Jesszusom, ez minden nappal egyre hosszabb lesz. És akkor beugrik, hogy a hétvégén gyereknap lesz! Már csak ez hiányzott! Mit is adjunk a gyerekeknek, mivel köszöntsük föl őket? Játékot nem akarok venni, soha nem is vettem erre a jeles napra, de valahogy mégiscsak meg kéne ünnepelni a gyereknapot. Ők is milyen lelkesen és édesen készültek és köszöntöttek föl engem anyák napján.
Ahogy cirógatom a békésen szuszogó fejecskéket azon gondolkodom, mit is kívánnék nekik gyereknapra. Vagy úgy egyáltalán az év minden napjára.
Drága kisfiaim, kívánok nektek hömpölygő kék vizeket, tavakat, tengereket, patakokat, amikben önfeledten játszhattok, amiben apával-anyával pancsolhattok, ahol visongatva vízipisztolyozhattok egymással és amiben a barátaitokkal horgászhattok, kavicshidakat építhettek.
Kívánok nektek végtelen zöld mezőket és erdőket, ahol kedvetekre szaladgálhattok, fára mászhattok, bunkert építhettek, tücsköt-bogarat tanulmányozhattok, számháborúzhattok a barátokkal és szalonnát süthettek a családdal a hosszú, édes illatú nyári estéken.
Kívánok nektek piros labdát, hozzá sok vidám, kacagó barátot, kipirult arcokat, csillogó szemeket és időt, sok-sok időt, hogy eleget tudjatok játszani.
Kívánok nektek sok aranyló sárgabarackot a mama kertjében, amit mindig úgy eszünk, hogy letépjük a fáról és más harapunk is a napmeleg zamatos barackhúsba. Kívánom, hogy a mama még sokáig nézhessen benneteket, ahogy a kertjében ültök és majszoljátok az édes gyümölcsöt.
Kívánok nektek ropogós fehér havat, amiből hóembert, hókutyát meg hóangyalkát építhettek, amin, szánkón húzhatjátok egymást és sikongatva hempergőzhettek meg egy-egy bukfenc után.
Kívánok nektek végtelen számú fekete betűt, amik varázslatos történetekké állnak össze. Mesékké, amik vigasztalnak, megnevettetnek, segítenek és lebilincselnek. Soha ne fogyjatok ki a könyvekből!
Kívánom nektek a világ minden színét, csodáját és varázsát! És ne csak befogadjátok őket, hanem tegyétek hozzá ti is a magatok színét, azt a megismételhetetlen és utánozhatatlan színt, ami nélkül szegényebb lenne a világ.
Mosolyogva kapcsolom le a villanyt a gyerekszobában, ahogy fáradtan otthagyom őket és tudom, hogy ha rajtam múlna, minden nap Gyereknap lenne.
A szerződ blogja, a Csupa Szív Magazin itt tekinthető meg.
Ezeket is nézd meg:
Kapcsolódó cikkek
