Vannak szülők, akik úgy érzik, hogy jobb, ha teljesen szabadon hagyják gyermekük napjainak folyását, hogy mintegy a kicsi mindennapos szokásai (mikor lesz éhes, mikor álmosodik el vagy épp kel fel saját magától) alakítsák ki a napok struktúráját. Mindezt általában makulátlan jó szándékból teszik, mert nem akarják idejekorán szigorú keretek közé szorítani a babák (vagy kisgyerekek) oly irigyelni valóan kötetlen életét. Ez azonban nem jó döntés: a világosan megszabott, kiszámítható napirend ugyanis egyáltalán nemcsak a szülők kényelmét szolgálja, hanem az egyik legfontosabb támasz a gyerekek első néhány életévében.
Biztos pontok
A napirend (amelybe a reggeli ébredés, a délutáni alvás, az esti lefekvés, az étkezések, a játék és a fürdés ideje mindenképpen beletartozik) mindenekelőtt a biztonság és a stabilitás érzetét adja át a gyerekeknek. A számukra még oly sok ismeretlen és új elemmel teli, sokszor riasztó világba a kiszámíthatóság tapasztalatát hozza el – ami lehet, hogy a felnőtteket untatja, a gyerekek kaotikus világában azonban egyáltalán nem ezt a hatást eredményezi. Ráadásul mindenekelőtt a szüleiken keresztül kapják meg, ami érthetően megnyugtatja őket. Erre a pozitív tapasztalatra lehet építeni egyébként majd akkor is, amikor valamilyen intézménybe, például bölcsődébe kerülnek, ahol más emberek vigyáznak rájuk helyettünk. Mi nem leszünk ott velük – de a jól strukturált, ismerős napirend elkíséri őket.
A következetes napirend nagyon nagy mértékben fejleszti a babák belső, ösztönös időérzékét, ez pedig megkönnyíti számukra az elalvást, az étkezést és a rendszeres ürítést – vagyis mindazt, amitől boldogabbak és nyugodtabbak lesznek. Ez pedig igaz marad a későbbiekben is. Higgadtabban fogja például viselni, ha valami számára traumatikus esemény történik (testvér születése, költözés, új intézmény választása, válás), amikor pedig nagyjából másféléves korától egyre inkább a nemet mondással, az ellenszegüléssel próbálgatja majd a saját akaratát, elfogadott, megszokott napirendre építve sokkal könnyebb lesz megértetni vele, hogy este például már nem játszhat tovább, mert mennie kell fürödni. Másfelől pedig tudni fogja, hogy bizonyos események biztosan bekövetkeznek a napjában, amitől egészségesen izgatottá válik: mindig lesz mit várnia.
Stabilitás és rugalmasság
A naponta megismételt apró családi rituálék (például az elalvás elé beiktatott mesék, dalok, játékok) rendkívül lényeges köteléket szőnek a gyerekek és a szüleik között, de a napirend ezen túl is hatással van a kisgyerekek társas, érzelmi és kognitív képességeinek fejlődésére. Megfigyelések szerint a jól strukturált napirend szerint élő gyerekek magabiztosabban létesítenek kapcsolatot a környezetükkel és a körülöttük lévő emberekkel akkor is, ha nem a családtagokról vagy a családi környezetről van szó.
A napirendnek nem kell merevnek lennie: ha valami nem működik, vagy világos, hogy változtatást igényel, akkor változtassunk rajta bátran – de utána tartsuk be az új rendet. A gyerekek számára az is fontos tudás lesz, hogy mely pontokon és miért lehet változtatni: például hogy a hétvégék különböznek a hétköznapoktól, vagy hogy ha jelzik nekünk, hogy valamivel nem elégedettek, akkor odafigyelünk erre, és ha ésszerű, alkalmazkodni tudunk az igényeikhez. Ezzel a tudással könnyebb lehet elérni, hogy a változások ne billentsék ki őket annyira az érzelmi egyensúlyukból, miközben pedig a napirendjük stabil és képlékenyebb pontjairól beszélgetünk velük (például arról, hogy miért fontos minden étkezés előtt kezet mosni, vagy hogy miért szükséges időben lefeküdni), a kommunikációs készségeiket is erőteljesen fejlesztjük.
Kapcsolódó cikkek:
- Így fejlődik hónapról hónapra a csecsemő
- Babafejlődési mánia – Mikor kell aggódni?
- Mitől lesz boldog a baba?
Kapcsolódó cikkek
