A gyerek azért nyaggat, hogy hol legyen a szülinapi bulija, közben választ kéne adnod az szmk-tól érkezett levélre, hogy hová menjenek osztálykirándulásra, mennyi pénzt adjatok be a tanárok ajándékára, a nagymamák tudni szeretnék, mikor köszönthetik meg az unokájukat és mit vegyenek neki, és akkor még munkáról nem is volt szó, ahogy arról sem, hogy mi legyen a vacsora… Hatalmas a nyomás szülőként, hogy kész válaszaid legyenek a gyakorlati kérdésekre, a szervezési feladatokra, akár a gyerek tudományos érdeklődése miatt felmerülő dolgokra is, ami rendkívül kimerítő tud lenni. És stresszes. Érezted már úgy, mintha mindenki tőled várná, hogy válaszold meg, döntsd el, válaszd ki, rendezd el…? Érdemes megfogadnod Erin Morrison terapeuta, az Itstheconsciousmom Insta-oldal szakértőjének tanácsát: tanulj meg szünetet adni magadnak.
Mindent azonnal?
Erin azt meséli, hogy nagyon sokat változott az élete, mikor rájött, vagy megértette, hogy nem kell mindig mindenre tudnia a választ. Amikor megengedte magának, hogy ne akarja az adott pillanatban, amikor a kérdés vagy kérés elhangzik, meg is válaszolni azt, az rendkívül nagy szabadságot adott neki. Ha őszinte vagy magaddal és mondjuk a gyerekeddel, aki épp nyaggat valamiért, kérdez valamit, rá akar beszélni valamire vagy ki akar könyörögni valamit, és bevallod, hogy most nem tudsz erre válaszolni, most egyszerűen nem tudsz ezzel foglalkozni, azzal rengeteg feszültséget távolítasz el a helyzetből. Mondhatod például ezt:
„Figyelj csak, ez egy fontos kérdés, amiről olyankor kellene beszélnünk, amikor jobban oda tudunk figyelni rá és egymásra. Szeretnék rajta gondolkodni egy kicsit, szóval beszéljünk róla később, amikor volt erre időm.”
Hatalmas stresszt jelent az a meggyőződés, hogy szülőként mindig mindenre azonnal és megfelelően kell reagálnunk, készen kell állni a válaszokkal, meghozni a döntéseket. Miközben, ha jobban belegondolunk, valójában a legtöbb esetben nem tudjuk azonnal a választ – mégis arra kényszerítjük magunkat, hogy döntsünk, mondjuk meg, mi és hogyan legyen mielőbb, és úgy, hogy mindenkinek jó legyen. Ami tulajdonképpen nem igazán lehetséges, ha nem gondoljuk át alaposan a dolgokat, nem vizsgáljuk meg a lehetőségeket.
Jó kérdés!
Egyszerűen engedd meg magadnak, hogy tarts egy kis szünetet, hogy akkor gondold át a problémákat vagy kérdéseket, amikor neked alkalmas, és így hozhass megfelelő döntéseket vagy adhass megfelelő válaszokat.
Hiszen attól, hogy valaki neked szegez egy kérdést, neked nem kell azonnal készen állnod a megfelelő válasszal! Nyugodtan mondd ki: Jó kérdés, gondolkodom rajta, és mondom majd, mire jutottam.
Nagyon fontos tisztázni magadban, hogy a feléd irányuló kérdés nem kötelez azonnali válaszra, teljesen valid azt mondani, hogy gondolkodni szeretnél a dolgon. Nyugodtan mondhatod ezt a gyerekednek, a párodnak, a kollégádnak vagy a főnöködnek, a szüleidnek, az anyukának aki játszósrandira hív titeket – vedd le a stresszt ezekről a helyzetekről azzal, hogy nem hajtod bele magadat az azonnali válaszadás kényszerébe. Sokkal könnyebb lesz, hidd el!
Forrás: Instagram.com/itstheconsciousmom
Kapcsolódó cikkek
