
(Fotó: Getty Images)
Hosszútávú következmények
Rengeteg tanulmány és szakember foglalkozik a gyerekek képernyőhasználatának hatásaival, de a jelenleg is zajló Adolescent Brain Cognitive Development (ABCD) tanulmány – az Egyesült Államok legnagyobb hosszú távú agyfejlődési kutatása – fontos felismerésekkel szolgál arról, hogyan kapcsolódik össze a képernyőhasználat, az alvás és az érzelmi egészség.
Egy több mint 900 gyermeket vizsgáló elemzés szerint világos ok-okozati lánc rajzolódik ki:
- A 9–10 éves korban mért több képernyőidő két évvel később rövidebb alvással járt együtt.
- A kevesebb alvás összefüggésbe hozható volt az agy fehérállományának változásaival – különösen a cingulum nevű pályában, ami kulcsszerepet játszik az érzelemszabályozásban.
- Ezek az agyi változások több depressziós tünettel társultak 11–13 éves korban.
A kutatás fejlett képalkotó technikákat használt, hogy kimutassa ezeket a finom, de jelentős változásokat. Ezek persze nem jelentik azt, hogy a gyermek biztosan depresszióssá válik, azt jelzik, hogy az alváshiány a fejlődés kritikus szakaszaiban sebezhetőbbé teheti az agyat az érzelmi problémákkal szemben – írja a Mother.ly.
Ez megerősíti a korábbi kutatásokat, amelyek azt mutatták ki, hogy az alvás alapvető fontosságú az egészséges agyfejlődéshez – különösen a pubertás idején, amikor az agy hatalmas szerkezeti változásokon megy keresztül.
Mi történik az aggyal alvás közben?
Az agy nem pihen alvás közben
Alvás alatt – különösen serdülőkorban – az agy aktívan dolgozik: erősíti a memóriát, egyensúlyban tartja a hangulatszabályozó hormonokat, és finomhangolja az agyterületek közötti kapcsolatokat.
A fehérállomány az agy vezetékrendszere
Az egyik legfontosabb rendszer, amely ekkor fejlődik, a fehérállomány – ez biztosítja a gondolatok és érzelmek zökkenőmentes áramlását. A cingulum nevű fehérállomány-pálya különösen fontos, mert összeköti az érzésekért és az önkontrollért felelős agyterületeket, így segít szabályozni az érzelmeket.
Az alváshiány megváltoztatja az agy szerkezetét
A kutatás szerint a kevesebb alvás rendezetlenebb fehérállományhoz vezetett a cingulumban. Ez a rendezetlenség megnehezítheti az érzelmek szabályozását – növelve ezzel a depressziós tünetek kockázatát.
Tippek, hogy biztosítsd gyereked mentális egészségét
A kutatás során készült agyi felvételeken egyértelműen látszik a változás, így ez nem csak egy elmélet. Az alváshiánynak hosszú távú hatásai vannak, amiért pedig a megnövekedett képernyőidő tehető felelőssé. Így nem árt keretet szabni ennek.
- Alakíts ki következetes képernyőkorlátot: Kapcsold ki a kijelzőket legalább 30–60 perccel lefekvés előtt, hogy a melatonin természetes módon emelkedni tudjon, és az elalvás könnyebb legyen.
- Távolítsd el az eszközöket a hálószobából: A telefonok, tabletek, tévék eltávolítása az alvótérből csökkenti az éjszakai képernyőhasználatot, és javítja az alvás minőségét.
- Hozz létre megnyugtató esti rutint: Cseréld le a lefekvés előtti képernyőzést nyugtató tevékenységekre – például olvasásra, rajzolásra, zenére vagy beszélgetésre –, hogy az agy könnyebben lecsendesedjen.
- Légy rugalmas, ne tökéletes: A következetesség fontosabb, mint a szigor. Időnként belefér egy-egy kivétel – a lényeg az általános rutin és az elegendő alvás.
- Mutass példát: A gyerekek azt követik, amit a szülő csinál. Próbáljatok együtt „lekapcsolódni” esténként, így a képernyőmentes idő nem büntetésnek, hanem közös élménynek tűnik.