Kismamaként érzékenyebbé válnak a nők. Nem csak átvitt értelemben, hanem akár szó szerint is. Egy ártalmatlan nátha még nem okoz gondot, de van néhány fertőzés, amelyik fejlődési rendellenességet okozhat a magzatnál – ezektől mindenképpen óvakodjon a kismama!
Elővigyázatosság a cicával szemben
A toxoplazma elsősorban a macskák ürülékével terjed, és különösen a terhesség első trimeszterében veszélyes, ekkor válthat ki nagyon súlyos fejlődési rendellenességeket, akár vetélést is. Elkerülése érdekében a kismama evés előtt alaposan mosson kezet, a zöldségeket, gyümölcsöket is nagy körültekintéssel tisztítsa meg. Ne fogyasszon nyers húst, ha pedig nyers hússal dolgozik, ügyeljen arra, hogy közben ne nyúljon a szeméhez és a szájához.
Kertészkedés közben tanácsos kesztyűt viselnie. Lehetőleg kerüljön mindent, ami a macska ürülékével érintkezhet, amennyiben megoldható, ne ő cserélje a cicaalmot sem. Ha ez mégis elkerülhetetlen, kesztyűben, maszkban, rendkívül óvatosan tegye! A várandós nő ne engedje azt sem kedvencének, hogy nyalogassa.
Másik mumus: a rubeola
A rózsahimlő – vagy más nevén rubeola – ellen ma már 15 hónapos és 11 éves korban beoltják a gyerekeket (ez az MMR-oltás), így óvodai és iskolai közösségekben ritkán fordul elő. A betegség gyerekekre és felnőttekre nézve veszélytelen, ám ha egy kismama fertőződik meg terhessége első hónapjai alatt, akkor súlyos rendellenességeket okozhat az embrió, illetve a magzat fejlődésében. A tervezett terhesség előtt ezért célszerű megvizsgáltatni magunkat – ehhez egy egyszerű vérvétel szükséges -, és ha nem estünk át korábban e betegségen, vagy nem kaptunk védőoltást, akkor érdemes kérni a vakcinát.
Kockázatot jelentenek: herpesz, Streptococcus B, B19-es parvovírus
A herpeszvírus csak ritkán felelős a magzat komolyabb megbetegedéséért, de a terhesség kezdetén nagyobb arányban okozhat vetélést. Viszont a vírus születés közben megfertőzheti, majd megbetegítheti a babát. Különösen azoknak kell vigyázni, akik először esnek át a betegségen, mivel azoknak a nőknek a szervezetében, akiknek korábban volt már herpesze, ellenanyag termelődik, amely az újszülöttet is óvja. A Streptococcus B baktérium szintén a kockázati források közé tartozik. Habár az anya szervezetében nem tesz kárt, a magzatra, illetve az újszülöttre nézve életveszélyes lehet. A fertőzött anyák esetében gyakoribb a vetélés és a koraszülés, az éppen világra jött babákat pedig kétféleképpen is megbetegítheti.
Az egyik változata néhány órával a születés után lép fel, keringési és légzési zavarokat okozva. A másik verzió hetekkel később alakul ki, és súlyos agyhártyagyulladással jár. Sajnos mindkét esetben előfordul, hogy – a gondos kezelés ellenére – a baba meghal, illetve maradandó károsodást szenved.
A lepkeszárny betegséget a B19-es parvovírus okozza. Ez igen gyakori a gyermekek körében, így főleg azokat a kismamákat veszélyezteti, akik gyerekek között dolgoznak. A kórokozó főleg cseppfertőzéssel terjed, és – különösen a huszadik terhességi hét előtt – vetélést idézhet elő.
Oltás bárányhimlő ellen
A legtöbb esetben a citomegalovírus fertőzheti meg a magzatot. Az anya esetében gyakran nem vált ki tüneteket, esetleg enyhe lázat, fáradékonyságot, végtagfájdalmat vagy nyirokcsomó-duzzanatot vehet észre magán a kismama. A magzatra nézve változatos tüneteket produkálhat, ezek súlyossága attól is függ, mikor történt a fertőzés. Mindenesetre a terhesség során mindvégig veszélyt jelent. A vírus leginkább a nemi szerveken és egyéb nyálkahártyákon keresztül képes terjedni. Sajnos oltás és gyógymód sem létezik ellene.
A családtervezés időszakában azt is érdemes átgondolni az anyaságra készülő nőnek, volt-e korábban bárányhimlős. Amennyiben nem, és korábban védőoltást sem kapott, érdemes beoltatnia magát, mivel a bárányhimlő a terhesség első harmadában veszélyes lehet a babára nézve – károsíthatja őt -, a terhesség későbbi szakaszában pedig az édesanya betegedhet meg súlyosan.
Kapcsolódó cikkeink:
Kapcsolódó cikkek
