy szempont, amiben jelentősen rosszabbul teljesítünk: a tinédzserkori szülések aránya nálunk 2016-ban 19,8 ezrelék volt, vagyis a 15-19 éves lányok csaknem 2%-ának már volt gyereke. Ehhez hasonló arányokat olyan országokban mérnek, mint Fehéroroszország (ezer lányból 18 anyuka), Albánia (20,7) vagy Dzsibuti (19,4), míg Görögországban ezer tizenéves lányra csak 7,5 szülés jut). A gyermekgyilkossági ráta ugyancsak nálunk a rosszabb: 2016-ban százezer 19 év alatti gyermekre 0,3 ilyen bűncselekmény jutott, míg Görögországban 0,1.
Kapcsolódó írásaink:
- A stressz egy életre kihat a gyerekre
- Az arcodon látszik, milyen volt a gyermekkorod
- Boldog gyermekkori emlékek, egészségesebb élet?
Forrás: Qubit