1. Mert a miénk!
Minden emlősfajnak a saját teje a legmegfelelőbb kicsinyének fejlődéséhez. Ez alól az ember sem kivétel. A többi faj tejének összetétele és tápértéke más körülményekhez és fejlődési igényekhez alkalmazkodott, az anyatej “fajazonos” fehérjét tartalmaz. A kizárólagos szoptatás éppen ezért a legjobb allergiamegelőző módszer: a legalább négy hónapos korig kizárólag szoptatott csecsemők körében a gyerekkori asztma lényegesen ritkább, s ugyanezt mondhatjuk el az allergia más formáiról is.
Úgy tűnik, hogy a kizárólagos szoptatás védőhatása nem csupán csecsemő- és kisgyerekkorban, hanem évekkel később is előnyösen befolyásolja az allergiára való hajlamot.
2. A legtökéletesebb táplálék
Ez nem csupán azt jelenti, hogy az anyatej tápanyagainak összetétele és mennyisége éppen megfelelő, hanem igen fontos szempont az is, hogy hasznosulásuk is a legjobb. A tehéntejben található vassal például nem csupán az a gond, hogy sokkal kevesebb, mint az anyatejben, hanem ráadásul lényegesen rosszabbul is hasznosul. Az anyatej összetevőinek kölcsönhatása is említésre méltó szempont: segítik egymás hasznosulását.
Jó példa erre az anyatejben található sokféle enzim, amely segíti a tápanyagok lebontását. A magas laktóztartalom pedig elősegíti a vas és a kalcium felszívódását. Semmilyen más ételféleségről nem mondhatjuk el, hogy összetevői ennyire sokoldalú feladatot látnának el: nem csupán táplálékul szolgálnak, hanem egy bonyolult és biztonságos rendszer részeként a csecsemő védelmét is szolgálják. Az értelmi fejlődést is előnyösen befolyásolja a tökéletes összetételű táplálék.
3. Egy cseppnyi élet!
A az anyatej legfontosabb előnyei közé tartozik. Kezdetben ugyan csak néhány kanálnyi kolosztrumot szopik az újszülött, ám az a szemre jelentéktelen mennyiség védősejtek, hormonok, növekedést és védekezést segítő enzimek százait tartalmazza. Egyetlen millilitere négymillió élő sejtet tartalmaz.
A szülés után, amikor a baba meztelenül édesanyja mellkasára kerül, majd szopni kezd az immunanyagokat bőségesen tartalmazó előtejből, élete első és igen fontos “oltásában” részesül. Erre azért van szüksége jóformán azonnal, mihelyt világra jön, mert a legkülönfélébb baktériumok kezdik vagy kezdenék benépesíteni szervezetét, ahogy megszületett. Egy részük veszélyes, káros, más részük viszont hasznos, a baba védelmét szolgálja.
Az anya testén, az első mellrehelyezéskor csupa olyan baktériummal ismerkedik meg közelebbről a baba, amelyek ellen védőanyagot tartalmaz a kolosztrum, és amelyek nem különösebben veszélyesek számára. A kolosztrumban különösen nagy mennyiségben található immunglobulin A bevonja az újszülött tápcsatornáját, bélfalát, védőréteget képez, s ezzel megakadályozza, hogy a kórokozók áthatoljanak rajta.
A kizárólag szoptatott csecsemő naponta és testsúlykilogrammonként ötvenszer annyi immunanyaghoz jut így, mint amennyit bizonyos immunhiányos betegségeknél a páciens injekció formájában kap. A csecsemő saját IgA-termelése csak a negyedik-hatodik hét között indul meg, ezért különösen fontos és nagy jelentőségű minden egyes nap, amikor szoptatni tudjuk.
Az anyatejben található egyik fehérje, a laktoferrin megköti a vasat, s ezzel megfosztja a szaporodásukhoz vasat igénylő baktériumokat (például a kólibaktériumot) legfontosabb létfeltételüktől. Ez az egyik oka annak, hogy szoptatott csecsemők körében lényegesen ritkább a gyomor-bélrendszeri fertőzések előfordulása. Az anyatej védőanyagait összefoglaló terjedelmes táblázatokat böngészve kiderül, hogy baktériumok, vírusok és paraziták, gombák elleni anyagokat is tartalmaz a tej, amelyet a kisbaba elfogyaszt.
Szoptatott csecsemők és kisgyerekek körében lényegesen alacsonyabb a középfülgyulladás, a bélhurut és a felső légúti és húgyúti fertőzések előfordulásának kockázata. Fontos, hogy a hat hónapig kizárólag szoptatott csecsemőket hasonlítsuk össze a többivel, mivel az élet első napjaiban adott tápszer károsan befolyásolhatja a bélflóra kialakulását és a védekezőképességet. Számos vizsgálatban, amelynek eredményei nem mutattak jelentős különbséget szoptatott és tápszeres babák közt, szoptatottnak tekintettek minden csecsemőt, aki valaha is kapott anyatejet. Így természetesen nehéz pontos megállapításokat tenni a szoptatás védőhatásairól.
4. Segíti a védekezést szolgáló folyamatokat
Az újszülött bélflórája az anyatej laktóztartalmának és a bifiduszfaktornak köszönhetően tejsavbaktériumokkal népesül be. Az így kialakuló közeg gátolja a káros baktériumok szaporodását, és el is foglalja előlük az élőhelyet. Tápszer és más idegen anyagok zavart keltenek ebben a csodálatosan működő rendszerben, ezért nem szabad meggondolatlanul, nyomós orvosi indok nélkül ilyet adni a csecsemőnek.
Az anyatej oligoszacharidjaiból például 130-féle van. Egyik feladatuk, hogy megakadályozzák a kórokozó baktériumok kötődését a bélfalhoz. Egyes tápszerekhez ugyan hozzáadnak egy-két oligoszacharidot (prebiotikumot), ezek immunológiai hatékonysága azonban még nem bizonyított, ellenben tény, hogy lágyabbá teszik a babakakit, és ez is fontos szempont.
5. Betegségmegelőző hatása egész életre szól
A legalább négy hónapig kizárólag szoptatott babák között sokkal alacsonyabb mindkét típusú diabétesz, az elhízás, a Crohn-betegség a szív-és érrendszeri betegségek előfordulása. Ennek oka még nem teljesen tisztázott, de feltételezik, hogy ez a csecsemő immunrendszerének kedvező irányú fejlődésével függ össze, melyet az anyatej különleges, részben már azonosított összetevői segítenek elő.
6. Segíti a beszéd- és fogfejlődést
A szopás olyan összetett mozgássor, amely biztosítja a szájizomzat és a fogazat optimális fejlődését, s így a későbbi zökkenőmentes beszédfejlődést. Minél hosszabb ideig gyakorolja ezt a mozgást a kisgyerek, annál kisebb a valószínűsége, hogy a rossz fogsorzáródás miatt fogszabályozóra lesz szüksége. (Az örökletes fognövési rendellenességek ellen természetesen nem véd a szoptatás.)
7. Érzelmi támaszt is nyújt
A szoptatás nemcsak a táplálkozás és az immunológiai védelem legideálisabb formája, hanem tökéletes vigasz is a csecsemő számára. Fontos része az anya-gyerek kapcsolatnak: a közelség, a szeretet biztonságot adó tapasztalata, ugyanakkor az elválasztódás folyamatán keresztül a fokozatos távolodásra, önállósulásra is lehetőséget ad.
8. Bátorítja és megerősíti az édesanyát
A szoptatás során termelődő hormonok, az oxitocin és a prolaktin erősítik és fenntartják a védelmező szülői viselkedést, elősegítik a kötődés létrejöttét. Megerősítik az anyát abban, hogy képes valami megismételhetetlent, egyedit és életfontosságút adni gyerekének. Ez olyan helyzetekben különösen fontos, amikor a baba koraszülöttsége, betegsége vagy fejlődési rendellenessége miatt nagyon behatárolt, hogy mit tehet érte az édesanya.
9. Segíti a felépülését a kismamának
A szülés utáni azonnali vagy mielőbbi gyakori szoptatás hatékonyan elősegíti a méhlepény megszületését, a méh összehúzódását, visszaalakulását, csökkenti a vérzést, és így feleslegessé teszi a mesterséges méhösszehúzók adását.
10. Csökkenti a csontritkulás kockázatát az anyánál
Meglepően hangzik, hiszen a köztudatban épp az ellenkezője terjedt el, hogy tudniillik a baba “kiszívja” a kalciumot a mama csontjaiból és fogaiból. A valóságban azonban a terhesség és a szoptatás alatti ásványianyag-veszteség csupán ideiglenes. A hosszan tartó szoptatás során (a tizennyolcadik hónap körül) a kalcium visszaépül a csontokba, és végül magasabb értékeket ér el, mint a várandósság előtti időszakban. A vér kalcium- és foszforszintje szoptató nőkben magasabb, ráadásul ebben az időszakban a kalcium hasznosulási foka is lényegesen javul a nem szoptató nőkéhez képest. Vagyis ugyanakkora bevitel mellett jobb lesz a kalciumellátottság.
11. Csökkenti a petefészekrák kockázatát
Egyetértés uralkodik abban, hogy a terhességek száma, a fogamzásgátló tabletta szedése és a szoptatás csupa olyan tényező, amely csökkenti a petefészekrák kockázatát, mégpedig azért, mert közben szünetel a menstruáció. Minél tovább tart tehát a szoptatás fogamzásgátló hatása, minél tovább szünetel a menstruáció, annál erőteljesebb a megelőző hatás.
12. Mellrák: védőhatás oda-vissza
A mellrák kialakulásának kockázatát sok tényező befolyásolja, többek között az egyik mellráktípusért felelős gén jelenlététől is. Összehasonlító vizsgálatok alapján azonban két további tényező is lényegesnek tűnik: megelőző hatása van a huszadik születésnap előtti első szülésnek, és minden kétséget kizáróan a szoptatás teljes időtartamának. Minél hosszabb ideig szoptat valaki, annál inkább csökken a mellrák kockázata. Azokban az országokban, ahol szokás hosszú ideig szoptatni, alacsony a mellrák előfordulási gyakorisága. Érdekes és viszonylag új adat, hogy azoknál a nőknél is csökkent a kockázat, akiket csecsemőkorukban szoptattak.
13. A szoptatás és az anyatej ingyenes
Ez nem csak a család pénztárcáját kíméli. A tápszeres táplálás költsége szerény számítások szerint legalább évi 120 ezer forintra rúg. Körülbelül ugyanennyit tesz hozzá az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is az adófizetők egészségbiztosítási hozzájárulásaiból akkor, ha például hipoallergén tápszerről van szó. Ebbe nem számítottuk bele a szoptatás hiányával összefüggésbe hozható betegségek, kórházi ápolások, gyógyszerek költségeit sem rövid, sem hosszú távon.
+1 A szoptatás nem szennyezi a környezetet, mert nem termel hulladékot
Előállítása nem sokkal energiaigényesebb, mint az átlagos mindennapi élet. Olyan fenntartható és ugyanakkor tökéletes táplálási forma, amely javarészt független a külső befolyásoló tényezőktől (földrengés, háború, a tápszerszállítmány késése, egy üzlet vagy gyár bezárása, a jó minőségű ivóvíz hiánya, a fertőtlenítéshez szükséges tüzelőanyag hiánya, az eszközök hiánya, a szarvasmarhák betegségei).
Ezeket is olvasd el:
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
