Ha babát tervezel, ha babát vársz, vagy ha már néhány hete babázol, akkor Góg Anikó “Újra én” című könyvét mindenképp érdemes elolvasnod!
Nagyon gyakori, hogy amikor a nők megtudják, hogy gyermeket várnak behúzzák a kéziféket az addig végzett mozgásformákon, vagy onnantól fogva még inkább nem kezdenek bele semmiféle sportba. Ehhez gyakran hozzájárul az is, hogy az orvosok is túlzottan óvatosságra intik a kismamákat a sportolással kapcsolatosan, pedig egy egészséges terhességnek része kell, hogy legyen a megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgás.
Tudományos kutatások bizonyítják, hogy azok az édesanyák, akik már a fogantatás pillanatában is aktív, sportos életmódot folytattak – majd ezt a terhesség ideje alatt is fenntartották – sokkal jobban adaptálódtak a várandósság nehézségeihez, gyorsabban és könnyedebben zajlott a szülésük és gyermekük világrahozatalát követően is hamarabb regenerálódtak és kevesebbszer szembesültek olyan problémákkal, mint például az inkontinencia vagy a szétnyílt hasizom. Ráadásul a “fitt” mamiknál alacsonyabb volt a terhességi diabétesz kialakulásának kockázata és a makroszómia, azaz a túl nagy súlyú magzat születésének esélye is.
Góg Anikó – a kétgyermekes édesanya, olimpikon, edző és fitneszoktató – pontosan ezért írta meg Újra én című könyvét, hogy felhívhassa a kismamák figyelmét arra, hogy felelősséggel tartoznak saját testükért, és leendő gyermekük egészségéért. A könyv azért is különleges, mert az ott bemutatott képes mozgássorok egy – egy QR kód beolvasásával megelevenednek és a gyakorlatok videó formájában is elérhetővé válnak mobilkészülékünkön vagy tabletünkön.
“Szeretem a kihívásokat és nagyon hálás feladatnak tartottam a könyv megírását. A kismamák részéről egyre nagyobb az igény az egészségtudatos – és ezáltal testmozgásban gazdag– várandósságra, viszont nagyon kevés a megbízható forrás, ahonnan segítséget, tanácsokat kaphatnának. Kismamákkal – a fokozott kockázat miatt – a személyi edzők sem foglalkoznak túl gyakran, így adott volt egy űr, amit az általam és elismert kollégáim által összeállított és a könyvben megtalálható edzéstervekkel szerettem volna betölteni” – meséli a könyv szerzője.
Természetesen a várandósság alatti sportolásnak szigorú feltételei vannak. Ha korábban semmit nem sportolt a leendő édesanya, akkor csak nagyon könnyű mozgásformákat érdemes elkezdeni, és egy idő után – ahogy a szervezet, az izmok alkalmazkodnak – minimálisan lehet növelni a terhelést. Ebben az időszakban nem érdemes korábban sosem próbált sportokba sem belevágni. Kerülni kell minden olyan mozgásformát, ami potenciális veszélyt hordozhat magában (kontakt sportok, küzdő sportok, eséssel járó mozgásformák).
Tilos oxigényhiányt előidézni, vagy túlzott testhőmérséklet-növekedéssel járó (bikram jóga, hot pilates) edzéseket végezni. Amennyiben veszélyeztetett a terhesség, vagy az orvos kifejezetten ellenjavallja azt a kismamának, akkor a sportolást szüneteltetni szükséges.
“Én alapvetően a sportot képviselem, egész életemben kiemelkedő szerepe volt a mozgásnak. Azt vallom, hogy egy testet kaptunk és felelősséggel tartozunk érte. Nem lehet mindig hibáztatni valamit – a túl kevés időt, a túl messzi konditermet, a túl unalmas gyakorlatokat – mindig halogatni az edzést, majd egyszer csak rádöbbenni, hogy már nem úgy működnek a dolgok, ahogy régebben. A testünk, az izmaink, az ízületeink folyamatos karbantartást igényelnek. A könyvemben is hangsúlyozom, hogy nem az alakformálás a cél, hanem az egészségtudatos lét, az alak megtartása a szervezet, a test lehető legjobb állapotban való megtartása.
A mozgáshiány számtalan negatív hatással bír, ezzel szemben ha folyamatosan edzünk a szervezetünk mindig alkalmazkodik, reagál és ezt csak úgy tudja megtenni, ha folyamatosan erősödik. A várandósság önmagában is rettentően nagy feladat a testünk számára. Ha mindezt még megfejeljük tizen-huszonvalahány extra kilóval, mozgásszegény életmóddal, összevissza táplálkozással, akkor szülés után nem túl pozitív meglepetések várnak majd ránk. Onnan pedig már sokkal nehezebb lesz felállni” – vélekedik Anikó, aki második terhessége elején még egy terepfutóversenyt is lenyomott.
- Kapcsolódó: A terhesség alatt végzett sport pozitív hatásai
“Nagyon fontos, hogy mindenki megtalálja azt a mozgásformát, amit szeretni tud. Ehhez persze többféle sportot, edzéstípust ki kell próbálni, sőt addig kell űzni, amíg egyáltalán el tudja dönteni az ember, hogy szereti-e vagy sem. Ha hétfőn kipróbálsz egy edzést, szerdán már féllendülettel csinálod, pénteken meg el sem mész, mert annyira nem tetszett, akkor igazándiból meg sem adtad magadnak a lehetőséget, hogy megszeresd. Lehet tornázni edzőteremben, lehet segítséggel, lehet a szabadban, de akár otthon is. A lényeg, hogy tudd mi a számodra ideális. Ha otthon nem tudsz elszakadni a zavaró tényezőktől és folyton eltereli valami a figyelmedet, akkor szabadulj ki. Én például folyamatosan az edzőteremben vagyok, hiszen edzőként és oktatóként is ezen a területen dolgozom. Számomra a szabadtéren való futás a legjobb, legfelszabadítóbb érzés. Szeretek egyedül futni, testileg-lelkileg kikapcsol és nagyon jól tudok töltődni belőle” – hangsúlyozza a kétgyermekes édesanya, aki lányai és összetett munkája mellett is mindig rátalál a lehetőségre, hogy mozoghasson egy kicsit.
A kismama tudatos sportolásának ugyanis nem szabad véget érnie a szüléssel. Az anyuka és a gyermek érdeke is, hogy szülőként is aktív maradjon az ember. Persze ez a megváltozott körülmények, az egyre szaporodó teendők és az oly gyakori alváshiány miatt már nehezebb ügy, de nem szabad engednünk az elkényelmesedésnek, a halogatásnak.
“Nem önző dolog időnként saját magunkat prioritásként kezelni. Ha szeretnénk aktív szülőként felnevelni gyermekeinket, s egyszer majd hadra fogható nagymamaként várni az unokáinkat, akkor a sportnak igenis a mindennapi életünk részévé kell válnia. Nem lehet egy háttérbe szorított, amikor épp ráérek típusú tevékenység. Az edzéseket és az azokra szánt időt nagyon tudatosan, előre be kell lőni és azt amolyan szentírásként be is kell tartani. Nem szabad hagyni, hogy elcsússzon a fókusz a rendszeres mozgásról, mert akkor egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy hetek óta nem voltunk edzeni. Sokszor előfordul, hogy úgy érzi az ember, hogy nincs ideje vagy ereje edzeni.
A fáradtság azonban általában nem testi, inkább mentális, legtöbbször a fokozott stressz miatt, arra pedig a legjobb orvosság egy kis mozgás. Az időhiány pedig… gondolj csak bele mennyi időrabló tevékenység tud beleférni egy napodba; a tv nézés, a közösségi média, mobiljátékok stb. nem létezik, hogy ha ezekből lecsípsz, akkor ne jöjjön össze 20 perc naponta egy kis fizikai aktivitásra – fejti ki Anikó.
Lássuk be a rendszeres testmozgás legnagyobb ellensége a halogatás. Az érzés, amikor elhatalmasodik rajtunk, hogy mennyire zűrös a nap, meg milyen fáradtak vagyunk, és akkor most még menjünk el edzeni? Elkezdődik egy olyan spirál, amiből sehogy sem jövünk ki győztesen. Akármilyen nehéz is, erőt kell venni magunkon és meghozni egy döntést. Azokra a helyzetekre, amikor a motivációnk mínuszban van, Anikó a könyv szerzője az alábbiakat tanácsolja:
“Kismamaként mindig arra gondolj, hogy a babádért teszed, hiszen azáltal hogy formában tartod magad, megfelelő a keringésed, bevethető vagy, ő is a legjobb formájában lesz. Anyukaként legyen a fókuszod azon, hogy egy gyermeknek egy kiegyensúlyozott édesanya tudja a legtöbbet adni, ahhoz pedig, hogy kiegyensúlyozott lehess elengedhetetlen, hogy a tested is karban legyen tartva. Hiszem, hogy ha jobban megismerjük testünk felépítését és csodálatos működését, akkor talán sokkal nagyobb tisztelettel, elfogadással támogathatjuk, és talán belátjuk azt is, hogy ez a gondoskodás nem merül ki abban, hogy időnként bekenegetjük a gömbölyödő pocakunkat valamilyen krémmel, hogy elkerüljük a striákat.”
Kapcsolódó cikkek
