A sport egyrészt hasznos, másrészt örömforrás is, fittebb lesz tőle a testünk és az állóképességünk is nagyságrendekkel javul. Arról, hogy a memóriánkra és az agyunk működésére hogyan is hat a mozgás, kevesebbet tudunk, a témáról azonban nemrégiben átfogó könyv jelent meg Edzett agy címmel.
Kiss-Nemes Veronika, sportpszichológus, családterapeuta szerint agyunk teljesítményének növeléséhez de stressztűrőképességünk javításához is az egyik legjobb fejlesztő hatással a sportolás bír. “Ilyenkor olyan mérhető biológiai változások mennek végbe a szervezetünkben, amelyekkel felvérteződünk a későbbi stresszes eseményekkel szemben, illetve aktuális feszültségeinket is levezethetjük a mozgással. Pszichológiai technikák közül a relaxálást emelném ki, melyből már sokféle módszer elsajátítható, illetve a korlátozó gondolatok felszámolása is fontos, hiszen néha nem a szituációval van a baj, nem attól szorongunk, hanem attól, amit gondolunk róla. A stressztűrés, a megküzdés kialakítása, edzése nagyon lényeges ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan tudjunk működni. Hasznos, ha ennek elsajátítását nem projektként fogjuk fel, amit egyszer megtanulunk, majd elvégzett feladatként kipipálunk, hanem olyan cselekvések összességeként gondolunk rá, melyek napi rutinná válva pozitívan hatnak testi-lelki egészségünkre”.
- Kapcsolódó: Mikor milyen mozgás jó a gyereknek?
Depresszió, szorongás, memóriazavarok
Persze, a probléma sokféle lehet de a szakember szerint a testmozgás erősíti a kontroll funkciókat, visszafogja az impulzivitást, késleltetésre, kivárásra tanít. Edzi a küzdőképességet, a memóriát, segít a célok kijelölésében, elérésében, hangulatjavító hatással bír, csökkenti a szorongást, növeli az önbizalmat, segíti a pozitív testkép kialakítását.
A sport közösségi életünkben is változásokat eredményezhet, mivel általa szociális képességeink is javulnak, ami nem meglepő, hiszen ha kitartóak vagyunk, néhány hét után nemcsak testileg érezzük majd jobban magunkat de önbizalmunk is erősödik és életkedvünk is jobb lesz. De ahhoz, hogy ezt elérjük, mennyi edzésre van szükség? A szakértő szerint az egészségmegőrzéshez, szív- és érrendszeri megbetegedések minimalizálásához már a napi fél óra séta is elég. “Ilyenkor nagyobb részt szinten tartásról beszélhetünk, a súlygyarapodást fékezzük, az öregedést lassítjuk, picit eddzük a keringési- és légzőrendszert és persze fitten tartjuk vele memóriánkat is. Van, aki heti 3x 1-1.5 órás mozgást javasol, könnyű vagy közepes intenzitású sportokkal, például ilyen a kerékpározás, a kocogás, a pilates, a jóga vagy a könnyebb fitness óra is. Érdekes eredmény, hogy a heti 3×2 óra mozgás kevésbé hatékony, mint a 6x 1 óra!”.
Több mozgás, nagyobb agy?
Ha a mozgás agyra gyakorolt hatását tovább vizsgáljuk, meglepő következtetésekre juthatunk, a nemrégiben megjelent Edzett agy című könyvben Anders Hansen svéd pszichiáter a következőket állítja: “Az ember agya testméretéhez viszonyítva nagy. Agyunk térfogata átlagosan 1.3-1.4 liter, míg egy 60 kilós emlősé csupán 0.2 liter. Ez azt jelenti, hogy agyunk nagyjából hatszor akkora, mint az állatoké. A különböző állatok agyméretének vizsgálatakor a kutatók érdekes összefüggést figyeltek meg: a jobb állóképességű állatok agya – testméreteikhez viszonyítva – általában nagyobb.
Az emberen kívül ez például a patkányokra és a kutyákra is igaz. Mindez talán a mozgás hatására képződő BDNF-nek köszönhető, amitől az agy nőni kezd, és gyorsabban képes termelni az idegsejteket. Úgy tűnik, hogy azok az őseink, akik sokat mozogtak, könnyebben jutottak táplálékhoz, és éltek ezáltal túl, majd génjeiket tovább is örökítették. A folytonos mozgásnak köszönhetően szervezetük sok BDNF-et termelt, amitől agyuk növekedésnek indult. Utódaik ennek megfelelően nagyobb aggyal születtek, majd közülük azok éltek túl, akik ugyancsak sokat mozogtak – és agyuk a BDNF jóvoltából még nagyobb lett. Ilyen módon tehát az aktív életmód segítette elő az agy fejlődését, vagyis intelligenciánkat tulajdonképpen a mozgásnak köszönhetjük”.
- Kapcsolódó: Mindennap mozgás!
“Ha rossz a kedved, sétálj. Ha utána is rossz a kedved, sétálj még egyet”- Hippokratész
Rengeteg alkotó ember is osztja azt a véleményt, hogy a mozgás a kreativitás legfontosabb alappillére. “Például Albert Einstein állítólag egy biciklitúrán állította fel a relativitáselméletet. Vagy ott van Beethoven, korának egyik legnagyobb zenei géniusza, aki annak ellenére, hogy negyvenévesen megsüketült, három szimfóniát is komponált süketen. Amikor dolgozott, gyakran indult hosszabb sétákra inspirációszerzés céljából.
Charles Darwin is órákon át sétálgatott birtokán, és napi körét gondolkodó útnak nevezte. Minden idők talán legfontosabb természettudományos felfedezését, a fajok eredetével kapcsolatos elméletét is egy olyan időszakban dolgozta ki, amikor a mindennapjai részét képezték a hosszú séták.
Mai példaként az Apple egykori vezérigazgatóját, Steve Jobst említhetnénk, aki rendszeres csoportos sétákat tartott, mert az jóval inspirálóbb, mint az asztalnál ülni. Ebben a szilícium-völgyi elit egy része is követte példáját, úgymint a Facebook-alapító Mark Zuckerberg vagy a Twitter vezérigazgatója, Jack Dorsey”-meséli az Edzett agy szerzője, majd folyatja: “Az utóbbi néhány évtized új módszereinek köszönhetően az agykutatásban hatalmas áttörést sikerült elérni. Kezdjük megérteni, pontosan hogyan működik az emberi agy, és bátran kijelenthetjük, nem csupán egy szerv a sok közül: az agyunk mi magunk vagyunk”.
A járvány alatt még fontosabb a mozgás!
A jelenlegi járványhelyzet miatt erősen leszűkültek a sportolási lehetőségek, mit tanácsolsz, milyen mozgásformákat gyakoroljunk így, a négy fal közé beszorítva? “Kezdjük a legegyszerűbbel: ilyenkor csökken a napi lépésszám (nem megyünk munkába, ritkábban járunk bevásárolni, stb.). Ha minden nap 30 percet sétálunk a lakókörnyezetünk körül (ezt megengedi a kijárási korlátozás is) már rengeteget tettünk egészségünkért. Emellett ha heti 2-4 alkalommal valamilyen online órát végigcsinálunk, az is jótékony hatással bír. Ha valaki az eddigi tapasztalataiból építkezve saját edzéstervet tud összeállítani, az is nagyon hasznos lehet, de kérhetjük edzők segítségét is ehhez.
Azoknak van nehezebb dolga, akik eddig sem mozogtak rendszeresen, nekik most nehéz kialakítani a rutint, akinek megvoltak a kedvenc óratípusai, edzői, azoknak csupán online kell folytatni az órákat. Lehet kísérletezni újabb edzésformákkal is, ez egy jó időszak erre. A jóga, a pilates, a gerinctorna például nyugtatja az idegrendszert, erősíti a tartóizmokat, kinyújtja a rövidüléseket, izomfeszüléseket, ráadásul kis helyigényű és eszköz sem kell hozzá. Másrészt legyünk nagyon türelmesek magunkhoz és családtagjainkhoz! Nem gond, ha nem megy minden azonnal flottul. A napirend összeírása, tartása keretet adhat a napnak.
- Kapcsolódó: Mozogj többet!
Ha mindig találunk valamit, amiért érdemes volt felkelni és ami miatt hasznos volt az adott nap, az sikerélményt fog adni. Ezek lehetnek egyszerű dolgok is: főztünk ebédet rendelés helyett, kiselejteztünk valamit, takarítottunk, munkában teljesítettünk egy feladatot, segítettünk valakinek. Lehet rendszeresen telefonálni, online beszélni rokonokkal, barátokkal, akár hosszabban is. Vagy elfogyasztani egy ebédet úgy, hogy a laptopon látjuk a rokonokat is ebédelni.
Egy kis kreativitás is átlendítheti az embereket: kézműves dolgok, az otthon dekorálása. A lakókörnyezetünk rendezése jótékony hatással bír pszichés jóllétünkre de sokat segíthetnek a rég nem használt társasjátékok is az idő eltöltésében. Sokan most kipróbálhatják milyen önkénteskedni, a szomszédnak bevásárolni, egyáltalán valakivel jót tenni valamilyen módon. Legyünk bátrak, kísérletezőek! És ne feledkezzünk el a humorról sem, nézzünk vidám filmeket, videókat, ezek is sokat segíthetnek, ha mélyponton lennénk éppen”- ajánlja Kiss-Nemes Veronika, sportpszichológus, családterapeuta.
Kapcsolódó cikkek
