Közvetlenül megszületése után megmérik a csecsemő testhosszát, testsúlyát, és alaposan megvizsgálják, hogy egészséges-e. Az orvos ellenőrzi az újszülött légzését, szívműködését, izomtónusát, reflexeit és bőrszínét, majd értékeli egy pontrendszer szerint, amelyből a világszerte alkalmazott APGAR-indexet kiszámítják. A fent nevezett öt funkciót 0-2 ponttal értékelik. Az APGAR nevet a könnyebb megjegyezhetőség kedvéért az alábbi mérési szempontokhoz kapcsolják: A mint arc- és testszín, P mint pulzus (percenkénti szívverés), G mint grimasz (reflexek, például sírás és köhögés), A mint aktivitás (izomfeszültség, aktív végtagmozgás) és R mint respiráció (légzés).
A 0-2 pontos értékelés például a légzést illetően a következőket jelenti: az újszülött oxigénellátása az anya vérkeringésén és a köldökzsinóron keresztül akkor szűnik meg, amikor a világrajövetel után a már nem lüktető köldökzsinórt elcsípik és levágják. A szülési fájdalmak által a gyermek légútjaiból a magzatvíz a tüdő hólyagocskáin keresztül annak vérpályájába kerül, különösen nyomási fájdalmakkor. A megszületés utáni első lélegzetvételkor az újszülött tüdeje feltöltődik, mint egy léggömb, miközben a magzatvíz maradéka a tüdő véredényeibe préselődik.
Olykor néhány másodpercig is eltart, amíg az újszülött rendesen lélegezni kezd. Ezért sok babának néhány percig kékes a bőrszíne (0-1 APGAR-pont). Néhány perc és rendszeres (percenként 40-60, 2 APGAR-pontos) lélegzetvétel után a baba bőrszíne rózsaszín, újszülöttkori színre vált (2 APGAR-pont). Ugyanez vonatkozik a szívműködésre is: rendszertelen szívverésre vagy percenként 100 szívverés alatti szívritmusra 1 APGAR-pont adható. A rendszeres, percenként 100 szívverés feletti érték 2 APGAR-pontot ér.
Ezt a pontértékelést egy, öt és tíz perccel a megszületés után végzik el. Összesen 10 pont érhető el; a legtöbb újszülött 9 pontot kap. Egy egészségesnek tekintett gyermeknek legalább 7 pontot kell elérnie.
Az APGAR-értékek megállapítása mellett a bábák vagy az orvos az újszülött szívét és tüdejét is meghallgatják, a lenyelt magzatvíz leszívásával ellenőrzik a nyelőcső átjárhatóságát, és végbélben történő lázméréssel kizárják a végbélnyílás vagy a végbél elzáródását.
A leválasztott köldökzsinórból vért vesznek, és elemzik oxigén-, valamint savtartalmát. Ebből következtethetnek a gyermek esetleges stresszterhelésére a világrajövetel során.
A véralvadás javítására a kisebb-nagyobb születési sérülésekkor a V1, V2 és V3 vizsgálatok során K-vitamint kell egy pipettával a baba szájába adni. A K-vitaminhiány véralvadási zavarokhoz vezethet, az agyvérzés veszélyével.
A cikk forrása Dr. Barbara Capelle – Dr. Helmut Keudel: Gyermekbetegségek c. könyve.
Kapcsolódó cikkeink:
Kapcsolódó cikkek
